159892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence sík-üveg úsztatással történő előállítására és kezelésére
3 159892 4 fenekében a lyukat alkalmas módon helyezzük el, akkor a fürdőben kialakuló hőmérsékleteloszlási „térkép" igen jól meg fogja közelíteni az előre meghatározott hőmérsékleteloszlási „térképet". A cirkuláló folyadék a kemencefalban vezető útja során mindenhol befolyásolja a hőmérsékletet. A találmány szerinti síküveggyártó és -kezelő eljárás során üvegtáblát úsztatómedencében folyékony fürdőn úsztatunk ós hűtünk és a medencében a hőszabályozás megvalósítására, a fürdőnek legalább egy tartományában, a folyadékot a fürdőből elvezetjük és egy másik tartományban a fürdőbe visszavezetjük. A találmányt az jellemzi, hogy a fürdőből elvezetett folyadéknak legalább egy részét a medence tűzálló fenekében alkalmazott legalább egy járaton keresztül, mely a medencefenék valamelyik méretének irányában ennek legalább egy részére terjed ki, a fürdő egyik tartományából egy másikba vezetjük és ily módon valamely kívánt hőmérsékletgradienst hozunk létre a medencefenék két meghatározott tartománya között. Az 1,152.935 számú brit szabadalmi leírás már korábban ismertetett olyan üvegúsztató medencét, amelynél a fémfürdőből az olvadt fémet oldalirányban elvezetik és bizonyos kezelés után a fürdőbe visszavezetik. Ez a kezelés azonban abból áll, hogy a kivont fémet tisztítóberendezésen áramoltatják keresztül, ahol az a redukáló gáz hatása alá kerül. Ezután a fémet egy csatornában felmelegítik és így juttatják vissza a fürdőbe. A 46.745. számú NDK szabadalmi leírás olyan úsztató eljárást ismertet, amelynél szintén üvegszalagot úsztatnak olvasztott fém fürdője fölött. Itt is olvasztott fémet vonnak ki oldalirányban a medence alsó részén, majd azt a medencébe ennek fenekén keresztül oly módon vezetik viszsza, hogy az olvadt fémet az üveglap alá juttatják. A cél ez esetben főleg az, hogy az üveggel mindig friss, tehát szennyeződéstől mentes folyékony fémet érintkeztessenek. Az utóbb említett két ismert eljárástól a találmány lényegesen különbözik, mert az ismert eljárások nem alkalmasak a cél elérésére, nevezetesen a medencefenék termikus kondicionálására a fenék és az olvadt fém közötti hőcsere útján. A találmány tárgya továbbá olyan hőszabályozó rendszert tartalmazó kemence, mely az úsztatófürdő folyadékának elvezetésére és viszszavezetésére szolgáló berendezéseket tartalmaz, s így a kemence hőeloszlását módosítja. A találmány szerinti kemence lényege az, hogy a folyadék" legalább egy részét szállító vezeték legalább egy részét a folyadékfürdőből történő elvezetés és a fürdőbe történő visszavezetés tartománya között a medence tűzálló fenekében helyeztük el. Előnyös, ha a kemence feneke legalább egy vagy több szénből készült blokkot tartalmaz, s a blokkok érintkezésben vannak az úsztatófürdővel. Ennél a megoldásnál a blokkok járatot vagy járatokat tartalmaznak, s ezekben a járatokban kering a folyadék. Ilyen módon kisebb a járatban keringő folyadék és a fürdő folyadéka közötti hőcserével szemben kisebb az ellenállás. 5 A fenti szénblokk vagy szénblokkok és a kemence külső légtere közé hőszigetelő tűzálló anyagokat, például megfelelő tűzálló blokkokat helyezhetünk el. A hőszabályozásra szolgáló folyadék például 10 a keringési kör különböző pontjai között fennrálló hőmérsékletkülönbség hatására cirkulálhat. A keringetést azonban kívánság szerint valamely készülékkel, így egy vagy több szivattyúval is végezhetjük. E berendezések segítségével a hő-15 szabályzó folyadékot kívánság szerint keringethetjük a kemence fenekén keresztül. Ha a kívánt hőszabályozást folyadék keringetésével valósítjuk meg, akkor bizonyos esetekben szükséges lehet, hogy a medence fenekében 2Q megvalósított hőcserén kívül további hőt vonjunk el a rendszerből vagy szállítsunk a rendszerbe. Az ilyen hőbevitel vagy hőelvonás megvalósítására egy vagy több hőcserélőt alkalmazhatunk. E hőcserélőket rendszerint a medencén 25 kívül célszerű elhelyezni. A hőcserélőt például elhelyezhetjük a folyadék elvétele és a között a pont között, ahol a folyadék belép a kemence fenekében elhelyezett vezetékbe és/vagy a folyadék fenti vezetékből történő kilépése és a fürdőbe történő visszavezetése között. Emellett vagy ezen kívül lehetséges, hogy egy vagy több hőcserélőt a vezetékben helyezzük el. Hőcserélő nélkül is megvalósíthatunk azonban megfelelő hőszabályozást. így például ha a fürdő adott tartományából elvezetjük a folyadékot, majd a kemence fenekének belsejében a fürdő valamely hidegebb tartománya felé keringetjük, akkor abból a tartományból hidegebb tartománya felé keringetjük, akkor abból a tartományból, ahonnan a folyadékot elvezettük, a hidegebb tartományba hőt vihetünk át. A találmány oltalmi körébe tartozik az a megoldás is, melynél a folyadék egymástól elválasztott vagy kanyargó vezetékekben kering (vagy 45 kívánság szerint több vezeték rendelkezik egy közös hőcserélővel) és/vagy párhuzamosan elhelyezett vezetékeket alkalmazunk a folyadék keringetésére. Űgyszintén a találmány oltalmi körébe tartozik az a megoldás is, melynél alkal-50 mas eszközökkel a folyadék áramlását befolyásoljuk, s így megváltoztatjuk a folyadék útját vagy a különböző vezetékekben vagy vezetékágakban áraimló folyadék arányát vagy a különböző vezetékekben meghatározott arányban 55 keverjük össze a folyadékokat. Ha több hőcserélőt alkalmazunk, akkor a folyadékáramot befolyásoló berendezéseket úgy helyezhetjük el, hogy a hőcserélőt vagy hőcserélőket kívánság szerint megkerülhessük vagy a hőcserélőkön 60 keresztülfolyó folyadókáramot módosíthassuk. A medence fenekében a járatokat készíthetjük a feneket képező tűzálló anyagba helyezett csőidomokból. A medence fenekét célszerűen ftü helyben előállított tűzálló masszából készíthet-2