159892. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence sík-üveg úsztatással történő előállítására és kezelésére

3 159892 4 fenekében a lyukat alkalmas módon helyezzük el, akkor a fürdőben kialakuló hőmérsékletel­oszlási „térkép" igen jól meg fogja közelíteni az előre meghatározott hőmérsékleteloszlási „tér­képet". A cirkuláló folyadék a kemencefalban vezető útja során mindenhol befolyásolja a hő­mérsékletet. A találmány szerinti síküveggyártó és -keze­lő eljárás során üvegtáblát úsztatómedencében folyékony fürdőn úsztatunk ós hűtünk és a me­dencében a hőszabályozás megvalósítására, a fürdőnek legalább egy tartományában, a folya­dékot a fürdőből elvezetjük és egy másik tarto­mányban a fürdőbe visszavezetjük. A talál­mányt az jellemzi, hogy a fürdőből elvezetett folyadéknak legalább egy részét a medence tűz­álló fenekében alkalmazott legalább egy járaton keresztül, mely a medencefenék valamelyik mé­retének irányában ennek legalább egy részére terjed ki, a fürdő egyik tartományából egy má­sikba vezetjük és ily módon valamely kívánt hőmérsékletgradienst hozunk létre a medencefe­nék két meghatározott tartománya között. Az 1,152.935 számú brit szabadalmi leírás már korábban ismertetett olyan üvegúsztató meden­cét, amelynél a fémfürdőből az olvadt fémet ol­dalirányban elvezetik és bizonyos kezelés után a fürdőbe visszavezetik. Ez a kezelés azonban ab­ból áll, hogy a kivont fémet tisztítóberendezésen áramoltatják keresztül, ahol az a redukáló gáz hatása alá kerül. Ezután a fémet egy csatorná­ban felmelegítik és így juttatják vissza a fürdő­be. A 46.745. számú NDK szabadalmi leírás olyan úsztató eljárást ismertet, amelynél szintén üveg­szalagot úsztatnak olvasztott fém fürdője fölött. Itt is olvasztott fémet vonnak ki oldalirányban a medence alsó részén, majd azt a medencébe ennek fenekén keresztül oly módon vezetik visz­sza, hogy az olvadt fémet az üveglap alá juttat­ják. A cél ez esetben főleg az, hogy az üveggel mindig friss, tehát szennyeződéstől mentes folyé­kony fémet érintkeztessenek. Az utóbb említett két ismert eljárástól a talál­mány lényegesen különbözik, mert az ismert el­járások nem alkalmasak a cél elérésére, neveze­tesen a medencefenék termikus kondicionálásá­ra a fenék és az olvadt fém közötti hőcsere út­ján. A találmány tárgya továbbá olyan hőszabá­lyozó rendszert tartalmazó kemence, mely az úsztatófürdő folyadékának elvezetésére és visz­szavezetésére szolgáló berendezéseket tartalmaz, s így a kemence hőeloszlását módosítja. A talál­mány szerinti kemence lényege az, hogy a folya­dék" legalább egy részét szállító vezeték legalább egy részét a folyadékfürdőből történő elvezetés és a fürdőbe történő visszavezetés tartománya között a medence tűzálló fenekében helyeztük el. Előnyös, ha a kemence feneke legalább egy vagy több szénből készült blokkot tartalmaz, s a blokkok érintkezésben vannak az úsztatófür­dővel. Ennél a megoldásnál a blokkok járatot vagy járatokat tartalmaznak, s ezekben a jára­tokban kering a folyadék. Ilyen módon kisebb a járatban keringő folyadék és a fürdő folyadéka közötti hőcserével szemben kisebb az ellenállás. 5 A fenti szénblokk vagy szénblokkok és a kemen­ce külső légtere közé hőszigetelő tűzálló anya­gokat, például megfelelő tűzálló blokkokat he­lyezhetünk el. A hőszabályozásra szolgáló folyadék például 10 a keringési kör különböző pontjai között fennr­álló hőmérsékletkülönbség hatására cirkulálhat. A keringetést azonban kívánság szerint valamely készülékkel, így egy vagy több szivattyúval is végezhetjük. E berendezések segítségével a hő-15 szabályzó folyadékot kívánság szerint keringet­hetjük a kemence fenekén keresztül. Ha a kívánt hőszabályozást folyadék keringe­tésével valósítjuk meg, akkor bizonyos esetek­ben szükséges lehet, hogy a medence fenekében 2Q megvalósított hőcserén kívül további hőt von­junk el a rendszerből vagy szállítsunk a rend­szerbe. Az ilyen hőbevitel vagy hőelvonás meg­valósítására egy vagy több hőcserélőt alkalmaz­hatunk. E hőcserélőket rendszerint a medencén 25 kívül célszerű elhelyezni. A hőcserélőt például elhelyezhetjük a folyadék elvétele és a között a pont között, ahol a folyadék belép a kemence fenekében elhelyezett vezetékbe és/vagy a folya­dék fenti vezetékből történő kilépése és a für­dőbe történő visszavezetése között. Emellett vagy ezen kívül lehetséges, hogy egy vagy több hőcserélőt a vezetékben helyezzük el. Hőcserélő nélkül is megvalósíthatunk azonban megfelelő hőszabályozást. így például ha a für­dő adott tartományából elvezetjük a folyadékot, majd a kemence fenekének belsejében a fürdő valamely hidegebb tartománya felé keringetjük, akkor abból a tartományból hidegebb tartomá­nya felé keringetjük, akkor abból a tartomány­ból, ahonnan a folyadékot elvezettük, a hide­gebb tartományba hőt vihetünk át. A találmány oltalmi körébe tartozik az a meg­oldás is, melynél a folyadék egymástól elválasz­tott vagy kanyargó vezetékekben kering (vagy 45 kívánság szerint több vezeték rendelkezik egy közös hőcserélővel) és/vagy párhuzamosan el­helyezett vezetékeket alkalmazunk a folyadék keringetésére. Űgyszintén a találmány oltalmi körébe tartozik az a megoldás is, melynél alkal-50 mas eszközökkel a folyadék áramlását befolyá­soljuk, s így megváltoztatjuk a folyadék útját vagy a különböző vezetékekben vagy vezeték­ágakban áraimló folyadék arányát vagy a kü­lönböző vezetékekben meghatározott arányban 55 keverjük össze a folyadékokat. Ha több hőcse­rélőt alkalmazunk, akkor a folyadékáramot be­folyásoló berendezéseket úgy helyezhetjük el, hogy a hőcserélőt vagy hőcserélőket kívánság szerint megkerülhessük vagy a hőcserélőkön 60 keresztülfolyó folyadókáramot módosíthassuk. A medence fenekében a járatokat készíthet­jük a feneket képező tűzálló anyagba helyezett csőidomokból. A medence fenekét célszerűen ftü helyben előállított tűzálló masszából készíthet-2

Next

/
Thumbnails
Contents