159860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerált cellulózszálak előállítására

159860 11 12 6. táblázat lás tartozik. Az 1., 2. és 3. csoportokba tartozó szálak hurokszilárdságát kondicionált állapotMunkaMunkaban a 7. táblázatban közöljük. szorzat szorzat 5 7. táblázat szárazon nedvesen 1. csoport általában 30—90 20—77 Hurok-Lúgálló szálak szilárdság A szál csoport 42 39 10 g/den. 2. A szál csoport 42 39 10 1. csoport általában 45—75 30—70 A szál 0,8 B szál (normális) 45.5 39 2. csoport C szál (javított) 67 58 15 C szál 0,9—1,1 3. csoport (találmány szerinti) 3. csoport (találmány szerinti szálak) D szál 1,4 E szál 1,7 általában 70—115 70—115 F szál 2,1 D szál 102 90,5 20 E szál 91 92 20 F szál 114 112 Teljesen váratlan, hogy a találmány szerinti Az 5a és 5b ábrákon jól látható, hogy a görbék az x-tengely és a görbék végétől az x-tengelyre húzott merőlegesek által bezárt terület lényegesen nagyobb a D, E és F szálak esetében, mint az A, B és C szálak esetében. A 6. táblázatból az is kitűnik, hogy a találmány szerinti szálak munkaszorzata igen nagy a korábbi lúgálló szálakéhoz képest, mind száraz, mind nedves állapotban. Azonkívül hangsúlyozzuk, hogy a találmány szerinti szálak szilárdsági és nyúlási értékei egy teljesen új és sokkal előnyösebb tartományba tartoznak, még akkor is, ha munkaszorzatuk a már ismert tartományba esik. A 6. ábrán látható a D, G és F szálak nyúlása nedvesen 0,5 g/den. terhelésnél 5%-os nátronlúggal 20 °C-on végzett 15 perces kezelés után. Ezt a nedves nyúlási értéket szokás „rugalmassági modulusznak" tekinteni. A 6. ábra feltünteti ugyanezt a moduluszt az 1. csoportbeli A szál, a 2. csoportbeli C szál, egy kordműszál (NSZV = nagy szilárdságú viszkózszál) és egy ún. nagy nedves moduluszú szál (NNM) esetében. Az F szál modulusza 7, a G szálé 5,5 és a D szálé 3,2, az 1. csoportbeli szálé azonban csak 2,5 és egy 2. csoportbeli normális szálé 5. Eszerint valamennyi lúgálló szálnak, akár az 1., 2. vagy 3. csoportba tartoznak, a rugalmassági modulusza mindig kisebb, mint a 8, viszont a kordműszálé 15, és az ún. nagy nedves moduluszú szálé kb. 20 (ami igen kis rugalmasságnak felel meg). A megfelelő modulusz egy közönséges regenerált cellulózszál esetében még 20-nál is nagyobb. A találmány szerinti szálaknak egy további kiváló jellegzetessége a hurokszilárdságuk, amelynek értéke kondicionált állapotban nagyobb mint 1,2 g/den. és általában 1,2—2,1 g/den., és különösen jelentős az a tény, hogy ezekhez a hurokszilárdságokhoz 14—30% nyúszálaknak egyrészt kiváló a hurokszilárdsága étjó a nyúlása, másrészt ugyanakkor nagy a ren„. dezettségi foka. Az itt közölt hurokszilárdságokat a következő képlet alapján számítottuk ki: 30 35 a hurok szakítószilárdsága (g) 2 x titer (den.) nem pedig, mint olykor az irodalomban, a következő képlet alapján: a hurok szakítószilárdsága (g) titer (den.) A fibrillációra való hajlamosságot úgy vizsgáljuk, hogy 2 g terméket 200 ml vízzel erő-40 teljesen verettünk egy percenként 12 000 fordulatú forgópengés „Knapp Monarch" keverőben. Mint a 7. ábrán látható, 18 perces kezelés után a D szálon a kezdődő öbrilláció mutatkozott, az E és F szálakon nem látszott fib-45 rilláció, viszont az ismert lúgálló szálakon (A és G) számos fibrilla jelent meg. A kezelési időt 36 percre meghosszabbítva a D szál egy részén hosszabb fibrillák mutatkoztak, az E és F szálak gyakorlatilag fibrillálatlanok ma-50 radtak, viszont a szokványos lúgálló szálakon (A és G) a fibrilláció igen erős volt. A fibrillációval szemben tanúsított ellenállás jobban érzékelhető a lúgálló szálak ,,víz-5Í filtrációs" számának meghatározása útján [Battista, Howson és Coppick: Industrial and Engineering Chemistry 45, —2107 (1953)]. 60 Ennek a vizsgálatnak a végrehajtására 4 g vert szálnak 180 ml vízzel készült diszperzióját vákuum alatt egy 32 mm átmérőjű zsugorított üvegszűrőn szűrjük. Az üvegszűrő felületén szűrőlepény képződik a vert szálakból, mire további 100 ml vizet öntünk a lepényre, 65 és vákuum alatt szűrjük. A vízfiltrációs szám fi.