159860. lajstromszámú szabadalom • Eljárás regenerált cellulózszálak előállítására

159860 5 6 razon kb. 3—5 g/den., nedvesen 2,3—3,6 g/den., nyúlásuk szárazon kb. 27—14%, nedvesen 38— 17%, moduluszuk nedvesen kb. 1,6—0,6% és hurokszilárdságuk szárazon kb. 1,9—0,8 g/den. A találmány szemléltetésére szolgálnak a csatolt ábrák. Az 1. ábra a lúgálló szálaknak a találmány szerinti előállítását vázlatosan szemléltető folyamatvázlat. A 2a ábra egy 1. csoportbeli közönséges, nagymértékben orientált cellulózszál („A" szál) szerkezetét mutatja. A 2b ábra egy 2. csoportbeli javított regenerált cellulózszál („C" szál) szerkezetét tünteti fel. A 2c ábrán egy a találmány szerinti szál („D" szál) szerkezete látható. A 2c' ábra egy másik találmány szerinti szál („E" szál) szerkezetét mutatja. A 2c" ábrán egy harmadik ugyancsák a találmány szerinti szál („F" szál) szerkezete látható. A 2p ábra a pamutszál szerkezetét mutatja. A 3. ábrán látható röntgendiagramok egy 1. csoportbeli „A" szálnak (nagy mértékben orientált regenerált cellulózszál), egy 2. csoportbeli „C" szálnak (javított regenerált cellulóz szál) és a találmány szerinti D, E és F szálaknak (a találmány szerint készül regenerált szálak) az orientációs szögekre utaló diffrakciós képei. A 4. ábrán egy röntgensugár-goniométerrel különféle szögek alatt kapott intenzitási görbék láthatók, ezekből kitűnik az 1. csoportbeli „A" szál, a 2. csoportbeli „C" szál és a találmány szerinti D szál rendezettségi foka. Az 5a és 5b ábrákon szilárdságJ

nyúlás-görbék láthatók száraz, illetve nedves állapotban, mutatva a találmány szerinti D, E és F regenerált cellulózszálak előnyét az eddigi eljárással készült A, B és C lúgálló szálaikhoz képest. A 6. ábrán látható az 1. és 2. csoport szálaiinak, találmány szerinti D, F és G szálaknak és más regenerált cellulózszálaknak (NNM = = ún. „nagy nedves moduluszú szál", NSZV = = nagy szilárdságú viszkózszál) a nedves modulusa 5%-os nátronlúggal való kezelés után (K = a találmány körén kívül eső terület). A 7A ábrán látható, hogy ismert 1. csoportbeli regenerált cellulózszálakon egy keverőben való 18, illetve 36 perces erős verés közben számos fibrillia képződik. A 7G ábrákon látható, hogy ismert 2. csoportbeli regenerált cellulózszálakon még mindig számos fibrilla képződik keverőben való 18, illetve 36 percig tartó erős verés közben. A 7D ábrákon látható a találmány szerint készült D regenerált cellulóz szálak kezdő fibrillálódása 18, illetve 36 perces erős verés közben. A 7E és a 7F ábrák azt mutatják, hogy az E és F szálak gyakorlatilag nem fibrillálódtak 18, illetve 36 perces erős verés közben. A 8a, 8b és 8c ábrák grafikusan szemléltetik az 1., 2. és a találmány szerinti regenerált cellulóz szálakból, illetve pamutból (p) készült permanent Press eljárással kezelt szövetek (Koratron típus) tulajdonságait mosás és kikészítés után. 8a ábra: szilárdság kondicionáltan, vetülék, kg; 8b ábra: kopásállósági próba, ciklus; 8c ábra: szafcadásállóság kondicionáltan., vetülék, kg. A 2a ábrán látható, hogy egy 1. csoportbeli szokványos, nagy mértékben orientált „A" szálban az elemi szálak gyakorlatilag párhuzamosak, és szorosan állnak egymás mellett; ennek a szerkezetnek köszönhető a kis nyúlás, kis rugalmassági modulusz, kis szakítása munka nagyfokú hajlam a fibrillációra stb. A 2b ábrán látható, hogy a 2. csoportbeli „C" szálon az elemi szálak nem párhuzamosak egymással, hanem szabálytalan elrendezésűek a szál egész keresztmetszetében. A 2c, 2c' és 2c" ábráikon a találmány szerint „D", „E" és „F" szálak új szerkezete látható, nevezetesen az elemi szálak keresztezett helyzete a szál tengelyéhez képest. Erre a szerkezetre jellemző a tökéleteisen jól definiált elemi szálak összessége, amelyek szabályosan vannak elrendezve a szál egész keresztmetszetében, de szögben helyezkednek el a szál tengelyéhez képest. Az ilyen makroszerkezet az elemi szálak öszszeszövődését okozza, ami jelentősen fokozza a szál összetartását. Ennek az új szerkezetnek köszönhetők a találmány szerinti eljárással készült D, E és F szálak kiváló és meglepő tulajdonságai, nevezetesen a viszonylag nagy szakítószilárdságuk és viszonylag nagy szakadási nyúlásuk, amiből következik a szakítási munka jelentős javulása. Ez az új szerkezet az oka a nagy nedves szakítószilárdságnak, a nagy nedves rugalmassági modulusznak, valamint a nagy ellenállásnak fibriillációval szemben. A 2p ábrán bemutatjuk a pamutszál ismert szerkezetét a fibrillák spirális elrendezésével a tengelyhez képest. Nyilvánvaló a 2a, 2b, 2c, 2c', 2c" és 2p ábrákból, hogy a találmány szerinti szálak fibrillás szerkezete sokkal közelebb áll a pamut szerkezetéhez, mint az 1. és 2. csoportbeli szálak szerkezete. A 2a, 2b, 2c, 2c', 2c" és 2p ábrákon látható fényképeket 70%-os salétromsavban duzzasztott, majd nyomással kissé szétlapított 1., 2. és 3. csoportbeli szálakról és pamutról készítettük. A találmány szerinti eljárással készült szálak közepes orientációs szöge 35—47°. Az orientációs szög úgy definiálható, mint az a közepes szög, amely adódik a krisztallitok átlagos orientációjából a fibrillákban és a fibrillák átlagos orientációjából egymáshoz képest. Rendszerint röntgensugár-diffrakciós diagramokból határozzák meg, azoknak a görbéknek az analizálásával, amelyek a (002) reflexiós ív mentén eltérített energia elosztását mutatják. Ez az orientáció a 2a szöggel definiálható, ami-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3