159858. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezett ariloxi- acetilciánamidok előállítására

159858 11 ciánamidok 12 kg/ha adagolásban csaknem tel­jesen megakadályozták nyári perjéből, ujjas­muharból, libatopból és vadrepcéből álló gyom­keverék növekedését. Ezek a gyomok jellegze­tes képviselői a nem kívánatos egy- és két­szikű növényeknek. Ezeket a kiváló eredmé­nyeket a ciánamidok pre- és posztemergens alkalmazásával értük el. További kísérletekből kitűnt az I általános képletű vegyületek fitotoxicitásának szelektív természete. Például növényházban különféle gyamok és haszonnövények magvait elvetettük az I képletű vegyületek fitotoxikus hatásának megállapítására, és annak értékelésére a követ­kező eljárást alkalmaztuk. Először az ágyások talajában elvetettük a haszonnövények mag­vait, és befedtük egy talajréteggel. Ezután gyommagvakat vetettünk a talaj megjelölt ré­szein, és ezeket a magvakat újabb talajréteg­gel fedtük be. Ezután az ágyásokat megperme­teztük az I képletű vegyületek acetonos-vizes oldatával, és az ágyásokat a növények növeke-10 20 12 désére legkedvezőbb hőmérsékleti, nedvességi és világítási körülmények között tartottuk. 2 1/2 hét múlva az ágyásokat megvizsgáltuk a halogénezett ariloxiacetilciánamidok különféle gyomokra és haszonnövényekre gyakorolt ha­tásának megállapítására. Az észlelt eredményeket a következő táblá­zatban foglaljuk össze. Ebben a táblázatban a növényfajok jelzése a következő: A ujjas-mohar B fehér libatop C vadrepce 15 D fenyér cirok E kakaslábfű F ecsetpázsit G kukorica H gyapot A vegyületek gyomirtó hatását a következő számokkal jelezzük: 0 nem fitotoxikus 1—4 enyhén fitotoxikus 5—7 mérsékelten fitotoxikus 8—10 erősen fitotoxikus. kg/ha A B c D E F G H 12 10 9 9 10 10 9 3 10 p-klórfenoxiacetilciánamid 6 10 9 9 10 10 9 3 10 1,2 10 9 9 10 10 9 2 10 12 10 10 9 10 10 10 7 10 cink^p-klórf enoxiacetilcián-6 10 10 9 10 9 10 3 9 amid-tetrahidrát 1,2 9 10 9 10 7 5 0 7 12 10 10 10 10 10 10 9 10 cink-2,4-diklórfenoxiacetil-6 10 10 10 10 10 9 7 9 ciáhamid-dihidrát 1,2 9 10 9 9 5 6 0 8 12 10 10 10 10 10 9 7 5 2,4,5-triklórfenoxiacetil-N-6 10 10 9 9 9 9 6 5 metilciánamid 1,2 9 10 9 9 7 9 5 1 A fenti táblázatból kitűnik az I általános kép­letű vegyületek gyomirtó hatása preemergens alkalmazásban számos gyomnövénnyel szem­ben. Láthatjuk továbbá több I általános kép­letű vegyületnek a szelektív fitotoxicitását kü­lönféle adagolásoknál, amikor a nem kívánatos növények növekedését hatásosan gátolják, de az értékes haszonnövények (kukorica, gyapot) növekedését nem akadályozzák. A halogénezett ariloxiacetilciánamidok ki­váló gyomirtó hatásáról meggyőződtünk to­vábbá szabadföldi teljes kísérletekben egy is­mert kukoricatermelő vidéken. Ebben a vizs­gálatban p-klórfenoxiacetilciánamidot használ­tunk gyomirtószer hatóanyagként. A kísérletet a következőképpen hajtottuk végre. A vizsgálati területet felosztottuk 16 parcel­lára, elválasztó sávokat hagyva az egyes par­cellák között. p-Klórfenoxiacetilciánamidot al­kalmaztunk 4 parcellára 12 kg/ha, 4 parcellá­ra 6 kg/ha és 4 parcellára 1,2 kg/ha adago-45 50 55 60 es lásban, a fennmaradt 4 parcellát pedig nem ke­zeltük gyomirtószerrel. A parcellákat találom­ra jelöltük ki. Ismert mennyiségű kukoricát vetettünk mind a 16 parcellába, és 7 gyomnö­vényfajt (nyári perjét, ujjas-mohart, libatopot, vadrepcét, fenyér cirkot, kakaslábfüvet és ecset­pázsitot) vetettünk el találomra a 16 parcel­lában. 6 heti növekedés után gondosan meg­vizsgáltuk a kísérleti parcellákat a következő szempontok szerint: a) a kukorica felének ned­ves súlya minden parcellában a sortávolság változtatása nélkül, b) gyomszámlálás minden parcella 0,18 m2 -es találomra kiválasztott ré­szén és c) a gyomok és haszonnövények álla­potának értékelése minden parcellában. A kukorica nedves súlya tekintetében nem volt szignifikáns különbség a kontrollparcellák és a p-klórfenoxiacetilciánamid 1,2 kg/ha adag­jával kezelt parcellák között. A gyomtalanítás a kezelt parcellákban ki­váló volt. 12 kg/ha hatóanyaggal kezelt par­a

Next

/
Thumbnails
Contents