159853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mikroorganizmusok tenyésztésére
11 12 (1. táblázat folytatása) 1. kísérlet 2. kísérlet 1. 1. fermentor példa 2. fermentor A termék összetétele, s% a szárazanyagban: nitrogén összes lipid foszfor kálium 10,9 0,8 1,75 2,3 11,0 0,9 1,9 2,2 10 16 1,6 2,3 12 0,5 1,6 1,81 Az 1. táblázatban közölt adatokból kitűnik, hogy az első fermentor az 1. kísérletben egyedül óránként 9,5 kg élesztőt termelt. A termelt Candida tropicalis nitrogén tartalma 10,9% volt. A betáplált tápközeg 0,505 g foszfort és 0,488 g káliumot tartalmazott literenként. A második fermentort a 2. kísérletben egyedül használva az óránkénti termelés 11 kg élesztő volt 11,0% nitrogén tartalommal. A betáplált tápközeg literenként 0,510 kg foszfort és 0,480 g káliumot tartalmazott. Másrészt az első és második fermentor a találmány szerinti eljárás 1. példájában sorban használva összesen 19,2 kg élesztőt termeli óránként. Az első fermentorba betáplált tápközeg literenként 0,505 g foszfort és 0,488 g káliumot tartalmazott. A második fermentorba nem juttattunk be további foszfort vagy káliumot. A közölt adatokból kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazásával a Candida tropicalis élesztő termelés és ezzel az összes termelt fehérje mennyiség jelentősen, mintegy a kétszeresére nőtt a fermentorba a tápanyaggal bevitt foszforra és káliumra számítva. 2. példa: Pseudomonas aeruginosa baktériumot tenyésztettünk egy folytonos üzemű első fermentor -ban, amelynek hasznos térfogata 30 liter volt, a következő összetételű vizes tápközeg jelenlétében : H3 P0 4 KCl Mg(OH)2 MnS04 -H 2 0 FeS04 -7 H 2 0 ZnS04 -7 H 2 0 élesztőkivonat H2 S0 4 vízzel kiegészítve 1,00 g/liter 0,90 g/liter 0,05 g/liter 0,02 g/liter 0,05 g/liter 0,12 g/liter 0,05 g/liter 1,72 g/liter 1000 ml-re Egyedüli szénforrásként egy iraki nyersolajból származó gázolajat használtunk. Ebből a gázolajból 120 g-ot adtunk minden liter vizes tápközeghez. Ezt a keveréket óránként 4,5 liter ütemben folytonosan betápláltuk a fermentorba. 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 A fermentort 30 °C-on üzemeltettük, és a folyadék pH-ját ammóniaoldat állandó bevezetésével 5,5 értéken tartottuk. A levegőztetés üteme 60 tf/tf/óra volt örvénylő keverés mellett. Óránként 4,5 liter termékáramot vettünk el folyamatosan az első f er mentorból, ehhez óránként 25 g gázolajat és 13 liter friss vizet kevertünk, és a keveréket folytonos ütemben bevezettük a 60 liter hasznos térfogatú második fermentorba. Ez a második fermentor is 30 °C üzemi hőmérsékleten működött, és a levegőztetés üteme 30 tf/tf/óra volt örvénylő keveréssel. A második fermentorból folytonosan kivont termékáramot dekantáltuk, 65%-át vizes fázisként elválasztva és pótolva azonos súlyú friss vízzel. A kezelt terrmékáramhoz literenként 1 g anionos detergenst adtunk. A keveréket centrifugálva a mikroorganizmust, némi vizes fázist és a maradék gázolajat tartalmazó pasztát kaptunk. Ezt a pasztát újra friss vízzel kevertük, és ismét centrifugálva a mikroorganizmust tartalmazó vízzel mosott pépet kaptunk. A pépet porlasztó szárítóban megszárítva a mikroorganizmus száraz súlyára számítva 5 s% vizet tartalmazó porhoz jutottunk. A port az 1. példában leírt módon oldószerrel extraháltuk a maradék szénhidrogéneknek és lipideknek a mikroorganizmusból való eltávolítására. Így 15 g/liter száraz Pseudomonas aeruginosa terméket kaptunk. 3. és 4. kísérlet Összehasonlításul ugyanazt a Pseudomonas aeruginosa baktériumfajt tenyésztettük az első reaktorban a fent leírt körülmények között, azonban ahelyett, hogy a termékáramot az első reaktorból a második reaktorba vezettük volna, a termékáramból a már ismertetett műveletekkel kiválasztottuk a baktérium terméket. Hasonló módon végeztünk kísérletet a második reaktorban, és a baktérium terméket kiválasztottuk a termékáramból. A 2. példában és a 3. és 4. kísérletben kapott eredményeket a 2. táblázatban foglaltuk össze. Az eredményekből kitűnik, hogy az első fermentort magában használva literenként 0,30 g fi
