159849. lajstromszámú szabadalom • Eljárás omega-cianalkilkarbamil- benzimidazolok előállítására

3 hidrogénatomot, metoxikarbonil- vagy etoxikarbonilcsoportot jelent, R' előnyösen hidrogénatomot vagy metilcsoportot képvisel és x jelentése előnyösen 5 vagy 11. A kiindulási anyagként alkalmazott benz- 5 imidazol-származékok példái az alábbiak: 4-metil-, 4-etil-, 4-<propil-, 4-izopropil-, 4-n-butil-, 4-szek-toutü-, 4-izob*tü-, 4-terc-butU-2-amino-benzimidazol; 10 2-amino-benzimidazol; 5-metil-, 5-etil-, 5-prbpil-, 5-izopropü-, 5-n-butil-, 5-szek-butil-, 5-izobutü-, 5-terc-butil-2--amino-benzimidazol; N-(benzimidazolil-2')-karbaminsav-metilészter, 15 -etilészter, -propilészter, -izo-propilészter, -n-butilészter, -szek-butilészter, -izobutilészter és -terc.-butüészter; 2-(f ormilamino)-, 2-(acetilamino), 2-(propionilamino)-, 2-(butiroilamino)-és 2-(izobutiroilamino)-benzimidazol; 20 4'-, ill. 5'-metü-, 4'-, ill. 5'-etil-, 4'-, ill. 5'-propil-, 4'-, ill. 5'-izopropil-, 4'-, ill. 5'-n-butü-, 4'-, ül. 5'-izobutil-, 4'-, ill. 5'-szek-butil-, 4'-, ill. 5'-terc-butil-N-(benzimidazolil-2')-karbaminsav-nmetil-, -etil-, -pröpil-, -izopropil-, -n-butil-, 25 -szek-butil-, -izobutil- és -terc-butilészter; 4'-, ül. 5'-metil-, 4'-, ül. 5'-etü-, 4'-, ül. 5'-propil-, 4'-, ül. 5'-izopropü-, 4'-, ill. 5'-n-butü-, 4'-, ill. 5'-izobutil-, 4'-, ül. 5'-szek-butü-, 4'-, ül. 5'-terc-butü-N-(benzimidazolü-2')-karbamoü-me- 30 tán, -etán, -propán, -izopropán, -n-bután, -szek-bután, -izobután és -terc-bután. A kiindulási anyagként használt aminők, izocianátok, ill. karbamidsavkloridok példái: „-to-cián-metil-, a>-cián-etü-, co-cián-propil-, a^cián-butil-, w-cián-pentil-, w-cián-hexü-, co-cián-heptil-, co-cián-oktil-, «-cianonil-, co-ciándecü-és w-cián-undecilamin, -izoKiianát, ill. -karbamidsavklorid. A kiindulási anyagok ismertek, v. ö. J. Am. Chem. Soc. 56, 144—146, 1934, 2 933 502, 2 933 504 és 3 010 968 sz. USA szabadalmi leírások, 691 611 sz. belga szabadalmi leírás, Ann. 45 562, 75—136 (1949), Ber. 89, 2677—2681 (1956;. A még ismeretlen kiindulási anyagokat ismert eljárásokkal állíthatjuk elő. Aza) eljárást célszerűen valamely inert, szerves oldószerben, így dimetüszulfoxidban, dimetilformamidban, dimetilacetamidban, acetonban, dietilketonban, metilénkloridban, kloroformban, 1,2-diklórétánban, klórbenzolban, toluolban, acetonitrüben, benzonitrüben vagy eoetsavas etilészterben valósíthatjuk meg —10 °C és +60 °C hőmérséklettartományban, célszerűen 20— 40 °C-on, mimellett reakciógyorsítóként tercier aminokat, így trietilamint, dimetilanilint, piridint vagy pikolint adhatunk a reakcióelegyhez. Eljárhatunk úgy is, hogy a reakciót valamely tercier aminban valósítjuk meg vagy ha ilyen 2-amino-benzimidazol-származékokból indulunk ki, ahol E alkilkarbonil- vagy alkoxikarbonilcsoportot jelent, ciánalkilizocianát feleslegben végezzük a reakciót. 65 4 A b) eljárás szerint az «-ciánalkilkarbamidsavkloridot olyan elegybe adagoljuk, amely 2--amino-benzimidazol-származékból, valamely közömbös, így az a) eljárás ismertetésekor felsorolt szerves oldószerből és egy tercier aminból, így trietilaminból, dimetübenzüaminbol, dietilanilinből, piridinből, pikolinból vagy kinolinból vagy valamely alkálikusan reagáló anyagból, így káliumkarbonátból, nátriumkarbonátból, boraxból vagy trilítiumfoszfátból áll. Az cü-ciánalkilkarbamidsavkloridot olyan elegyhez is adagolhatjuk, amely a 2-amino-benzimidazol-származékból, valamely inert, vízzel nem elegyedő szerves oldószerből, vízből, valamint egy savakceptorból, így tercier aminból, alkálifémhidroxidból vagy alkálifémkarbonátból áll. A reakcióhőmérséklet célszerűen -40 °C és kb. +10 °C közé esik. A c) eljárás szerint első lépésben a III általános képletű 2-amino-benzimidazol-származékot előnyösen a monohidroklorid alakjában valamely inert szerves oldószerben, így acetonitrilben, benzonitrüben, acetonban, metiletüketonban, benzolban, klórbenzolban, metilénkloridban vagy etilénkloridban —40 °C és +20 °C közötti, célszerűen —20 °C és 0 °C közötti hőmérsékleten foszgénnel kezeljük, majd ezt követően ekvimoláris mennyiségű tercier amint, így dimetilanilint, dietilanüint, piridint, pikolint vagy kinolint adunk hozzá. A foszgén felesleg ledesztillálása után, amit előnyösen vákuumban végezünk vagy a reakcióelegy vízzel való kezelése után, az eljárás második lépésében a közbenső termékként kapott anyagot sztöchiometrikus mennyiségű tercier amin jelenlétében <ö-cián-alkilaminnal reagáltatjuk. Eljárhatunk úgy is, hogy a kétfázisú, vízből és valamely közömbös, vízzel nem elegyedő oldószerből álló reakcióelegyhez először <w-ciánalküamin reakciókomponenst adjuk hozzá és ezt követően a szükséges mennyiségű tercier amint vagy vizes alkálifémhidroxid- vagy alkálifémkarbonát-oldatot, vagy pedig a klórhidrogén megkötésére az a>-ciánalkilamin feleslegét is használhatjuk. A reakcióhőmérséklet —30 °C és +40 °C közé, előnyösen —3 °C és +10 °C közé esik. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek tautomer egyensúlyban vannak és mind az I, mind a II képletnek megfelelő alakban előfordulnak. Egyszerűség kedvéért a képletek megadásakor a II képletű határesetet kihagytuk. Az Í képletű tautomer határesetnek megfelelő képleteken minden egyes esetben a II képletnek megfelelő tautomer határesetet is érteni kell. A találmány szerinti eljárással előállítható hatóanyagok erős fungitoxikus és antibakteriális hatással rendelkeznek. A kultúrnövényeket a gombák és baktériumok elpusztításához szükséges koncentráciclkban nem károsítják és a melegvérű állatokra nézve csak kis mértékben mérgezőek, ezért növényvédőszerként gombák és baktériumok irtására alkalmazhatók. A fun-2