159797. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízgőzáteresztő hajlékony lapok előállítására159798 Szerkezet gázok és folyadékok törésmutató vál tozásainak átalakítására kimenő jelekké
159797 teg anyagát irrmkropórusos lappá koaguláltatjuk, a kapott lapot friss koaguMltaito folyadékkal addig imossuk, ill. koaguláltaitó folyadékkal való kezelésit addig folytatjuk, míg az alapréteg anyagiból az, oldószert lényegileg teljesen el nem távolítjuk, majd a kapotit vízgőzáteresztő hajlékony lap alakú terméket; megszárítjuk és lehúzzuk az említett ideiglenes hordozófelületről. A találmány szeriiniti eljárás egyik kiviteli módja értelmében ideiglenes hordozóként olyan pórusos anyagot alkalmazunk, amelynek felülete eléggé durva ahhoz, hogy az előállítandó alapréteg: reátapadjon. Alaprétegként előnyösen olyan mifcropárusos lap alakú anyagot állítunk elő, amelynek névleges pórusmérele 1 mikron körüli nagyságrendű (a pórusméret mérésére az 1755/1959 sz. angol szabványban leírt eljárást alkalmazhatjuk, in-propüalkohol;t használva folyékony közegként). Az alapréteg anyaga előnyösen olyan lehet, hogy annak mikrafotográfiiad képe szammlel láthatólag két különböző nagyságrend-tartományba esőnek mutassa a pórusok túlnyomó többségét; az egyik nagyságrend-tartományba eső pórusok maximális mérete 20 mikron és 100 mikron között lehet, míg a másik nagyságrendtartományba eső pórusok maximális imérete előnyösen 1—5 mikron lehet. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja értelmében oly kiét: egymásrahelyezett rétegből álló lap alakú terméket állítunk elő, amelyben az alapréteg vastagsága 1,Í3 mm és 3,1 mm között, a felületi -réteg vastagsága pedig 0,13 ;mm és 1,3 mm között van. Az alapréteg anyaga célszerűen olyan lehet, hogy annak vízgőzáteresztő 'képessége (az alább, á találmány részletes ismertetése során közelebbről meghatározoitt értelemben) legalább 2000 g/m2 /24 óra, hidrosztatikai nyoimómagassági értéke legalább 300 iram Hg-oszlop, szakítószilárdBága (az alább ugyancsak megadott meghatározás szerinti értelemben, mind az L, mind az X irányban) legalább 20, kezdeti •modulusza (az alábbi mieghaitározás értelmében, mind .az L, mind az X irányban) legalább 4, nyúlása (az alábbi definíció értelmében, mind az L, mind az X irányiban) legfeljebb 350% és beszakítási szilárdsága (az alábbi definíció értelmében, mind az L, mind az X irányban) legalább 5 legyen. Az alapréteg anyaga előnyösen elasztomérjellegű poliuretán lehet, 'célszerűién olyan minőségben, amelynek keménysége szilárd összefüggő állapotban, 25 C° hőmérsékleten, a Shore-A skála szerint, kb. 98. Oldószerként N,N-dimetilformamid (az alábbiakban DMF) alkalmazható. Az alapréteg kialakítására alkalmazott elegyben az alapanyagnak az alapanyag éis oldószer együttes mennyiségéhez viszonyított százalékaránya i20—35 súly% lehet, így pl. 1 súlyrész polimer alapanyagot és 3 súlyrész oldószert tartalmazhat. Koaguláltató folyadékként víz alkalmazható és ez hevíthető is. A találmány szerinti eljárás egyik kiviteli módja esetében az alapanyaghoz egy elltávolít-5 haitó szemcsés töltőanyagot is adhatunk, amely előnyösein vízben oldódó anyagiból, pl. nátriumkloridból állhat. Az ilyen eltávolítható töltőanyag növeli ugyan az elérhető vízgőzáteresztő képesség mértékét, 10 másmászít azonban az anyagot vallaimivél nyíltabb szerkezetűvé teszi és ezáltal veszteséget idézhet elő az anyag' szívósságában,, kopásállóságában és beszakadással szembeni ellenállóképességében. Ezért előnyös, ha az eltávolítJha-15 tó töltőanyagnak a palimér alapanyaghoz viszonyított, súlyrészekben kifejezett mennyiségi aránya fcisdbb, mint 3:1. Az ideiglenes hordozófelület pórusos polimer műanyagból állhat; jól alkalmazható erre a 20 célra pl. zsugorított szemcsés műanyagból, pl. nagysűrűségű polietilénből készített lap. Az ideiglenes hordozólap pl. oly módon- állítható elő, hogy egy polimer műanyag szem-25 cséit egyenletes réitiegiben terítjük szét egy sima 'fémfelületen, majd ezt a réteget egy megfelelő hevítőbereradezésfoe visszük, ahol a szemcsék zsugorodnak; az így kapott zsugorított lapnak az a felülete, amely a sima fémfelület-30 tel 'állt érintkezésiben, simább, mint a másik felület; a zsugorított lapnak erre a simább felületére visszük fel a polimer alapanyag réteget. 35 A felületi réteg a „rotstbunda nélküli" alapréteghez oly módon köthető, hogy ezt a felületi réteget közvetlenül az alapréteg felületén alakítjuk ki. Ez oly módon történhet, hogy a felületi réteg alapanyagául szolgáló hőrellágyuló 40 szintetikus polimerben, ez utóbbi anyáig [képlékeny vagy folyékony állapotában egy utóbb eltávolítható szilárd töltőanyagot diszpergálunk, azután az esetleg alkalmazott oldatot elpárologtatjuk és így homogén keveréket hozunk 45 létre a töltőanyagból és a felületi irétieg polimer alapanyagából, ezt a keveréket hevítjük, hogy a felületi réteg polimer alapanyagát legalább részben képlékennyé tegyük, majd ebből a képlékennyé tett keverékből az alapréteg 50 felületére közvetlenül felviszünk egy felületi réteget és ezt valamilyen kilúgozószer hatásának tesszük ki; erre a célra olyan folyadékot választunk, amely eltávolítja a felületi rétegből a töltőanyagot, de nem. gyakorol káros ha-5 tásit sem magára a, felületi rétegre, sem az alapréteg anyagária. A felületi réteg kialakítása során alkalmazott műveleti körülményéket úgy választjuk meg, hogy egyrészt biztosítsuk egy folytonos összefüggő réteg kialaEoiMsat, és pedig olyan anyagszerkezettel, amely lehetővé teszi a töltőanyagnak az eltávolítását és így a felületi réteg pórusos szerkezetének kialakítását, másrészt pedig, hogy az, alkalmazott műveleti körülmények ne gyakoroljanak káros 65 hatást 'az alaprétegre. . 2
