159758. lajstromszámú szabadalom • Kis felületi villamos ellenállású magnetogrammhordozó
3 159758 4 előnyösen 106 ohm, vagy annál kevesebb kell legyen. Poriészterifóliára ferromágneses részecskéken és polimer kötőanyagon kívül vezető kormot is tartalmazó réteg felvitele ismert eljárás. Bár korom bedolgozása — amiint az az I. táblázatból is kitűnik — a csak ferromágneses részecskéket és polimer kötőanyagot tartalmazó bevonatokkal szemben a vezetőképességet nagymértékben növeli, de ezzel egyidőben a magnetogramhordozó minőségére észrevehetően káros hatást gyakorol. Az I. táblázatból megállapítható, hogy a réteg koromtartalmának növekedésével a magnetogramhordozó telítési remanenciája jelentősen csökken. A telítési remanencia korom adagolásakor sokkal nagyobb mértékben csökken, mint ami a mágneses részecskék hígulásának a rétegben megfelel. Ebből az 'összehasonlításból kitűnik, hogy az ismert magnetogramhordozóknál a négyzetes felületi ellenállás kívánt értékeit csak a mágneses tulajdonságok elvesztése árán tudják elérni abban az esetben, ha korom adagolással ismert módon a magnetogramhordozók elektrosztatikus feltöltődésének csökkentését megkísérlik. Ismeretes továbbá villamosan jól vezető magnetogramhordozók előállítása oly módon, hogy poliészterlhordozófóMa egyik felületére polimer kötőanyagba vitt koromból álló vezető réteget visznek fel, és a mágneses réteget ezután erre a rétegre vagy a poliészterszalag másik oldalára viszik fel. Az ilyen felépítésű magnetogramhordozóknak azonban az a hátránya, hogy a pluszként felvitt vezetőképességet biztosító réteg a szalag vastagságát és merevségét növeli. Az említett réteg ezenkívül a hordozófólia mágneses bevonása előtti szokásos mosását zavarja, és a hordozófólia mágneses bevonása előtti forró kalanderezése szempontjából is hátrányos. Ha az ilyen vezető réteget a mágneses réteggel szembenfékvő oldalra, viszik fel, akkor a szalaggal működő berendezésben erős mechanikai hatásnák kitéve könnyen ledörzsölődik. Ez a vezetőképességnek a kívánt legkisebb érték (II. táblázat) alá való csökkenését és a ledörzsölés termékeinek a szalaggal működő berendezésben való lerakódását eredményezi. Az ilyen ismert magnetogramhordozók előállításánál a koromnak a kötőanyagba mindig azonos, technológiailag optimális eloszlási fokban történő bedolgozása ugyancsak nehézséget jelent. Nem kielégítő diszperziós fok a rétegben koromrögöicskéket eredményez. Ezek a rögöcskék a mágneses rétegre zavaró hatást gyakorolhatnak. A korom diszperziós fokának túlságos növelése viszont a koromszemcsék tördelődését okozza, ami a réteg vezetőképességéi csökkentheti. A találmány célja olyan magnetogramihordozókat javasolni, amelyek az ismert magnetogramhordozók hátrányaitól mentesek, valamint eljárást biztosítani ilyen magnetogramhordozók előállítására. Ezt a" feladatot kétirányban nyújtott poliészter hordozófóriából álló magnetogramhordozóval érjük el, amelynek legalább egyik felülete kötőanyagmentes, erősen tapadó és villamosan vezető koromréteget és polimer kötőanyagba vitt ferromágneses részecskékből álló második réteget tartalmaz. A találmány szerinti magnetogramhordozók a kis felületi ellenállást jó villamos tulajdonságokkal egyesítik. A javított magnetogramlhordozó vezető koromrétege 2 '//.m-nél előnyösen 1 ^m-nél vékonyabb, és négyzetes felületi ellenállása 108 —10 3 ohm, előnyösen 106 —-1€ 4 ohm nagyságrendű. A találmány szerinti nagyobb villamos vezetőképességű és jó mágneses tulajdonságú, javított magnetogramhordozót úgy állítjuk elő, hogy nyújtott poliészterfólia egyik vagy mindkét felületét az említett poliészter hordozófólía illékony oldó- vagy duzzasztószereivel kezeljük, az alkalmazott oldó- vagy duzzasztószerek finom, eloszlásban vezető kormot tartalmaznak, majd ezt követőleg a poliészter hordozófóliát hőkezeljük. A fólia hőkezelését 1 mp-ig vagy annál hoszszabb ideig, gyakorlati szempontok miatt előnyösen 1—60 mpnig, a polimer fóliaanyag üvegesedési pontja feletti hőmérsékleten végezzük. Általában 12i0—1160 C° közötti hőmérsékletet alkalmazunk, mégis különösen előnyös 130— 135 C° közötti hőmérsékleten és kb. 6 mp kezelési idővel dolgozni. 60 mp-nél hosszabb ideig tartó hőkezelés nem veszélyes, ha az előnyös hőmérséklettartományban dolgozunk; az eljárás gazdaságos kivitele szempontjából azonban célszerű minél rövidebb időt alkalmazni. A koromnak az oldó- és duzzasztószerekben való diszpergálását diszpergálóberendezésekkel lehet végrehajtani. Ilyenek pl. a gyorsjáratú keverők, golyósmalmok vagy ultrahangsugárzók. Néhány esetben célszerű a koromnak az oldóvagy duzzasztószerekben az említett diszpergáló berendezésekkel elért eloszlási fokát megfelelő, diszpergáló hatású anyagokkal javítani. Erre a célra megfelelő diszpergálószerek pl. az anionaktív felületaktív anyagok, mint pl. az alkilarilszulfonsavák sói vagy a nem ionos felületaktív anyagok, mint pl. a polioxietillauriléter. Ezeket az anyagokat az említett célra 5%-ig, előnyösen azonban 3%-ig — a korom mennyiségére vonatkoztatva — terjedő koncentrációban alkalmazzuk. A megjelölt anyagok a poliészter hordozófóilia felületén szilárdan rögződő rétegek kialakítására nem képesek. Ezért a koromnak a fólia felületén történő rögzítésére szolgáló kötőanyag szerepét betölteni nem tudják. Az így előkezelt poliészter hordozófólia mágneses rétegként finomeloszlású ferromágneses részecskéket polimer kötőanyag megfelelő oldószeres oldatában diszpergálva az előzőleg felvitt rétegre ráviszünk, és az így kétszeresen bevont poliészter hordozáfóliát e réteg megszárítása céljából gázáram, mégpedig levegőáram jelenlétében hőkezeljük, ezzel a művelettel á polimer kötőanyagok egyidejűleg kikeményít-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
