159738. lajstromszámú szabadalom • Üreges, bordázott üvegtábla építőelm

9 159738 10 33 rovátkák (prizmák) vannak préselve. A beeső fény nagy része egy meghatározott ferde szög alatt érkezik az ablakra és a fénysugarak az üvegtábla prizmáin úgy térítődnek el, hogy főként a helyiségnek az ablaktól távolabb fekvő részét világítják meg. Az említett 33 barázdás rekeszek a helyiség padozatától legalább 2 méter magasan vannak. Így jól meg tudják világítani az ablaktól távoli részeket, de ugyanakkor nem vakítják a helyiségben tartózkodókat. Az 5. ábrán látható 33 barázdák elsősorban akkor elégítik ki e követelményeket, ha a beeső fény 35° és 55° közötti szögben érkezik, de biztosítani lehet a leírt hatást más beesési szögek esetén is, ha az említett 33 barázdákat a körülményeknek megfelelően alakítjuk ki. Célszerű, ha a barázdált rész az üvegtábla belső lapján van, annak akár a külső, akár a belső oldalán, attól függően, hogy mi a beeső fény iránya és milyen irányba kívánatos a fény továbbítása. Elkerülhetjük a helyiség padlójára vetítődő fényfoltok zavaró hatását, ha az üveglapok a rekeszek 34 belső oldalán, szemiben a 33 barázdákkal, fényt szétszóró réteget alakítunk ki. A 3. ábrán látható üvegtábla úgy van összehegesztve, hogy a benne levő rekeszek légtere le van zárva, egymással nem közlekednek és a légnyomás bennük az atmoszferikusnál kisebb. A 4. és 5. ábrán ezzel szemben olyan üvegtábla látható, amelynek egyik (vagy mindkét) lapján levő bordázat tetején bevágásdk vannak. Ilyen üveglapok összehegesztésénél 35 perforáció alakul ki az egyes rekeszek között és a szélső rekeszek falán a 36 perforáció biztosítja a külső légtérrel való összeköttetést. Ily módon a rekeszeken belüli légnyomás tetszés szerint szabályozható légszivattyú segítségével, vagy a külső légnyomással azonos szinten tartható. A külső rekeszek nyílásain keresztül nedvességet lekötő anyagot lehet a rekeszekbe juttatni, vagy gázzal, elsősorban szárított levegővel a rekeszeket átfúvatni, majd a külső perforációs nyílásokat ragasztóval lezárni vagy az üveget behegeszteni. A találmány nem korlátozható a leírt példákra, amelyek csak a találmány néhány kiviteli alakját mutatják be. Számos más változat is lehetséges, amelyekkel sokféle hatás érhető el. Például a dekoratív hatás még jobban kihangsúlyozódik, ha a 3. ábrán látható 20 bordázott üveglapot ugyanúgy kezeljük, mint a vele összehegesztendő 21 üveglapot. Hasonló céllal a 4. és 5. ábrákon bemutatott üvegtábla egyes részei színezett elemekkel is kombinálhatók, így nemcsak színhatások érhetők el, de a helyiségbe bejutó hő- és fénysugárzás mennyiségét is csökkenteni lehet. Az üveglapok fémbetétekkel is kombinálhatók. A 6. ábrán látható üvegtáblát két darab, 37 és 38 üveglap alkotja, mindkét üveglapon szilárdító bordázat van. A bordázat úgy van kiképezve, hogy az üvegtábla összeállítása után mindegyik borda a szembenlevő lap bordái által határolt közös térbe kerül. Az üveglapok közötti távolság gyakorlatilag ugyanakkora, mint a bordák magassága. A lapokat a bordákra felvitt ragasztó-5 val erősítjük egymáshoz. Az üveglapok szegélyére, a lapok közé, keretező 39 szalag van erősítve. A szalagot úgy alakítjuk ki, hogy a szerelésnél megkönnyítse az üvegtábla rögzítését, amiatt a szalag kissé kiállhat a két üveglap kö-10 zül. A keretező 39 szalag vastagabb is lehet, mint az üvegbordák magassága, emiatt hézag maradhat a bordák felső lapja és a szembenlevő üveglap belső oldala között. 15 A találmány nemcsak átlátszó üvegtáblákra vonatkozik. Megvalósítható nem átlátszó üvegtáblákkal is. Az átlátszatlanság oka lehet az üveglapok anyagának zavarossága, az üregekbe vitt homályosító (szemcsés vagy szálas) anyag. Szabadalmi igénypontok: 1. Üreges, bordázott üvegtábla építőelem, 25 mely a felületeikkel egymás felé fordított üveglapokból áll, azzal jellemezve, hogy az üvegtábla legalább két olyan üveglapot tartalmaz, amelyek belső felületein a lapok anyagából kiálló erősítőbordák (7) vannak, ahol is legalább az egyik 30 lapnak legalább egyik bordája olyan térben helyezkedik el, amelyet legalább az egyik lap és legalább két másik borda határol. (Elsőbbsége: 1969. XII. 12.) 35 2. Az 1. igénypont szerinti üvegtábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egymással szembenálló bordák olyan magasak, hogy az üvegtáblára ható hajlítóterhelés alatt egymással érintkezhetnek. (Elsőbbsége: 1969. XII. 12.) 40 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti üvegtábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a bordázott lapok egymásba mélyednek. (Elsőbbsége: 1969. XII. 12.) 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti üvegtábla 45 kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik lap bordáinak teteje közvetlenül szemben fekszik a másik lap bordáinak tetejével. (Elsőbbsége: 1969. II. 10.) 5. A 4. igénypont szerinti üvegtábla kiviteli 50 alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik lap bordái közül legalább némelyek már terheletlen állapotban érintkeznek a másik lap szembenfekvő bordájával. (Elsőbbsége: 1969. XII. 12.) 6. A 4. igénypont szerinti üvegtábla kiviteli g5 alakja, azzal jellemezve, hogy az egyik lap bordái közül legalább némelyek a másik lap szembenfekvő bordájával egy darabot alkotnak. (Elsőbbsége: 1969. II. 10.) 7. Az 1—6. igénypontok bármelyike szerinti gp üvegtábla kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy legalább az egyik lap szélső övezetében a másik lappal egyesített erősítőbordák vannak. (Elsőbbsége: 1969. II. 10.) 8. A 7. igénypont szerinti üvegtábla kiviteli 65 alakja, azzal jellemezve, hogy a lapokat az em-5