159738. lajstromszámú szabadalom • Üreges, bordázott üvegtábla építőelm
3 159738 4 vékonyabbak és ennélfogva könnyebbek is lehetnek. A bordázat rajza olyan is lehet, hogy az egyik lap bordazata (mintázata) a vele szembefordított másik lap bordavonalai közé, vagy azokon kívül essék, más szóval az egyik bordazata belefekszik a másikéba. Az egyes lapok bordái egymást kölcsönösen merevítik, ahogy azt az előzőekben említettük, így lehetséges az, hogy a bordák mint tartók viszik át a lapra ható erőket a másik lap felületének bordázatlan részére. Előnyösebb azonban, ha a bordázat rajza olyan, hogy az üvegtábla középső részére, ható hajlító erőket az egyik lap bordazata közvetlenül a másik lap bordázatára vigye át, mert így nagyobb hajlítószilárdság érhető el. A különböző lapok borda-rajza keresztezheti is egymást, de előnyösebb, ha az egyik lap bordáinak gerince úgy van kiképezve, hogy éppen szembekerül a másik lap bordazatának gerincével, mert így a bordázat érintkezése maximális és ez biztosítja a legnagyobb szilárdságot. Célszerű a bordázatot úgy kiképezni, hogy a keresztezési pontok és a felfekvési vonalak ne tudjanak egymáson elmozdulni (ne legyen „játékjuk). Ha a bordázat minden pontja jól illeszkedik a másik lap bordazatához, akkor a két lap közti tér sejtszerű üregekre osztódik. Lehetséges az is, hogy csak egyszeri érintkezés jön létre a különböző lapok bordazata, vagy legalább egy részük között. Az esetben, ha „játék" van a bordázatok között, megoldható, hogy az egyes lapok erősítsék egymást olymódon, hogy hajlítóerőt alkalmaznak az üvegtábla középső részére. A bordázatok felfekvő része közötti hézag természetesen csak akkora lehet, hogy a bordák a rugalmas kihajlás határán belül érintkezésbe kerüljenek és a meghajolt lapok He törjenek össze. Az üveglapok összeerősítése történhet a merevítő bordázatok, vagy azok legalább részleges összekötésével. A bordázat legegyszerűbb kötése az összehegesztés, a táblákat így igen könynyen lehet összeállítani. Nyilvánvaló, hogy más kötési módok is használhatók, pl. ragasztás vagy kötőelemek alkalmazása. Előnyös, ha legalább az egyik lapon olyan me-, fevítő borda van, amely a lap szélén vagy ahhoz közel halad. A lapölk összeerősítése így a szélső bordák kötésével történhet, mert a szélen levő bordák jól elérhetők és itt könnyebb is a kötés. Még ebben az esetben is előnyös még legalább egy másik helyen is összekötni a két lapot, tehát a bördäkereten belül, mert ezzel javíthatjuk a két lap közötti erőátadást. További eredmény az, hogy ezzel csökkenthető az üvegtábla vastagsága és a bordázat nem, sérülhet m#g, ha a tábla rezgésbe jön. Előnyös, ha a lapok Szembe levő oldalain kiszögelő (és kiálló) bordaszakaszok vannak, amelyek az érintkező keretbordákkal a lap perémén csatornát alakítanak ki. Á csatornába nehezen eltávolítható ragasztóanyag, pl. mastix vihető be. A periférián futó bordázat és az üveglap szélének belső oldala úgy van kialakítva, hogy a külső borda és az üveglap hozzáférhető része keresztmetszetben T alakot képez és ugyanilyen T keresztmetszetet adnak a belső bordák is a bozzáfekvő lapfelületekkel. így elkerülhető, hogy feszültség keletkezzen pl. lehűlés esetén a lap külső részének és közepének különböző hőmozgása miatt. A kiszögelések éleit célszerű valamilyen módon pl. lángba téve legömbölyíteni, mert az éleken sokkal nagyobb a törések valószínűsége, amelyek továbbhaladva gyengítik az üveglapot. A bordázott üveglapok feszültségmentesítő felmelegítését megkönnyíti, ha a borda vastagsága a talpánál (eredési helyén) megegyezik az üveglap sima (nem bordázott) részének vastagságával. Ez a követelmény azonban nem szükségszerű. A bordázott lap öntéssel való készítésénél előnyös, ha a bordák a talpuktól felfelé keskenyednek. Általában elegendő, ha a bordák oldallapjai 4°-kal hajlanak egymás felé. Lehet nagyobb dőlésszöget is alkalmazni, de egy adott bordázat felső lapjának megfelelő vastagságúnak kell lennie, hogy a másik lap bordáira, vagy a bordák közötti részre jól fel tudjon feküdni. Nagy oldal-dőlésszögek esetén a bordák talpát túlságosan Még kellene vastagítani és ez kedvezőtlen az anyagfelhasználás és az üvegtáblák súlyának szempontjából. A bordák oldallapjainak dőlésszöge legfeljebb 20° vagy annál kisebb legyen, legalább is azoknál a bordáknál, amelyeket ténylegesen rögzítenek a szembenlevő laphoz és ennélfogva felső lapjaikon elég széleseknek kell lenniük. Ha az üveglapokon csak a bordák egy részét hegesztjük össze, a többi borda lehet valamivel alacsonyabb, ha a lappal szembeni szilárdsági követelmények egyébként biztosíthatók. A kapcsolódó bordák magasságát az határozza meg, hogy milyen távolságot kívánnak tartani a lapok bordázatlan felülete között. A kapcsolódást biztosító lapok szálén futó keretbordák pl. legalább másfélszer olyan magasak legyenek, mint amekkora a szélességük a borda talpvonalában mérve. Az üvegtábla belseje lehet légmentesen zárt, ahogy az szükséges is, ha száraz gázzal van töltve. A hermetikusan lezárt üvegtáblák esetén különösen fontos az, hogy a bordázás kellő szilárdságot biztosítson az üveglapnak figyelembe véve azokat a hajlító erőhatásokat, amelyek a légnyomásváltozás, hőmérsékletingadozás és/vagy á külső nyomás fellépése következtében érhetik az üveglapot. A kész üvegtáblánál a szembelevő lápok behajlása folytán feszültség lép fel a csat* lakozáüoknál. Ilyen behajlás egyébként is rontja az üvegtábla hangszigetelő képességét. A találmányunk szerinti előnyös bordaformák alkalmazásával elérhető az, hagy az egyik üveglap behajlását a szembelevő lap hajlása szükségsz#rűen úgy követi, hogy a lapok közötti tér minden dimenziója változatlan marad. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
