159736. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tűzálló tárgyak előállítására, valamint ilyen tárgyak felhasználásával készült kemence

7 159736 8 mely habarcs segítségével — a csatlakozásokat ki is tölthetjük. Megtehetjük továbbá azt is, hogy a csatlakozásokat a fal belső felületén tűzálló darabokkal lefedjük. Bizonyos esetekben előnyös lehet, ha a tűzálló darabokat a tűzálló massza megkötése előtt gáztalanítjuk. A gáztalanítás révén csökkenthető az a veszély, hogy a kemence működése során gáznemű termékek szabadulnak fel. A kemence medencével érintkező darabjait a kemence üzembehelyezése előtt vagy az üzembehelyezési művelet során gáztalaníthatjuk. A gáztalanítás során alkalmazott hőmérséklet kisebb vagy nagyobb lehet annál a hőfoknál, mint amelyre a tűzálló darabot a normál üzemeltetés során felhevítjük. A gázok eltávozásának megkönnyítésére a gáztalanító térben adott esetben vákuumot is létesíthetünk. A mellékelt ábrákon a találmány néhány kiviteli formáját ismertetjük. Az 1. ábrán üveg úsztatásos kezelésére szolgáló berendezés függőleges metszete látható. A 2.—10. ábrán a találmány szerinti tűzálló darabokat tartalmazó különböző kemencefalrészletek függőleges metszeteit mutatjuk be. Az 1. ábrán látható berendezés az 1 medencével ellátott üvegolvasztó kemencéből, 2 üvegúsztató-kemencéből és a 3 normalizáló csarnokból áll. Az úsztatómedence a 4 feneket, az 5 boltozatot, a 6 falakat és a 7 és 8 elülső- és hátulsó falakat tartalmazza. A 7 és 8 elülső és hátulsó falak az 5 boltozattól a 9 és 10 rés választja el. A 2 usztatókemence fentiekben felsorolt alkotórészei tűzálló anyagból készültek. A 12 olvadt anyagot tartalmazó 4 feneket, 6 oldalfalakat, 7 és 8 elülső és hátulsó falat a 11 fémfal borítja hermetikusan. Az 1 medencével ellátott kemencében levő olvadt üvegfürdőből az üveg a 14 túlfolyó-küszöbön keresztül a 15 és 16 nyújtó-görgők közé folyik, s ezek között a 17 üvegszalaggá hengerlődik. A 17 üvegszalagot a 18 szállító-görgők a 9 résen keresztül az úsztatófürdőbe szállítják. Az úsztatófürdőben az üvegszalag a 12 olvadt anyagot tartalmazó fürdőre helyeződik rá, s itt az „X"-szel jelölt nyíl irányában mozdul el előre. Az üvegszalag a 12 olvadt anyagon kapja meg fényét. A fürdő egy vagy több olvadt sót tartalmazhat, anyaga előnyösen azonban valamely fém, így ezüst vagy ón. Az üvegszalag a medencét a 10 nyíláson keresztül hagyja el, majd a 19 görgők segítségével a 3 normalizáló csarnokba lép be. Az 1. ábrán bemutatott egy vagy több úsztatómedence-fal tartalmazhatja a találmány szerinti eljárással előállított tűzálló darabokat, így például a 2.—10. ábrán bemutatott tűzálló blokkokat. A 2. ábrán egy úsztatófürdő fenekének és egyik oldalfalának egy részlete látható. A falak a 23 fém oldallapnak támaszkodó 24 monolit tűzálló betonrétegből állnak, a betonréteget a 22 fémlap hordozza. A fal továbbá a 26—30 szénblokkokbóí épül fel. Mindegyik blokk négyszögletes parallelepipedonból áll, a blokkok alapján pedig a 31 trapéz-alakú horony van vág-5 va. A 26—30 szénblokkok a 33 olvadt anyagot, például ónt tartalmazó fürdő hatásának vannak kitéve. A 33 olvadt anyagot tartalmazó fürdőn, a medence hosszában — például a rajz síkjára merőleges irányban — úszik a 34 üvegszalag. 10 A tűzálló betonban van elhelyezve a hőszabályozó folyadék vezetésére szolgáló 25 vezeték. A medence építése során a 22 és 23 külső fémburkolat szolgál öntőmintául, és ebbe a mintába 15 öntjük bele a 24 tűzálló betonlapot a vezetékek — például a 25 vezeték — lefektetése után. Ezután elhelyezzük a 26—29 blokkokat és megfelelő nyomást fejtve ki rájuk, a blokkokban levő trapéz-alakú hornyokba bepréseljük az öntött 20 betont. Ezután helyezzük el az oldalfalat képező szénblokkokat, így a 30 blokkot. A blokkokat úgy helyezzük el, hogy 32 oldalsó felületük az alapréteg külső blokkján nyugodjon. A beton egy részét a 30 blokk 31 trapéz-alakú hornyába 25 öntjük be. A beton megkötése után a blokkok szorosan kapcsolódnak a betontömeghez. A tűzálló beton bármely szokásos összetétellel rendelkezhet, így például a következő anyagokat 30 tartalmazhatja: 1320 kg 0—10 mm szemcseátmérőjű samott, (alumíniumoxid-tartalma: 40— 42%), kb. 400 kg cement, kalciumaluminátal és 230 liter vízzel összeolvasztva. A tűzálló betont képező egyéb alkotórészek között a korundot, a 35 szillimanitot és a nagy aluminiumoxid-tartalmú kőtörmeléket említhetjük meg. A beton megkötése után a medencét megfelelően felfűtve a falakat gáztalaníthatjuk. A 3.—10. ábrán különböző felépítésű meden-4Q cefenekek részmetszeteit mutatjuk be. A megfelelő alkatrészek a 2. ábránál megadott számokkal vannak ellátva. A 3. ábrán látható fenéknél a 38 szénblokkok a 24 betonrétegen vannak elhelyezve. A 38 szénblokkok úgy vannak megmunkálva, vagy öntve, hogy alapjukon a 38 csappal21egyenek ellátva. A szomszédos blokkok csapjai hornyokat vagy üregeket alkotnak; a blokkokat a még folyós betonba belehelyezve a beton benyomul az említett hornyokba vagy üregekbe. A 40 rögzítőgerendákat a 42 helyen hegesztéssel rögzítettük a 22 fémalaphoz. A 4. ábrán bemutatott fenék esetében a 3. ábra 38 blokkjaihoz hasonló 45 blokkokat alkalmaztuk. A blokkokon lévő csap alakja azonban kissé különbözik a 38 blokkokétól. A betonba beágyazott spirális-alakú rögzítőgerendát a 47 ponton hegesztéssel rögzítettük a 22 fémlemezhez.. Az 5. ábrán látható fenék esetében a 48 blok-60 kokat alkalmazzuk. A blokkok alapján levő sarkok éleit legömbölyítettük, s így ä szomszédos blokkok együttesen háromszög-keresztmetszetű hornyot alkotnak; a hornyot az alsó réteg beton-65 ja tölti ki. 4