159735. lajstromszámú szabadalom • Olvadt anyagok befogadására alkalmas medencét tartalmazó kemence

159735 8 zok távozhatnak el, melyek a kemence működé­se során keletkeznek, hanem azok is, melyek a kötőanyag megkötése révén a kötési hőmérsék­leten vagy a kemence kezdeti felfűtési hőmér­sékletén fejlődnek. Előnyös olyan eszközöket alkalmazni, melyek a fenti gázokat elszívják. Ezzel az intézkedéssel megakadályozzuk, hogy a gáz a folyadék felé tá­vozzon. A találmány egy kiviteli alakja szerint a tömített réteg és a folyadék közé alkalmas köz­benső réteget helyezünk el. Ilyen módon a fal belső felületét nem a tömített rétegből alakítjuk ki. A kemence hosszirányában és keresztirányá­ban különböző hővezetést hozhatunk létre ha a tömített blokkok között olyan csatlakozásokat alkalmazunk, melyek hővezetési ellenállása a csatlakozás mentén változó. Ilyen módon megte­hetjük, hogy valamely irányban a hőmérséklet­gradienst erősen csökkentjük, a szóbanforgó irányra merőleges irányban ugyanakkor nagy hőmérséklet-gradienst biztosítunk, esetleg helyi lehűlést vagy felmelegedést hozunk létre. A hővezetési különbségeket legegyszerűbben úgy hozhatjuk létre, hogy a csatlakozások hé­zagának vastagságát változtatjuk. A csatlako­zásokat a továbbiakban üzem közben folyadék­kal töltjük meg, (feltéve hogy a folyadék szige­telő tulajdonságú) vagy valamely alkalmas anyagot helyezünk bele. Ilyen anyagként al­kalmazhatunk például valamely tömítő hatású port, melyet kívánság szerint valamely kötő­anyaggal rögzíthetünk. A hővezetési különbséget úgy is létrehozhat­juk, hogy a csatlakozásokban különböző hőve­zetőképességű anyagokat helyezünk el, így pél­dául egyes csatlakozásokban a folyadékot, más csatlakozásokban pedig valamely szigetelő anyagot. Ez a megoldás igen rugalmas, és a ren­delkezésre álló anyagok segítségével igen gyor­san lehet különböző hővezetési értékeket beállí­tani. A találmány egy fontos — bár nem kizáróla­gos — tárgya az olyan medencét tartalmazó ke­mence, mely medencében valamely olvadt fém vagy olvadt üveg van. Az iparban a találmányt különösen üveg úsztatással történő kezelésre szolgáló kemencénél lehet alkalmazni. Ennél a kemencénél a medence legalább egy részének tömítését valamely fenti megoldással biztosítjuk. Tapasztalatunk szerint a találmány különösen jól alkalmazható ,valamely ónt, óinötvözietet vagy ol­vadt sokait tartalmazó ímedenioe tömítésére. E tömítést előnyösen szén iburíkolólaipoiklkiail és szén­porral valósítjuk; meg. A felsorolt -anyagok nagy része a blokkokra, a porra vagy a folya­dékra az eddigiekben leírt tulajdonságokkal rendelkezik.' Á fentieken kívül a szénbevonatnak megvan az az elpnyös tulajdonsága, hogy csök­kenti a medencefenék ellenállását a fürdő kon­yekciós áramlásaival szemben és megakadályoz­za, hogy az olvadt üveg hozzáragadjon a meden­pe falaihoz, azaz a medence fanekéhez vagy a me­to 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 es dence oldalaihoz. Az üveg említett ragadása azért léphet fel, mert az üveg állandóan vagy véletlenszerűen érintkezésben lehet a medence fenti részeivel. A találmányt gyakran az említett üveggyári kemencéknél alkalmazzák. E kemencéknél a fo­lyadéknál könnyebb fenékelémek általában kap­csolóeszkÖBÖkkel vannak ellátva. A felálmány al­kalmazásával a tömített fenék révén nagy meg­takarítás érhető el a fenti eszközökben. A mellékelt rajzok példaként a találmány kü­lönböző kiviteli alakjait mutatják be, minden korlátozó értelem nélkül. Az 1. ábrán egy üveg úsztatására szolgáló me­dence falrészletének függőleges metszete látható. A 2—7. ábrán szintén különböző falrészletek függőleges metszetei láthatóak. A 8—10. ábrán más falrészletek alaprajza lát­ható. Az 1. ábrán látható kemence 20 fenekét és 22 oldalfalát a 24, 26 és 28 rétegek alkotják. A 24 réteg a 39 burkolólapokból és a 31 rétegből áll, melynek anyaga szilikátagyag vagy előnyösen szilíciumkarbid tűzálló anyag. A burkolólapok kemence felé fordított 32 felületén és négy szom­szédos 34 oldalán 36 szénborítás található. A bo­rítás valamely tűzálló cement kötőanyagot tar­talmaz, s így tömör és összefüggő konziszten­ciájú. A burkolólapok közti 38 csatlakozások nincsenek összetapasztva, azonban tömítve van­nak. Ha a 36 oldalsó borítások nem illeszked­nek össze, akkor a Ibonításdk 'felületét megfele­lően le kell gyalulni, s így biztosítani kell a 38 csatlakozások megfelelő kicsiny résnagysá­gát. Ezek a csatlakozások az ábrán fel nem tün­tetett ónfürdővel szemben az úsztatófürdő üzemi hőmérsékletén, aizaz Iklb. ilOOO C°-on itömítettnek bizonyultak. A folyékony ón vastagsága a csat­lakozásokban például 2 mm nagyságrendjében lehet. A tömítettség oka a megfelelő nagyságú felületi feszültség és az ón-szén határfelület megfelelő nagyságú határfelületi feszültsége, to­vábbá a csatlakozásokban jelenlevő gáz. Ha valamilyen okból tartunk tőle, hogy a 38 csatlakozások közti rés megnő és túllépi az el­helyezés során kiszabott határokat, akkor — bi­zonyos esetekben — előnyös, ha a 24 rétegre a réteg síkjának egyik vagy mindkét irányából nyomást gyakorolunk. A nyomóerőt a 40 állít­ható feszítőrúddal fejthetjük ki. A feszítőrúd nyomóerejét a 42 gerenda továbbítja; a geren­da a 44 kereszttartóra támaszkodik. A szóban­forgó kereszttartó a 46 külső falnak a 24 réteg magasságában támaszkodik neki. A 42 gerendák felső végét összekapcsoltuk, e gerendákat egyút­tal előnyösen alkalmazhatjuk valamely ismert típusú boltozat kialakítására is (a boltozat az ábrán nincs feltüntetve). A 24 réteg a 26 rétegen helyezkedik el. Ez utóbbi réteg a szokásosan használt 50 szilikát­agyag-blokkokból van kialakítva. Ezeket a blok­kokat főképp hőszigetelési tulajdonságaik miatt alkalmazzuk. A blokkok a 28 acéllemezből ki-4

Next

/
Thumbnails
Contents