159717. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fertőtlenítő és detergens hatású készítmények előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALALMANYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. III. 10. (EE—1794) Közzététel napja: 1971. VII. 02. Megjelent: 197,2. X. 31. 159717 Nemzetközi osztályozás: C 11 d 3/48 ^ Feltalálók: Dr. Nagy Emil állatorvos, 25%, Dr. Prokopp László állatorvos, 25%, Merényi Armand vegyészmérnök, 15%, Biró Géza vegyészmérnök, 15%, Dr. Palágyi Tivadar vegyészmérnök, 10%, Kiss Emil vegyésztechnikus, 5%, Gálos Andrásné vegyésztechnikus, 5% Budapest Tulajdonos: Egyesült Vegyiművek, Budapest Eljárás fertőtlenítő és detergens hatású készítmények előállítására A találmány tárgya eljárás fertőtlenítő és detergens hatású készítmények előállítására. Jelenleg hazánkban és világszerte is olyan fertőtlenítő oldatokat használnak, amelyek feladatukat, a gyakorlat számára megfelelő sterilitást csak úgy tudják megoldani, ha a fertőtlenítendő felületet előzőleg szennyeződést oldó anyagokkal (szilárd vagy folyékony szappanok, mosószerek) alaposan megtisztítják és így teszik hozzáférhetővé a visszamaradó baktériumokat a fertőtlenítő oldat számára. Ennek az eljárásnak számos hátránya van. Így a fertőtlenítés folyamata több fázisban (előkészítő mosás, a mosószer leöblítése, fertőtlenítő oldat felvitele, megfelelő behatási idő után újabb leöblítés) zajlik le. A művelet tehát aránylag hosszú időt vesz igénybe, továbbá bizonyos hozzáértést is igényel, és a művelet nem éri el a kívánt célt, ha egyik vagy másik fázis kimarad. A legáltalánosabban használt és jónak minősített fertőtlenítőszerekről í(p. M-nitrogenol, sterogenol) az évek során bebizonyosodott, hogy a kézen, ill. a fertőtlenítendő felületen visszamaradó szappan — hiányos leöblítés esetén — teljesen hatástalanítja azokat, de ugyanez következik be akkor is, ha a lemosás felületes végrehajtása után fehérjék maradnak a fertőtlenítendő felületen. Azok az egyébként használatos fertőtlenítőszerek, amelyek kevésbé érzékenyek a szappannyomokra (formalin, karból, nátriumhipoklorit stb.), egyrészt átható szaguk, másrészt ron-5 csoló hatásuk miatt nem váltak be sem személyek, sem tárgyak fertőtlenítésére. Nem hoztak megoldást e téren az általunk kipróbált és Világviszonylatban elismert egyéb fertőtlenítőszerek (pl. Tagonin, Tego) sem, ame_ 10 lyek csak előzetes lemosás után használhatók, tehát több fázisban érik el a kívánt célt. Ismeretes, hogy az N-klór-N-^alkáli-arilszulfonamidok jó fertőtlenítőszerek, hátrányuk 15 azonban, hogy egyrészt baktericid hatásuk az aktív klórtartalom csökkenésével arányosan csökken, másrészt hatásuk bizonyos baktériumféleségekkel szemben korlátozott és hatást csak akkor fejtenek ki, ha a fertőtlenítendő felület 20 nincs bevonva olyan anyaggal vagy szennyezéssel, amely a mikroorganizmus számára védelmet nyújt a fertőtlenítőszerrel szemben. Az N-klór-N-alkáli-arilszulfonamidoknak ezt a hátrányát nem lehet kiküszöbölni olyan módon, 25 hogy szappan-oldatokkal együtt alkalmazzák őket, mert szappan-típusú anionaktív tenzidekkel együtt alkalmazva erősen csökkent fertőtlenítő hatást mutatnak. Az arilszulfoklóramidok további hátránya, hogy baktericid hatásuk az 39 aktív klórtartalommal arányos, az aktív klór-159717