159698. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-alkoxi- ill. -ariloxi-1-tiono-3-halogén- ill. -3-alkifoszfolinok előállítására
5 159698 6 Ha viszkózus, olajos, nem kristályosodó és nem desztillálható termékeket kapunk, a vegyületeket enyhén megnövelt hőmérsékleten, rövid ideig vákuumban melegítjük, amikor az oldószer és a folyékony szennyezések utolsó nyomai is eltávoznak. Amint már a fentiekben közöltük, a találmány szerint előállítható vegyületek kitűnő, gyorsan bekövetkező nematocid hatással, és azonkívül jó inszekticid, akaricid és fungicid aktivitással rendelkeznek. A vegyületek melegvérűekre és növényekre nem fejtenek ki toxikus hatást. Az új vegyületek a fentieknek megfelelően mindenekelőtt a phytopathogen nematódák pusztítására használhatjuk fel. A vegyületek inszekticid, akaricid és fungicid hatásuk következtében egyidejűleg a szívó és rágó rovarok, dipterák és atkák, továbbá a talajban élő phytopathogen gombák pusztítására is alkalmasak. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületek széles hatásspektrumuk következtében a növényvédelemben a sokféle, általában egyidejűleg fellépő kártevő pusztítására egyaránt felhasználhatók, • s ez igen fontos előnyt jelent. A phytopathogen nematódák közé a leyélférgek (Aphelenchoides), pl. a krizantém féreg (A. ritzemabosi), eperféreg (A. fragariae) Js rizaféreg (A. oryzae), a szárféreg (Ditylenchus) pl. a lucernaféreg (D. dipsaci), a gyökérférgek (Melcidogyne), pl. a homokhur-féreg (M. arenaria) és a gyökérrontó-iféreg (M. incognita), a cisztaképző. nematódák (Heterodera) pl. a burgonyaféreg (H. rostochiensis) és répaféreg (H. schachtii), továbbá a szabadban élő gyökér-nematodák, pl. a Pratylenchus, Paratylenchus, Rotylenchus, Xiphinema és Radopholus-fajok tartoznak. A szívó rovarok közül az alábbiakat említjük meg: levéltetvek (Aphidae), pl. őszibarack-levéltetű (Myzus persicae), fekete bab-levéltetű (Doralis fabae), pajzstetvek, pl. az oleander pajzstetű (Aspidiotus hederae), kehelypajzstetű (Lecanium hesperidum), Pseudococcus maritimus, hólyagoslábúak (Thysanoptera), pl. Herein otíhrips femoralis, poloskafélék, pl. a répapoloska (Piesma quadrata) és az ágyipoloska (Cimex lectularius). A rágó rovarok közé a pillangólárvák, pl. káposztamoly (Plutella maculipennis), gyapjaslepke (Lymantria dispar), bogarak, pl. gabonazsizsik (Sitophilus granarius), burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata), továbbá a talajban élő rovarok, pl. a drótférgek (Agriotes sp.) és a cserebogár (Melolontha melolontha), a csótányfélék, pl. a svábbogár (Blatella germanica), Orthopterák, pl. a házitücsök (Gryllus domestieus), termeszek, pl. a földitermesz (Reticulitermes flavipes) és Hymenopterák, pl. a hangyák tartoznak. A dipterák közé a legyeket, pl. a harmatlegyet (Drosophila melanogaster), a gyümölcslegyet (Ceratitis capitata), a házilegyet (Musca domestica) és a szúnyogokat, pl. a sárgalázszúnyogot (Aedes aegypti) dalosszúnyogot (Culex pipiens) és a maláriaszúnyogot (Anopheles stephensi), és a dongólegyeket (Lucilia sericata és Chrysomya chloropyga) soroljuk. 5 Az atkák közül a következőket említjük meg: szövőatkák (Tetranychiade), pl. a közönséges szövőatka (Tetranychus urticae), gyümölcsfa-szövőatka (Paratetranychus pilusus), gubacsatkák, pl. ribis.zke-gubaesatka (Eriophy-10 ses ribis); tarsonemidák, pl. a ciklámenatka (Tarsonemus pallídus); kullancsok, pl. Ornithodoros moubata és Boophilus microplus. A találmány szerint előállítható hatóanyagokat ismert módon. pl. hígítószerekkel, így fo-15 iyékony oldószerekkel és/vagy hordozóanyagokkal és adott esetben felületaktív szerekkel, így emulgeáló- és/vagy szuszpendálószerekkel elegyítve a szokásos készítményekké, pl. oldatokká, emulziókká, szuszpenziókká, porokká, 20 pépekké és granulákká alakíthatjuk. Ha hígítószerként vizet alkalmazunk, az elegyhez segédoldószerként adott esetben szerves oldószereket is adhatunk. A folyékony oldószerek pl. a következő anyagok lehetnek: aromás vegyü-25 letek, így xilol és benzol, klórozott aromás vegyületek, így klórbenzol, paraffinok, így kőolajfrakciók, alkoholok, így metanol és butanol, erősen poláris oldószerek, így dimetilformamid és dimetilszulfoxid, valamint víz. Szilárd 30 hordozóanyagként természetes kőzetporokat, pl. kaolint, agyagot, talkumot vagy krétát, valamint szintetikus pürkészítményeket, pl. nagydiszperzitású kovasavat és szilikátokat; emulgeálószerként nem-ionos és anionos emulge-35 álószereket, így polioxietilén-zsírsavésztereket, polioxietilén-zsíralkoholétereket, pl. alkilarilpoliglikolétert, alkilszulfonátokat és arilszulfonátokat; diszpergálószerként pl. lignint, szulfitszennylúgot és metilcellulózt alkalmazhatunk. 40 A találmány szerint előállítható hatóanyagokat a készítményekben egyéb ismert hatóanyagokkal is elegyíthetjük. A készítmények általában 0,1—95 súly%. előnyösen 0,5—90 súly% hatóanyagot tartalmaznak. 45 A hatóanyagkoncentrációk széles határok között változhatnak. Általiéban 0,00001—20%, előnyösen 0,01—5% mennyiségben alkalmazzuk a hatóanyagokat. A hatóanyagokat önmagukban, a fent emlí-50 tett készítmények formájában, vagy az azokból előállított használatra kész oldatok, emülgeálható koncentrátumok, emulziók, szuszpenziók, porkeverékek, pépek, oldható porok, hintőporok és granulák formájában használhatjuk 55 fel. A hatóanyagokat szokásos módon, pl. öntözéssel, permetezéssel, elgázosítással, ködképzéssel, füstképzéssel, szórással, elárasztással stb. juttathatjuk a kezelendő területre. Ha a készítményeket nematódák pusztítására alkalfi0 mázzuk, a talajra előnyösen 5—50 kg/ha hatóanyagot hintünk, majd a hatóanyagot a talajjal elegyítjük. A találmány szerint előállítható vegyületek az ismert, hasonló hatású anyagoknál lényege-65 sen jobb hatást fejtenek ki, ugyanakkor me-3