159659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1,3-dihidro-1,4-benzodiazepin-2-on-származékok és sóik előállítására

13 159659 14 az oldószert csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot 70 ml vízmentes éterben oldjuk, és az oldatot kb. 0 C°-ra hűtjük. Az oldatba keverés és jéghűtés közben 30 percig ammónia­gázt buborékoltatunk. Az elegyet 1—2 órán át szobahőmérsékleten keverjük, majd kb. 30 mi­re bepároljuk. A maradékot hűtjük, a csapadé­kot leszűrjük, vízzel mossuk és szárítjuk. 0,9 g 5-klór-3-metil-l-fenil-indöl-2-karboxamidot ka­punk. A fehér szilárd termék metanol-acetonos átkristályosítás után 245—247 C°-on olvadó színtelen tűs kristályokat képez. A 4. példában leírt eljáráshoz hasonlóan, állít­hatjuk elő az alábbi vegyületeket: l-fenil-3-me­til-5-klór-indol-2-karboxamid, l-fenil-3-etil-5--klór-indol-2-karboxamid, l-fenil-3-propil-5--klór-indol-2-karboxamid, l-(o-fluorfenil)-3-me­tiI-5-klór-indol-<2-karboxamid, l^(p-klórfenil)-3--metil~5-klór-indol-2-karboxamid, 3-mstil-5--klór-indol-2-karboxamid, l,3-dimetil-5-klór-in­dol-2-karboxamid, l,3-dimetil-5-metoxi-indol-2--karbdxamid, l,3,5-trimetil-indol-2-karboxamid. l-metil-3-etil-5-klór-indol-2-karboxamid, 1-me­til-3-n-propil-i5-klór-indol-2-karboxamid, 1-me­til~3-izopropil-5-: klór-indol-2-karboxaniid, 3-n­-hexil-5-klór-indol-2-karboxamid, l,3-dimetil-7--trifluormetil-indol-2-karboxamid. 5. példa: 7,0 g 3-benzil-5-klór-l-metil-indol-i2-karbon­sav és 8,35 g tionilklorid elegyét 2,5 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A tionilklorid fölöslegét csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot 200 ml vízmentes éterben oldjuk, és az oldatot szűrjük. A szűrletbe jéghűtés köz­ben ammóniagázt buborékoltatunk. A reakció­elegy hőmérsékletét külső «hűtéssel. 10 C° alatt tartjuk. A képződött csapadékot leszűrjük, víz­zel alaposan mossuk és szárítjuk. 4,0 g 3-ben­zil^5-klór~l-metil-indol^2-karboxamidot kapunk, op.: 210—213 C°. Benzolos átkristályosítás után 215—217 C°-on olvadó színtelen kristályokat kapunk. Hasonló módon állíthatjuk elő a következő vegyületeket: 3-benzil-5-klór-indol-2-karbox­amid, l-etil-3-benzil-5-klór-indol-2-karboxamid, l-propil-3-benzil-5-Mór-indol-2-karboxamid, 1--metil-3-benzil-rindol-Ő-karboxamid, 1 -metil-3--benzil-5-bróm-indol-2-karboxamid, 1-ciklopro­pilmetil-3-benzil-5-klór-indol-2-karboxamid. 6. példa: 1 g l-fenil-3-metil-5-klór-indol-2-karbox­amid 50 ml vízmentes éterrel készített szusz­penziójához 1 g lítiumalumíniumhidridet adunk, és az elegyet 8 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyhez étert csepegtetünk. Az éteres réteget dekantálással elválasztjuk, nát­riumszulfát fölött szárítjuk, és az étert le­desztilláljuk. A 0,9 g olajos maradékot sósav­val kezeljük. Kristályos l-fenil-2-aminometil­-3-metil-5-klór~indo!-hidrokloridot kapunk, Aceton-metanolos átkristályosítás után 0,6 g 227—229 C°-on olvadó színtelen tűs kristályo­kat kapunk. 7. példa: 2,04 g lítiumalumíniumhidrid 350 ml víz­mentes éterrel készített szuszpenziójához rész­letekben 4,0 g 3-benzil-5-klór-indol-2-karbox­amidot adunk. Az elegyet 4 órán. át vissza­folyatás közben forraljuk. Az elegyet lehűtjük, és keverés és hűtés közben vizet csepegtetünk hozzá. Így a hidrid fölöslegét, és a komplexet elbontjuk. Az éteres réteget elválasztjuk, szá­rítjuk, 100 ml-re betöményítjük, és a mara­dékhoz keverés és hűtés közben etanolos só­savoldatot adunk. Az elegyet 33 percig kever­jük, a csapadékot leszűrjük, kevés éterrel mos­suk és szárítjuk. 3,8 g 2-aminometil-3-benzil-5--klór-1-metil-indol-hidrokloridot kapunk, op.: 249—251 C° (bomlás). A termék etanolos át­kristályosítás után 255 C°-on olvad bomlás közben. 8. példa: 2 g l-fenil-3-metil-5-klór-indol-2-karboxamid és 10 ml foszforoxiklorid elegyét 2 órán át visszafolyatás közben forraljuk. A reakcióele­gyet lehűtjük, jeges vízbe öntjük, és éterrel extraháljuk. Az éteres oldatokat egyesítjük, telített nátriumklorid-oldattal mossuk, vízmen­tes nátriumszulfát fölött szárítjuk, és az oldó­szert eltávolítjuk. l-fenil-3-metil-5-klór-indol­-2-karbonitrilt kapunk. A termék infravörös spektrumában 2220 cm^-nél a nitril-csoportnak megfelelő éles abszorpciós sáv jelenik meg. A kapott nyers l-fenil-3-metil-5-klór-indol­-2-karbo.nitrilt 50 ml vízmentes éterben oldjuk, és az oldathoz 2 g lítiumalumíniumhidridet adunk. Az elegyet 8 órán át visszafolyatás köz­ben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, és étert csepegtetünk hozzá. Az éteres réteget de­kantálással elválasztjuk, nátriumszulfát fölött szárítjuk, és az étert lepároljuk. Az olajos ma­radékhoz etanolos sósavoldatot adunk. A kapott .• l-fenil-2-aminometil-3-metil-5-klór-indol-hid­roklorid aceton-metanolos átkristályosítás után 227—228 C°-on bomlás közben olvadó színte­len tűkristályokat képez. A 6—8. példákban leírt eljáráshoz hasonlóan állíthatjuk elő az alábbi vegyületeket: 1-fenil­-2-aminometil-3-metil-: ndol, l-f enil-2-amino­metil-3-etll-5-klór-i,ndol, l-fenil-2-aminometil­-3-propil-5-klór-indol, l-(o-fluorfenil)-2-amino­metil-3-metil-ö-klór-indol, l-(p-klórfenil)-2-amí­nometil-3-metil-5-klór-indol, l-.fenil-2-amino­metil-3-metil-5-bróm-indol,. l,,3.-dimetil-2-ami­nometil-5-klór-indol, l,3-dimetil-2-ami,nometil­-5-metoxi-indol, 1,3,5-trimetií-2-aminometii-m~ dol, l,3-dimetil-2-aminometil-indol, 1,3-dimetil-10 15 20 25 30 3í 40 45 50 55 60 7

Next

/
Thumbnails
Contents