159650. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés plasztikus, vagy pszeudoplasztikus, tixotrop folyási tulajdonságú, csőtávvezetékben szállított, bedermedt olajak újraindító nyomásának csökkentésére

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGALATITALÄLMÄNY Bejelentés napja: 1969. V. 13. Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. IX. 30. (Sí—1111) 159650 Nemzetközi osztályozás: B 67 d 5 62 Feltalálók: Dr. Szilas A. Pál oki. bányamérnök, 35%, Miskolc, Komornoki László oki. bányamérnök, 19%, Siófok, Aixinger István oki. vegyészmérnök, 11%, Budapest, Török Attila oki. olajmérnök, 11%, Budapest, Zábrák Sándor oki. bányamérnök, 8%, Siófok, Vasvári Vilmos oki. gépészmérnök, 8%, Budapest, Subái József oki. gépészmérnök, 8%, Budapest Tulajdonos: Kőolajvezeték Vállalat, Siófok Eljárás és kapcsolási elrendezés plasztikus, vagy pszeudoplasztikus, tixotrop folyási tulajdonságú, csőtávvezetékben szállított, bedermedt olajok újraindító nyomásának csökkentésére A találmány eljárás és kapcsolási elrendezés csőtávvezetékben szállított, bedermedt olajok indítónyomásának csökkentésére. A kőolajoknak, fűtőolajoknak jelentős része 5 plasztikus, vagy pszeudoplasztikus, tixotrop tulajdonságú. Az ilyen olajoknak csőtávvezetékben szállításakor az áramlás fenntartására aránylag kis üzemi nyomás elegendő. Az áramlásban levő ilyen olajok áramlási nyomásgra- 10 diense általában 0,6—0,7 atmoszférára tehető kilométerenként, vagyis az áramoltatott olaj esetében a nyomásveszteség kilométereriként 0,6—0,7 atmoszféra. Ha azonban bármi okból hőmérsékletcsökkenés következtében, vagy 15 üzemzavar eredményeként az olaj áramlása megszűnik, az olaj rövid idő alatt bedermed. A bedermedt olaj áramlási gradiense sokszorosa az áramlásban levő olajénak és ezért annak újraindításához az üzemi nyomás most már nem 20 elegendő, hanem annál nagyobb, azt jelentősen felülmúló^ újraindító nyomás kifejtésére van szükség. így például, ha valamilyen csőtávvezetékben az olaj áramlása 60 atmoszféra üzemi nyomással tartható fenn, valamilyen okból be- 25 következő bedermedése esetén az olaj áramlása már csak 1000 (ezer) atmoszférát is elérő nyomással volna újra megindítható. Belátható, hogy csőtávvezetékek méretezésekor ilyen nagy nyomáskülönbségek nem vehetők figyelembe, VQ már csak azért sem, mivel 1000 atmoszférára méretezett, sok kilométer hosszú csőtávvezetékek megépítése gyakorlatilag keresztülvihetetlen. Izotermikus olajszállításoknál a bedermedt olaj áramlásának újraindítása, az eddig ismertek szerint, csak az olaj folyási tulajdonságának adalékanyaggal történő befolyásolása révén érhető el. Ha az olaj folyási tulajdonságának csökkentéséhez szükséges adalékként oldószert, például gazolint szándékoznak használni, az indítási nyomásgradiens kellő mértékű lecsökkentéséhez 30—40 tf%, oldószerre volna szükség, ami több száz tonnát is kitehet. Ez a nagy menynyiségű oldószer — gazolin —• ha egyáltalán rendelkezésre is áll, az eljárást rendkívüli mértékiben megdrágítja és emiatt a gyakorlatban alig valósítható meg. Azt találtuk, hogy a bedermedt olaj áramlása adalék bekeverése nélkül újra indítható, vagyis újraindító nyomása lecsökkenthető, ha a csőtávvezetéken laboratóriumi mérésekkel, vagy üzemi kísérletek alapján meghatározható hosszúságú szakaszokat választunk meg, amelyek hosszúságában a csőtávvezetékben megengedhető legnagyobb üzemi nyomással az olaj áramlása magindítható és ezekben a szakaszokban az olajat kis teljesítményű, az üzemi szivattyú teljesítményénél nagyságrendekkel kill 5 9650