159647. lajstromszámú szabadalom • Tűzött kelme
5 159647 6 kötéssel rögzítünk, esetleg kétláncos kötést választunk. A kétláncos kötés előnye, hogy megakadályozza a tűzött kelme szálrétegének szétválását és szabaddá válását is. A szabad szálasanyagból álló szálréteg természetes-, mesterséges-, esetleg szervetlen szálakból, vagy ezek keverékéből áll. Lehetséges különböző szélesanyagokból álló rész-rétegek egymásra fektetése is. A szálréteg elvileg lehet akár izotróp, akár anizotrop jellegű, mimellett a szálak általában keresztirányban orientáltak. A négyzetméterenkénti súly lehet 100 gram alatt, másrészt azonban magasabb is lehet, áltálában azonban nem lehet magasabb, mint 600—700 g. A szálak fajtái, esetleg ezek keverékei, vagy kombinációi a rész-rétegékben a kívánt használati tulajdoságok, vagy az alkalmazás célja szerint kerülnek megválasztásra. Lekötőfönalként szóba jöhetnek vagy műrostból készült egyszerű vagy sodrott fonalak, vagy egyszerű ill. sodrott selyemfonalak, mégpedig pl. természetes-, vagy műselyemből, regenerált, természetes alapú, valamint szintetikus polimerekből készült selymekből. A rögzítésihez ill. tűzéshez többnyire pamutból, cellulózgyapotból, gyapjúból, vagy szálkeverékekből álló szálrétegek kerülnék alkalmazásra, mégpedig poliamid-, poliészter- vagy viszkózaselyemből készült láncfonalakkal. A találmány szerinti tűzött kelme egyrészt az egyes pálcákban megnövelt sor-számmal, másrészt erősebben feszített lekötőfonalakkal és megnövelt teltséggel rendelkezik. Míg az eddig gyártott tűzött kelméknél az 1 szemek keresztmetszete általában hosszúkás, mintegy lencse alakú, amint az 1. ábra mutatja, a 2. ábra egy tűzött kelmét mutat a gépről való leszedése után. Ebből következik, hogy egy. a szem élőit lekötött szálnyaláb keresztmetszetének P felülete a gyártási folyamat alatt hosszúkás alakú; emellett az A kötési pontokat összekötő „a" vonal feletti 2 felső rész felülete csak kismértékben kisebb, mint az „a" vonal alatti 3 alsó rész felülete. Ezzel szemben ez a felület a tűzött kelme meglazítása utánlegömbölyített alakot vesz fel, amely azonos kerület mellett nagyobb felülettel rendelkezik, úgyhogy a Pi felület nagyobb, mint a P felület. Emiatt ennél az alakváltozásnál a szálköteg lazulása és a fentiékben ismertetett hiányosságok következnek be. Ezen eddig szokásos tűzött kelméktől eltérően a 3. és 4. ábrák egy olyan tűzött kelme vázlatos keresztmetszetét mutatják, ahol a keresztmetszet 3 alsó része félkört alkot, mimellett ennek felülete feltűnően nagyobb méretű, mint a 2 felső rész felülete. Ezekben az esetekben a tűzött kelme a gépről történő levétele után már nem tudja alakját megváltoz. tatni, mert minden alakváltozás a P2 + P3 összfelület csökkenését okozná, ami külső beavatkozás nélkül fizikailag nem lehetséges. Ezért figyelembe kell venni azt követelményt, hogy az A érintkezési pontoknak (kötési pontoknak) egy „a" egyenesen kell elhelyezkedniük. A szem stabil alakjaként olyan alakot is lehet tekinteni, amelynél az láthatólag legömbölyített alakba megy át, és az érintkezési pontok (érintkezési helyek) az egyes szálkötegek között meghosszabbodnak (4. ábra). * Amennyiben az eddig gyártott tűzött kelmék kivételes esetekben stabil szemalakkal (3. és 4. ábra) rendelkeznék, ezeknek nem elegendő az „m" teltsége a láncfonalaknák a feldolgozás alatti nem kielégítő feszítése miatt. A lekötőfonalak kisebb feszültsége mellett csak megnövelt sorsűrűséggel lehet a teltségi együttható kielégítő értékét elérni. Az 5. és 6. ábrák a tűzött kelme részeit vázlatosan mutatják; ezekből kitűnik a teltségi együttható értékei közötti különbség az eddig ismert tűzött kelmék és a találmány szerinti tűzött kelme esetében. A két ábra összehasonlításánál világosan kitűnik, hogy az ni2 teltségi együttható értéke nagyobb, mint az mi értéke (5. ábra). Az az Fy erő, amely a szálaknak a szálnyalábból való kihúzásához alacsony teltségi együttható mellett szükséges, ugyancsak töredéke a szálszilárdságnak, úgyhogy keresztirányú igénybevétel esetén az irreverzibilis deformáció magas értéket ér el, míg a tűzött kelme szilárdsága ebben az irányban alacsony. Ezzel szemben az m2 teltségi együttható a találmány szerinti tűzött kelménél legalább m2 értékű; ez az érték a találmány szerinti megoldásnál 0,4 körül van. Ilyen körülmények között az az F2 erő, amely egy szál kihúzásához szükséges, ebben az esetben megközelíti, esetleg meghaladja a szálszilárdság értékét. Ez a tény okozza az irreverzibilis deformáció jelentős csökkenését a tűzött kelme keresztirányú igénybevétele esetén, és ezáltal a szilárdság jelentős növekedését a nevezett irányban. A 7. ábra egy tűzött kelme perspektivikus nézetét mutatja nagyított méretarányban, amely tűzött kelme egy 4 szálrétegből áll, amelyet keresztirányban azonosan orientált szálakból álló, egymásra fektetett 5 rész-rétegek alkotnak. A tűzött kelme párhuzamos sorok által van rögzítve, amelyeket 10 cm-enként 40 sűrűségben rojtpálcák alkotnak. Minden pálcában 100 sorképző szem (egyúttal 100 öltés) található, 10 cm-en. A felületen a rojtféktetés 6 szemei láthatók, és a 4 szálrétegen a hátoldalra a 7 fonákhurok megy át, amely az előző 6 szemet a 4 szálrétégbe való behatolás előtt leköti, miáltal a 6 szem 8 pálcája képződik; a rojtkötés pálcáiban a lekötőfonal lekötése által a szálréteg természetszerűleg össze van húzva, ill. a szálak feszítése által össze van nyomva; ezzel ellentétben a szálréteg a 8 pálcák között lazább, enyhén hullámos, úgyhogy a tűzött kelme felületén a pálcák között a 9 csíkok észlelhetők, amelyek egy Manchester-szövet külalakjára emlékeztetnek. A hátoldal hasonlóan néz ki. A 8. ábra egy. hasonló tűzött kelme kiviteli változatát mutatja, amely azonban a 7. ábrá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
