159635. lajstromszámú szabadalom • Csőelzáró szerkezet
SZABADALMI 159635 MAGYAR NAPKÖZT ARS ASAG LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY JÉ!* Nemzetközi osztályozás: F 16 k 7/04 mm Bejelentés napja: 1969. II. 11. (PU—162) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. IX. 30. ,v, ; Feltaláló: Pucher János oki. mérnök, Budapest Tulajdonos: Bányászati Kutató Intézet, Budapest Csőelzáró szerkezet 1 A találmány csőelzáró szerkezetre vonatkozik. Ismeretes, hogy csövekben áramló folyadékok, gázok, vagy egyéb közegek áramlásának szabályozására, zárására és nyitására csapokat, 5 tolózárakat, szelepeket, és különleges zárakat (pillangó zár, harangszelep, gömbzár, stb.) alkalmaznak. A legegyszerűbb elzárószerkezet a csap, 10 amelynél egy kúpos testet helyeznek az áramlás útjába. Ennek — a csapiforgónak — a nyílásán a közeg átáramolhat, elfordítása esetén viszont az áramlás megszűnik, A csapot inkább csak folyadékoknál használják, melyek a tö- 15 mítetlenségre kevéslbé érzékenyek, mint gőzök, vagy gázok. A csap használata általában csak kisebb átmérőknél terjedt el, mert a tökéletes zárás érdekében a forgót erősen be kell szorítani, s az elforgatáslhoz ekkor nagy erő kell. 20 A csővezetékek elzárása tolózárral is megvalósítható, mikoris az áramlás irányára merőlegesen egy lapot tolnak az áramló közeg útjába. A tolózárakat is főképpen folyadékára- 25 mok elzárására használják. A tolózárakat nagy méretben is készítik. Hátrányuk, hogy meghibásodásra hajlamosak, tökéletes zárást viszont csak kifogástalan állapotban valósítanak meg; pillanatnyi, vagy gyors zárásra nem alkalma- ;o sak és különösen a nagyobb méretűek költségesek. Csapok és tolózárak tömítését újabban azzal igyekeznek megjavítani, hogy a kúpos test, illetőleg a lap elé rugalmas anyagú pl. gumi köpenyt helyeznek, ami a kúp, illetve lap mozgása következtében azokkal együtt nyúlik és a záráfelületet képezi. Ez a változtatás azonban csak a tömítésen javít, a szerkezet működését meggyorsítani nem tudja, ezért olyan helyeken, ahol a gyors és gyakran ismétlődő zárásnák jelentősége van, ezek továbbra sem alkalmazhatók. Levegőre és gőzre inkább a szelepeket alkalmazzák, amelyeknek elzáró eleme, a szeleptányér, az elzárás síkjára merőlegesen mozdul el. Szemben a csapokkal és a tolózárakkal, melyeknél a nyitást és zárást kézikerékkel, vagy gépi erővel végzik, a szelepek bizonyos fajtáinál a zárást maga az áramló folyadék biztosítja azzal, hogy az áramlás irányának megfordulása esetén a szeleptányért működésbe hozza. Ilyenek például a visszacsapószelep, szivattyúk szívócsöjvének folyadékba nyúló alsó végén a lábszelep, nagyabb átmérőjű csöveknél pedig a zárócsalppantyú. A kéziműködtetésű szelepek hátránya, hogy gyors nyitásra-zárásra nem alkalmasak, az automatikus szelepek pedig — amellett, hogy, csak egy irányiba zárnak, illetve engednek meg folyadékmozgást — nem 159635