159634. lajstromszámú szabadalom • Önlégtelenítő készülék szívornyákhoz egyéb vezetékekhez és hozzá légüst, valamint légszivattyú

7 159634 8 mindig a pillanatnyi üzemi körülményeknek megfelelő maximális intenzitással történik. Ilyen légüsttel kombinált, találmány szerinti önlégtelenítő készülék példaíképpeni kiviteli alakját mutatja be a mellékelt rajz 4. és 5. ábrája. A 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 1 felszállóvezetekhez a 8 csőesonkkal csatlakozik a 7 légüst, mely az 1 felszálló- és a 2 leszállóvezeték közé iktatott 3 edénynél magasabban helyezkedik el, s melyet az edénnyel a 9 légvezeték köt össze. A légüst tetején légcsappal ellátott 4 csőcsonk az indítási légtelenítés céljából való csatlakoztatást teszi lehetővé. Az ábra szerint a folyadékban szállított légbuborékok a légüstbe jutva, annak felső részén légpárnát alakítanak ki és a légtelenítés ebből való elszippantás mellett, a nyomás alatti átfolyás optimális üzemi körülményei mellett megy végbe. Az 5. ábrán ábrázolt kiviteli alaknál az 1 felszállóvezetékhez a 8 csőcsonkkal csatlakozó 7 légüst a 3 edény tetején, azzal összeépítve van elhelyezve. Az őket elválasztó — vízterük közvetlen összeköttetése végett célszerűen apró lyukakkal áttört — 10 válaszfalon át a 11 légcső vezet az edényből csaknem a légüst fedlapjáig. Ezen keresztül megy végbe a légelszívás, a 4. ábra ismertetésénél közölt üzemi körülmények mellett. Az eddig ismertetett találmány szerinti készülékek szivornyáknál, vagy egyéb folyadékszállító vezetékek atmoszferikus nyomásnál kisebb belső nyomású helyein beépítve, a folyadékárammal érkező légnemű anyagoknak továbbhaladását teszik lehetővé. E Készülékek tehát vezetékek önlégtelenítését oldják meg. Mint láttuk, a légüsttel is felszerelt önlégtelenítő készülék (4. és 5. ábra) üzembiztos működést és optimális üzemi körülményeket biztosít. Felmerült az a gondolat — tekintettel a szivarnyákban kiváló légmennyiséget sokszorosan megtíaladó légtelenítő képességükre —, hogy nem lehetne-e az említett készülékeket légvezetékkel hozzájuk kapcsolt egyéb zárt terek légtelenítésére minden további nélkül felhasználni. Mellőzve ehelyütt a részletes elvi levezetést, pusztán a légtelenítő készülék és a légtelenítendő tér relatíve nagy.kezdeti nyomáskülönbségére, valamint a légtelenítendő tér volumenének a légüstéhez viszonyított többszörös nagyságára utalva megállapíthatjuk, hogy egy ilyen próbálkozás negatív eredménnyel járna, mert a hirtelen betóduló nagy légmennyiség miatt a szivornya üzeme igen rövid idő alatt leállna. A találmány azonban az alábbiakban közölt módon — kiküszöbölve az üzem leállásának veszélyét — lehetővé teszi a légüsttel felszerelt önlégtelenítő készüléknek légszivattyúként való alkalmazását. is. Ebből a célból a 4., ill. .5. ábra szerinti készülékeket a találmány értelmében bizonyos kiegészítéssel kell ellátni. E kiegészítő rész nem más, mint a légtele-5 nítendő kapcsolt teret a légüsttel összekötő légvezetéken alkalmazott olyan nyílásszábályozó készülék (csap, szelep, stb.), mely folyamatosan, célszerűen önműködően szabályozza be a légvezeték ellenállását, azaz légszállító képességét 10 olyan mértékűre, amely a légtelenítő berendezés minden pillanatnyi maximális légszállítóképességének megfelel. A fentiek szolgálnak alapjául egyben annak a találmány szerinti vákuum-előállító eljárásnak 15 is, melynek lényege, hogy a vákuum alá helyezendő rendszert légadagolóval ellátott önlégtelenítő szivornyával kötjük össze és a vákuumot a szivornya légelszívó képességének hasznosításával állítjuk elő. 20 Ebben az esetben ugyanis az előzőleg üzembe helyezett szivornya nemcsak a benne kiváló gázt, ill. levegőt távolítja el folyamatosan, hanem annak viszonylag igen kis mennyisége 2g miatt a szabályozó berendezés segítségével mindig éppen annyit szív el a hozzákapcsolt, vákuum alá helyezendő térből, mint amennyit a pillanatnyi üzemi feltételek mellett a belsejében kiváló gázzal (levegővel) együtt maximálisan 30 elszállítani képes. Az eljárás foganatosítására szolgáló légszivattyú tehát lényegében olyan, légüsttel és légszabályozóval ellátott bármely — jelen talál-35 many szerinti, vagy egyéb — önlégtelenítő szivornyából áll, melynek légüstje — esetleg felszálló ága a légüst csatlakozási helye előtt — a légtelenítendő térrel van légvezeték útján összekötve. 40 Az ilyen, találmány szerinti légszivattyú légelszívó kapacitása a működtető folyadék szintkülönbségétől, a maximálisan elérhető vákuum nagysága pedig a folyadék kémiai és fizikai jel.. lemzőitől, valamint az adott hely pillanatnyi légnyomás értékétől függ. Alábbikban a találmány szerinti ilyen légszivattyúnak két, példaképpeni kiviteli alakját „ ismertetjük. A 6. ábrán bemutatott kiviteli alaknál az 1 felszállóvezeték és a 2 leszállóvezeték közé iktatott 3 edénnyel összeépítve, annak tetején foglal helyet a 7 légüst, a vízátáramlást közöttük 55 a 10 el választófalon látható kisátmérőjű lyukak. a levegő-átszíváist pedig az ugyancsak ezen áthaladó 11 légcső teszi lehetőivé. E légcső szolgálja egyszersmind a 6 úszó vezetését is, mely úszó felül szelepemelő tányérral van ellátva. A 13 légvezetéknek a 7 légüst tetején levő csatlakozásánál találjuk a 1:2 légszelepet. Ilyen elrendezés esetén a 3 edény légelszívásának megfelelően megemelkedik a 7 légüst vízszintje, a 6 úszó nyitja a li2 légszelepet, melyen 65 keresztül levegő foglalja el a 7 légüst felső 4