159621. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tioureidobenzolok előállítására
159621 17 5. vizsgálat rizspenész (rice sheath blight) leküzdésére Fiatal rizspalántákat 5—7 cm hosszúságúra vágtunk, és ezeket a részeket néhány percre a 14. példa szerinti módon előállított nedvesíthető por vízzel történő hígításával készült oldatába mártottuk. Szárítás után ezeket a szárakat rizspenész gomba teleppel inokuláltuk, és 5 napra 25 C°-os nedíves kamrába helyeztük. Az inokuláció után 3 és 5 nappal megszámoltuk a foltokat, és a károsodás mértékét 0—4-ig terjedő tartományban értékeltük, ahol 0 = nemfertőzött, 1 = nagyon kicsit 'fertőzött, 2 = 1 cmnél rövidebb folt, 3 = 1 és !2 cm közötti folt és 4 = 2 cm-nél hosszabb folt. Az eredményeket a 6. táblázatban közöljük. 6. táblázat 18 Aktív alkotó-Vegyület rész száma koncentrációja 3 na P 5 na P cúas (V/ml) Átlagos károsodási index Fitotoxi-10 15 20 25 nél rövidebb folt, 3 — 1 és 2 cm közötti hoszszűságú folt és 4 == 2 cm-nél hosszabb folt. Az eredményeket a 7. táblázatban közöljük. 7. táblázat Aktív alkotórész koncentrációja (ppm) Vegyület száma Átlagos fertőzési fok 1. 3. 5. 14. nap nap nap nap 16 17 18 19 20 21 22 26 1. összehasonlító 2. összehasonlító 500 500 500 500 500 500 500 500 100 25 0,0 0,0 0,5 1,0 0,5 0,0 0,5 0,0 1,0 0,5 1,0 1,0 0,5 1,0 0,5 0,5 1,5 1,0 1,0 1,5 1,0 1,5 1,0 1,0 2,0 1,5 1,2 2,0 1,2 2,0 1,2 1,2 Fitotoxicitás nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs 0,5 1,0 1,5 2,0 nincs 3,0 3,5 4,0 4,0 nincs 9 10 11 12 24 25 27 28 32 33 34 35 összehasonlító Kezeletlen 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 500 43,3 0 0 0 0,5 0 0 0,2 0 0 0 0,2 0 0 0,5 0,5 3,0 0 0,2 0 1,0 0,2 0 0,5 0 0 0,2 0,5 0 0 1,0 1,0 4,0 nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs nincs Megjegyzés: Az összehasonlító aktív komponensként vas (Ill)-metilarzonátot tartalmazó fungicid. 6. vizsgálat rizspenész leküzdésére (2) A vizsgálandó vegyületeket, mint a 14. példa szerinti módon előállított nedvesíthető por vízzel történő hígításával készült oldatát alkalmaztuk. A 30 cm hosszúságú cserepes rizs növényeket cserepenként a vizsgált anyag 25 ml oldatával permeteztük. A kezelt rizsnövényeket a permetezés után 2, 3, 5 és 14 nappal összegyűjtöttük, nedves kamrába helyeztük és szárukat rizspenész gomba teleppel inokuláltuk. Az inkubáció után 3 és 4 nappal megszámoltuk a foltokat, és a károsodás mértékét 0—4-ig terjedő tartományban értékeltük, ahol 0 = nem fertőzött, 1 = nagyon kicsit fertőzött, 2 = 1 cm-30 35 40 45 50 55 60 65 Megjegyzés: Az 1. összehasonlító polioxim antibiotikumot tartalmazó rizsvész elleni fungicid, a 2. összehasonlító aktív komponensként metilarzénszulfidot tartalmazó mezőgazdasági fungicid. 7. vizsgálat Tetranychus atka leküzdésére Mintegy 30 Tetranychus fajtájú (Tetranychus desertorum) kifejlett nőstény atkát helyeztünk cserepes vetemenybab növények nagyobb leveleire azok kihajtása után 7—10 nappal. 1 nappal később az elpusztult atkákat eltávolítottuk a növényekről. A vizsgálandó vegyületeket, mint a 15. példa szerinti módon előállított vegyület 0,05%-os vizes szuszpenzióját permeteztük a növényekre. A permetezés után 3 nappal megszámoltuk, hogy hány kifejlett atka pusztult el, majd az életben maradt atkákat eltávolítottuk. Az ezalatt lerakott peték életképességét a permetezés után 14 nappal vizsgáltuk. A kifejlett példányok pusztulási hányadát és az ovicid hatást a következő egyenletekkel számoljuk: Kifejlett példányok pusztulási hányada (%): (a-fo) X 100, ähol a: élő atkák száma a kezeletlen parcellákon, b: az életben maradt atkák száma a kezelt parcellákon. i(a' — b') Ovicid hatás (%): X 100, ahol a' a': a lerakott peték száma, b': a kikelt peték száma. 9
