159617. lajstromszámú szabadalom • Egyirányban szorító zárómű

159617 13 14 Az 57 húzórugó úgy van kialakítva, hogy a szükséges húzóerő: majdnem a rugó nyúlása nélkül hat. Erre azonban mégis szükség van, mivel fordított esetben a szabadonfutó terhe­lésénél és a fékezőékek begördülésénél az 51 és 52 kosarak az ellenkező irányban húzód­nak el. Az okkor fellépő erők a rugót a meg­felelő méretre nyújtják. Az 57 rugó 55 karon levő csatlakozáspontja úgy van megválasztva, hogy kis 56 röpsúlydknál az 51, 52 kosarakon nagy elhúzó erők lépnek fel. Az 57 rugó és 55 kar párhuzamos futása az­zal az előnnyel jár, hogy nyújtott állapotnál az elhúzú komponens a legnagyobb, és hogy ennél az elhelyezésnél a röpkart mechaniku­san is lehet működtetni. Ez lehetővé teszi, hogy a szabadonfutót választás szerint lekap­csolhassuk. Ekkor közömbös, hogy a kart su­gárirányban kifelé vagy befelé húzzuk. A 19. ábra szerinti szerkezet lényegében a 17. ábra szerintinek felel meg és ezen szintén lát­ható a két egymáshoz viszonyítva elállítható 51 és 52 kosár. Ebben az esetben azonban az elállítást a kosarakon elhelyezett 68 és 69 tur­binalapátok segítségével végezzük, amelyeket olaj nyomással vezérlünk. Ha a fékezőékek súlypontjának helyzetét úgy választjuk meg, a 41 gyűrűs rugó nyomását úgy méretezzük, és a 41 rugó támadáspontját úgy választjuk, hogy általában szokásos tole­ranciáknál a hozzányomó vagy leválasztó kom­ponens szűk határokon belül, azaz a rugó­erő értéke alatt marad, akkor lehetővé válik, hogy a fékezőéket önműködően létrehozott olajnyomással vezéreljük, úgyhogy különböző fordulatszámmal a szabadonfutó kopás nélkül fut, azonban másrészt megelőzési folyamatnál a szinkronfutás pillanatában kapcsol, úgyhogy késleltetett kapcsolás következtében nem tud­nak sebességlökések fellépni. Szabadalmi igénypontok: 1. Egyirányban szorító zárómű, melynek egymással szemben mozgó, koncentrikus vagy párhuzamos támaszfelüfetei között billenthető fékezőékek és ezeken egymással szemben fek­vő szorítófelüleitek vannak, azzal jellemezve, hogy mindegyik fékezőéken a billenési tengely irányában hullámosan kialakított, legalább egy szorítófelület van, alholis szomszédos fékező­ékek hullámai egymásba kapcsolódnak. 2. Az 1. igénypont zárómű foganalosítási alakja, azzal jellemezve, hogy mindkét szorító­felület hullámos. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárómű foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fékezőék mindkét hulláma azonos magasságú. *; 4. Az 1—3. igénypontok szerinti zárómű fo­ganatosítása alakja, azzal jellemezve, hogy a szorítófelületek két hulláma különböző magas­ságú. 5. Az 1—4. igénypontok szerinti zárómű fo­ganatosítása alakja, azzal jellemezve* hogy a fé­kezőék szorítófelületein levő hullámok egyenlő hosszúak. 6. Az 1—4. igénypontok szerinti zárómű fo­ganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fé­kezőék szorítófelületein levő hullámok külön­böző hosszúak. 7. Az 1. igénypont szerinti zárómű foganato­sítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fékező­ék szoríitófelületein levő hullámok egymással párhuzamosak. 8. Az 1. igénypont szerinti zárómű fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fé­kezőék szorítófelületein levő hullámok egymás­hoz képest eltoltak. 9. A 8. igénypont szerinti zárómű foganato­sítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hullá­mok kölcsönös eltolásának nagysága fél hul­lámhossz. 10. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárómű foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a hullámok amplitúdója mindkét mozgásirány­ban a fékezőék billenési tengelyén át haladó sugárirányú síkon túlterjed. 11. Az 1. igénypont szerinti zárómű fogana­tosítási alakja, azzal jellemezve, hogy, a féke­zőék a billenési tengelyre merőleges sugárirá­nyú metszetben gyakorlatilag ék alakú. 12. Az 1—11. igénypontok bármelyike sze­rinti zárómű foganaltosítási alakja, azzal jel­lemezve, hogy a fékezők szorítófelületei a bil­lensési tengelyre merőleges sugárirányú met­szetben logaritmikus spirális alakúak. 13. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárómú foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fékezőék mindkét szorítófelülelte úgy van hullámosítva, hogy a kapcsolódási körzet leg­alább az egyik szorítófelületnél végighalad. 14. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárómű foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a: fékezőék mindkét szorítófelülete úgy van hul­lámosítva, hogy mindkét szorítófelületre azo­nos gördülési nyomás hat. 15. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti zárómű foganatosítási alakja, azzal jellemezve, hogy a fékezőék mindkét szorítófelületén azonos hul­lámhosszúságú, de különböző hullámmagassá-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 A 20. ábrán két sík 74 és 75 futópálya lát­ható, amilyenek például szerszámgépek elő­toló szerkezeteihez alkalmazhatók. A futópá­lyák lehetnék egymáshoz viszonyítva eltolha­tók, vagy az egyik lehet helybenmaradó és a másik eltolható. Ezek között két találmány sze­rinti 76 és 77 fékezőék van szemléltetve, ame­lyek működésmódja és hatása teljesen ugyan­olyan, mint a gyűrűalakú futópályáknál. A találmány szempontjából a szerkezet és eljárás valamennyi, a szövegben és rajzokon ismertetett szerkezeti jellemzője és működés­módja lényeges. 7

Next

/
Thumbnails
Contents