159583. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bipiridilek előállítására
5 159583 6 csoportok lehetnek. A piridin-gyűrű nitrogénatomján is helyettesítve lehet (pl. helyettesített piridin-'N-oxidiok). A 4-)(piridil)^tetrahidropiránokat, -tetrahidrotiopiránokat vagy -piperidineket oly módon állíthatjuk ölő, hogy,, valamely 2'-haloetil-3-(piridil)-propilétert, -tioétert, illetve ^amint aktív alkálifémvegyülettel reagáltatunk. A reagenseket előnyösen ekvimoláris arányban alkalmazzuk. A reakciót előnyösen —dO C° és —80 C° közötti hőmérsékleten folyékony ammóniát tartalmazó közegben hajthatjuk végre. A reakciót azonban oldószer nélkül vagy folyékony ammóniát nem tartalmazó oldószerben (pl. szénhidrogénékben és éterekben) is elvégezhetjük, mikoris magasabb hőmérsékleten (pl. 40 C°-ig) is dolgozhatunk. Magasabb hőmérséklet alkalmazása esetén a reakciót atmoszférikusnál nagyobb nyomáson végezzük él. Aktív alkálifém vegyületként előnyösen alkálifémamidokat, különösen nátriumamidot alkalmazhatunk. A 4H(piridil)-tetrahídropiránokat, -tetrahidrotiopiránokát vagy -piperidineket a reakcióelegyből szokásos módszerekkel izolálhatjuk. Eljárhatunk pl. oly módon, hogy a fölös mennyiségű fémamidöt ammón'iumsó hozzáadásával megbontjuk; a kapott terméket szokásos hőmérsékleten szerves oldószerrel (pl. éterrel) extraháljuk, a szerves néteget vízzel mossuk és a szerves oldószert a terméktől desztillációval elkülönítjük. A beadagolást —40 ; p° és —SO C° közötti hőmérsékleten hajthatjuk végre. Ä komponenseket előnyösen ekvimoláris mennyiségben alkalmazhatjuk. A reakciót kívánt esetben magasabb, 40 C°-ig terjedő hőfokon is elvégezhetjük oly módon, hogy nyomás alatt, dolgozunk. A reakciót előnyösen oldatban hajthatjuk végre, oldószerként pl. folyékony ammóniát vagy azt tartalmazó oldószert alkalmazhatunk. Di-i(;2-haloetil)-éterként, -tioéterként vagy -aminként előnyösen di-(2-kloretil)-étert, -tioétert, ill. -amint alkalmazhatunk. A 2-<(pi:ridil)-tetrahidropiránokat vagy -tetrahidrotiopiránofcat oly módon állithatjuk elő, hogy a megfelelő pirídil-Iítiumot vagy piridil-Grignard-vegyületet 2-halo-tetrahidropiránnal vagy -tetrahidrotiopiránnal reagáltatjuk. A pírjdilcsoport a lítiumatomot vagy Grignard-reagens gyököt tartalmazó szénatomon keresztül kapcsolódik a tetrahidropiranilcsoporthoz. A 2-piridil-lítiumot oly módon állíthatjuk elő, hogy 2--klór- vagy előnyösen, ,2-bróm-pirídint alacsony hőmérsékleten (pl. 0 C° alatti hőfokon, előnyösen —40 C°-on Vagy alacsonyabb hőmérsékleten) n-butü-lítiummal reagáltatunk. A 4--piridil-lítiumot 4-bróm- víagy 4-klór-piridinbőI hasonlóképpen állíthatjuk elő. A 2-^piridiI-Grignard-vegyületet egyszerűen állíthatjuk elő pl. oly módon, hogy 2-bróm-pirídínt magnéziummal alfciljbalogenid (pl. alkilbromid) jelenlétében Overhoof és Proost „elvonó-eljárása" szerint reagáltatunk [Rec. Trav. Ohim. 57, 179 (1938)]. A 4-pirMil-Grignard reagenséket 4--bróm-piridiniből hasonlóképpen állíthatjuk elő. A fenti eljárásokat a reagensek egyszerű összekeverése útján végezhetjük el, kívánt esetben azonban iners szerves oldószereket is alkalmazhatunk. E célra bármely iners oldószert felhasználhatunk, (pl. alifás vagy aromás szénhidrogéneket, étereket és ketonokat). A reakciónál alkalmazott alacsony hőmérsékletre való tekintettel előnyösen — 50 C°-nál alacsonyabb fagyáspon+ú oldószereket használhatunk. A piridin- és/vagy tetrafoMropirán vagy tetrahidrotiopirán-gyűrű adott esetben helyettesítve lehet. A szubsztitaensek pl. halogén-, alkilvagy alkoxi-csoportok 'lehetnek; a tetrahidropirán- -és tetrahidrotiopirän-csoport heterociklikus helyettesítőket is hordozhat. Előnyösek a (VIII) általános képletű tetrahidropiránok (mely képletben Y jelentése klór- vagy brómatom; Z jelentése halogénatom vagy hidrogénatom és B jelentése hidrogénatom, alkií- vagy alkoxicsoport (előnyösen mefexi-csopart) vagy heterociklikus csoport, pl. (IV) képletű csoport vagy amino^csoport pl. dimetilamino^csofport). A tetrahidropiranil-csoport sztemokémiája nem jelentős tényező. A piriidil-litium vagy piridil-Grignard vegyület és 2-halotetrahidrophrán vagy -tetrahidrotiopirán reakcióját a komponensek egyszerű öszszekeverése útján végezhetjük el, azonban kívánt esetiben egyik vagy mindkét komponenst A 2'-haloetilH3-(piiridil)-propiléterek, -tioéterek és -aminők új vegyületek. E vegyületek helyettesítetlen alakiban a (VII) általános képletnek felelnek meg (mely képletben A jelen- 3 tése O, S vagy NR12 , ahol R 12 jelentése iners szubsztituens pl. hidrogénatom vagy alkil-csoport; és Hal jelentése halogénatom). A ;2'J hal'oetil-3-l(pirídil)-propilétereket, -tioétereket vagy ^aminokat'oly módon állíthatjuk 4Ö elő, hogy a pikolin alkálifémszármazékát valamely di-(2-haloetil)-é térrel, -tioéterrel vagy -aminnal reagáltatjuk. A pikolin alkálifém-származékát pikolin és valamely aktív alkálifém-vegyület reakciójával állíthatjuk elő. Aktív alkálifémvegyületként pl. alkálifémamidokat (melyeket pl. oly módon készíthetünk, hogy az alkálifémet ferri-ionok jelenlétében folyékony ammóniában dldjük). vagy alkálifémek alkilszármazékait (pl. alkil-lítium vegyületeket) alkalmazhatunk. Előnyösen járhatunk el úgy, hogy natriumamidot vagy káliumamidot ekvimoláris mennyiségű pikolinnal reagáltatunk —40 C° és —80 C° közötti hőmérsékleten folyékony ammóniát tartalmazó közegben. A reakciót nyomás alatt is elvégezhetjük, mikoris —30 C° feletti hőmérsékleten is dolgozhatunk. A pikolínJalkálifém-származék és di-(2-haloetil)-éter, -tioéter vagy ^amin reakciójánál az utóbbi vegyülethez adhatjuk a pikolin-alkálifémszármazékát és az éter, tioéter vagy amin feleslegét a reakció folyamán ily módon biztosíthatjuk. 65 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 3
