159567. lajstromszámú szabadalom • Befúvatókészülék

159567 9 10 ben veszélyes túlnyomások léphetnek fel. A találmány szerinti megoldásnál ilyen jellegű veszélyes túlnyomás! állapot nem következhet be, mivel a külső réteg oly mértékben rugal­mas, hogy minden olyan többlet, amely a ké­szülékben veszélyes túlnyomásokhoz vezetne, közvetlenül a külső réteg legalább egy meg­felelő kitágulása révén kiegyenlítődik, amint ezt a 4. ábrán a 10 szaggatott vonél szemlélteti. A 2., 3. és 4. ábrákon szemléltetett tömlő működési módjának következésképpen az a lé­nyege, hogy a tömlő összenyomása révén nor­mális munkafeltételek mellett (nincs semmiféle akadály a beteg légútjaiban, nem történik fe­lesleges narkotizáló gázadagolás a tömlőbe) a tömlőben olyan túlnyomást hozunk létre:, amely elegendő ahhoz, hogy a beteg légútjaiban levő normális ellenállást legyőzze és mesterséges le­vegőztetést biztosítson, míg egy előre meghatá­rozott, a beteg számára noinmálesetben veszély­telen belső nyomási határérték elérése után a tömlő összenyomása a külső réteg kiterjedése által a tömlő térfogatának növekedését idézi elő, amely térfogatnövekedés legalább olyan nlagymértékű, mint az össznyomás következté­ben létrejött térfogatcsökkenés. A 2. ábra olyan esetet szemléltet, ahol a túl­nyomás a készülékben például a narkotizáló gáz megszakítatlan hozzávezetése következté­ben, nem pedig a tömlő összenyomása követ­keztében lép fel. Ezen az ábrán is az 1 külső réteg normál alakját kihúzott vonallal tüntet­tük fel, míg a külső réteg alakját a készülék­ben megengedhető maximális túlnyomás fellé­pése után a szaggatott 11 vonal ábrázolja. A gáznak a tömlőbe azon fölös mennyiségben való bevezetését, amely a nyomás növelését okozná, a külső réteg további, az S nyíl irá­nyának megfelelő kitágulása egyenlíti ki. Az 5. ábra szerinti kiviteli változatnál az 1 rugalmas membrán, amely nyomáshatároló szerviként funkcionál, a 12 szivattyúkamra kilé­pővezetékében van elhelyezve, és nem képezi, mint az előbbiekben l-eírt kiviteli' példáknál, a kaimra falazatának egy részét. A membrán itt egy rövid ágvezeték véglezárását allkotja, amely ágvezeték a szivattyútestből •kimenő vezetékre van csatlakoztatva. A membrán működési módja ebben az esetben is ugyanaz, mint az 1—4. ábrák szerinti kivitéli változatoknál, mi­mellett a membrán kitágulását olyan erők ha­tására, amelyek a nyomást a készülékben nö­velni igyekeznek, a 11 szaggatott vonal jelöli. Az 5. ábra szeriinti szivattyútestet egységes gáz­záró falazatú 12 tömlő alkotja; e találmány szerinti mebrános kiviteli változat éppen olyan jól, vagy még célszerűbben alkalmazható más típusú, pl. dugattyús szivattyúval is, amelynek falai nem láthatók, el minden további nélkül nyomáskorlátozó membráninal. A találmány természetesen nem korlátozódik a példaként leírt kiviteli változatokra és mari gában foglal, amint ez a szakember számára 10 15 20 25 SO 35 40 45 50 55 60 65 nyilvánvaló, számos más megoldási lehetőséget az általános találmányi gondolat keretében. így például lehetséges, hogy a szivattyútestet, min­denekelőtt a tömlőt, más módon képezzük ki, mint azt a mellékeit rajzokon bemutattuk. A gáz-4iozzávezető csatlakozócsonk a tömlőben, valamint a gázoknak a tömlőből való kivezeté­sére szolgáló csonk más, erre megfelelő formá­ban is kialakítható, és a csatornák, amelyek kettősfalú tömlő esetében a belső és a külső teret összekötik, a tömlő más részeiben is ki­alakíthatók, amellett a csatornák száma na­gyobb vagy kisebb lehet, mint a rajzokon be­mutatott kiviteli változatoknál. A nyomáskor­látozó membrán vagy mebránok száma, nagy­sága és helyzete a legkülönbözőbb módokon változhat, ha csak a találmány szerint célul ki­tűzött nyomáskorüátozó hatást kell biztosítania. Lehetőség van pl. arra, hqgy olyan egyfalú tömlőt konstruáljunk, amely változó vastagságú és vékonyságú átmeneti zónákkal rendelkezik, mimellett a vastag zónák tágulni képesek, a vékony zónák viszont nyomáskorlátozó szer­vekként működnek. Szabadalmi igénypontok: 1. Befúvatókészüllék mesterséges lélegeztetés­hez vagy narkotizáláshoz, amelynek gázforrás­ra csatlakoztatható bevezetőnyílássail és a beteg légútjaival összeköthető kivezetőnyílással ellá­tott szivattyúja, valamint a be- és kivezetőnyí­lásokban elhelyezett egyútú szelepei vannak, azzal jellemezve, hogy a szivattyú belsejével közlekedő teret lezáró, és kitágulása útján a szivattyúban előre meghatározott nyomásérté­ket meghaladó belső nyomás kiegyenlítésére al­kalmas rugalmas, légzáró membránja (1) van. 2. Az 1. igénypont szerinti befúvatókészülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a memb­rán (1) befúvatótömlőként kiképzett szivattyú­test vagy ehhez csatlakoztatott vezeték falaza­tának részeként van kialakítva. 3. Az, 1. vagy 2. igénypont szarinti befúvató­készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szivattyút alkotó befúvatótömlő a rugalmas, légzáró membránt (1) képező vékonyabb rész­ből, . valamint összenyomása után magától ere­deti alakját visszanyerő részből (2) áll, amely utóbbi adott esetben a vékonyatob rész (1) anyagából van kialakítva, mimellett a két rész (1, 2) egyfalú befúvatótömlőt alkot, 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti befúvató­készülék kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szivattyú két résziből álló kettősfalú befúva­tótömlőként van kialakítva, mimellett az egyik rész légzáró membránként (1) kiképzett vékony­külső burok, a másik rész (2) pedig vastagabb, összenyomása után eredeti alakját magától is­mét 'visszanyerő, és összenyomáskor a külső burok által szabadon hagyott helyeken össze­kötőcsatornákkal (7) ellátott üreges betét, amely összekötőcsatorná'k a két rész (1, 2) kö-5

Next

/
Thumbnails
Contents