159561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egy tioszemikarbazon-származék előállítására

5 159561 e polietilénglikolokkal kombinált alakban tartal­mazhatják. Parent erális, különösen intramuszkuláiris, intravénás vagy szubkután beadásra alkalmas ampullázott készítményekben az (I) képletű tio­szemifcarbazonit előnyösen 0,5—5% koncentrá­ciójú vizes diszperzióban alkalmazzuk, ezt adott esetben erre alkalmas stabilizálószerek és puf­feranyagok, továbbá alkalmas oldásközvetítő­szarek és/vagy emulgátorok hozzáadásával állít­juk elő. Az alábbi előírások a tabletták, drazsék és kapszulák előállítási módját szemléltetik kö­zelebbről. a) 1000 g 3-allil-5-metil-2,4-tiazolidindio!n-2--(4~allil-3-tioszemikarbazon)-t 550 g tejcukorral és 292 g burgonyakeményítővel keverünk, a keveréket 8 g zselatin alkoholos oldatával megnedvesítjük és szitán átnyomva szemcsé­sítjük. Megszárítás után 60 g burgonyakemé­nyítőt, 60 g tálkumot, 10 g magnéziumszteará­tot és 20 g nagydiszperzitású szilieiumdioxidot keverünk hozzá, majd ebből a keverékből 10 000 db, egyenkint 200 mg súlyú és 100 mg ható­anyagtartalmú tablettát sajtólunk; a tablettákat kívánt esetben osztóhoronnyal is elláthatjuk a finomabb adagolás megkönnyítése céljából. b) 100 g 3-allil-5-metil-2,4-tiaz5olidindioin-2-,(4--allil-3-(tioszemikarbazon)-t 16 g kukoricakemé­nyítővel és 6 g nagydiszperzitású sziliciumdi­oxiddal alaposan összekeverünk. Ezt a keveré­ket 2 g sztearinsav, 6 g étilcellulóz és 6 g sztearin körülbelül 70 ml izopropiialkohollal ké­szített oldatával megnedvesítjük és egy szitán (a Svájci Gyógyszerkönyv szerinti III finomságú szitán) átnyomva szemcsésítjük. A szemcsézett készítményt körülbelül 14 óra hosszat szárítjuk, majd egy II—Illa finomságú szitán átverjük. Ezután 16 g kukoriaakeményítőt, 16 g tálkumot és 2 g magnéziumisztearátot keverünk hozzá és a keverékből 1000 drazsémagot sajitolunlk. A drazsémagokat 2 g Lacca, 7,5 g araibmézga, 0,15 g színezék, 2 g nagydiszperzitású kovasav, 25 g talkum és 53,35 g cukor felhasználásával készített tömény sziruppal vonjuk be és meg­szárítjuk. Az így kapott drazsék egyenkinti súlya 260 mg, hatóanyagtartalma 100 g. c) 1000 db, egyenkint 75 mg hatóanyagot tar­talmazó kapszula előállítása céljából 75 g 3--allil-5-metil-2,4-4iazolidindion-2-'(4-allil-3-tio­szemikiarbazon)-t összekeverünk 198,0 g tej­cukorral, a keveréket 20 g zselatin vizes olda­tával . egyenletesen megnedvesítjük, majd erre alkalmas szitán (pl. az V. Svájci Gyógyszer­könyv szerinti III finomságú szitán) átnyomva szemcsésítjük. A szemcsés anyagot összekever­jük 10,0 g szárított kukoricakeményítővel és 15,0 g talkummal, majd ezt a keveréket egyen­letesen elosztjuk 1000 db 1. nagyságú kemény zselatink apszulába. Az (I) képletű tioszamikarbazionnak, valamint az eddig nem ismert közbenső termékeknek az előállítási módját közelebbről az alábbi példa szemlélteti; a példában a hőmérsékleti adatok Celsius-fokokban vannak megadva. Példa: 5 a) 474,1 g (3,612 mól) 4-allil-3-ti©szemikarb­azidot — előállítva G. Pulvermaoher és H. Hempel, Ber. 27, 625 (1894) szerint — 3500 ml kloroformban szuszpendálunk és e szuszpenzió-10 hoz keverés és hűtés közben, 25—30° hőmér­sékleten hozzáadunk 442,5 g (4,334 mól) ecet­savanhidridet. A reakcióelegyet azután keverés közben 2 óra hosszat forraljuk visszafiolyatás közben, majd jégfürdőbem 5° hőmérsékletre 15 hűtjük. A kivált l^acetil-4-allil-3Htio!Szemikafb~ azidot leszivatással szűrjük, éterrel mossuk és vízsugár-váfcuumban, 70° hőmérsékleten 20 óra hosszat szárítjuk. Ily módon 586,6 g l-acetil-4--allil-3-tioszemikarbazidot (az elméleti hozam 20 93,7%-a) kapunk, amely 131—132°-on olvad. b) 159,9 g (0,900 mól) l-acetil-4-allil-3-tio­szemikarbazid, 158,4 g (1,035 mól) 2-brómpro­pionsav és 184,6 g (2,26 mól) vízmentes nát-25 riumacetát elegyét 1090 ml abszolút etanolban, keverés közben 3 óra hosszat forraljuk vissza­folyatás közben. Ezután az elegyet lehűlni hagyjuk 20°-ra és a kivált szervetlen sókat ki­szűrjük. A szűrletet vízsugár-vákuumban be-30 pároljuk, a maradékként kapott kenőesszerű anyagot 500 ml metilénkloridban oldjuk és 2 n nátriumhidroxid oldatot adunk hozzá 8 pH-érték eléréséig. Az elegyet jól összerázzuk, majd a metilénkloridot elkülönítjük és a vizes fázist még háromszor extraháljuk 150—150 ml meti­lénkloriddal. A metilénkloridos oldatokat egye­sítjük, 30 g vízmentes magnéziumszulfáttal szárítjuk, szűrjük, majd a szűrletet vízsugár­-vákuumban bepároljuk. Ily módon 141,7 g 3--allil-5-metil-2,4-tiazolidindion-!2-(i2-.acetil-hidra­zon)-t (az elméleti hozam 69,2,%-a) kapunk, amely 108—110°-on olvad. c) 141,7 g (0,623 mól) 3-allil-5-metil-2,4-tiazo-45 lidindion-3-(2-acetil-hidrazon) 500 ml abszolút etanollal készített oldatához keverés közben, 35° hőmérsékleten 285 ml 0,67 n éteres hidro­génkloridoldatot adunk. Ezután a reakcióelegyet 3 óra hosszat forraljuk visszafolyatás közben, 50 amikoris másfél óra múlva egy meglehetősen sűrű kristálypép kezd kiválni. Az elegyet ezután jégfürdőben 5° hőmérsékletre hűtjük és hozzá­csurgatunk 500 ml petrolétert (fp. 40—60°). A kivált 3-aUil-5-metil-2,4-tiazolidindion-2-hidr­azon-hidrokloridot leszivatással szűrjük és 200 ml éterrel mossuk. Ily módon 108 g 3-allil-5--metil-l2,4^tiazolidindiiOn-2-hidrazonj hidroklori­dot (az elméleti hozam 87,5%-a) kapunk, amely 167,5—íl69°-on olvad. d) A bázis felszabadítása céljából 108 g (0,486 mól) 3-allil-5-'metil-i2,4-tiazolidindion-2--hidrazon-hidrokloridot 300 ml vízben oldunk és az oldatot keverés és jéggel történő hűtés köz­ben káliumkarbonáttal telítjük. A kiváló olaj-65 szerű terméket 150 ml metilénklorid és 150 ml 3

Next

/
Thumbnails
Contents