159541. lajstromszámú szabadalom • Atmoszferikus hatásnak kitett - különösen lakkozott - fémfelületet egy lépésben tisztító korrózió ellen védő antisztatizáló és fényesítő szer, valamint eljárás a szer előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1970. V. 18. {EE—1807) Közzététel napja: 1971. VI. 04. Megjelent: 1972. VII. 30. 159541 Nemzetközi osztályozás: C 23 f 11/00; H 05 f 1 02 Feltalálók: Dr. Lábodi Innre oki. vegyészmérnök, 25%, Rónay Dezső oki. vegyészmérnök, 25%, Sugár László oki. vegyészmérnök, 25%, Bóka Béla oki. vegyészmérnök, 10%, Szabó Gyula oki. vegyészmérnök, 15%, Budapest Tulajdonos: Egyesült Vegyiművek, 50%, Budapest, Nagynyomású Kísérleti Intézet, 50%, Budapest . Atmoszferikus utasnak kitett — különösen lakkozott — fémfelületet egylépésben tisztító korrózió ellen védő, antisztatizáló és fényesítő szer, valamint eljárás a szer előállítására A találmány egylépcsős tisztító — korrózió­gátló — fényesítő és antisztatizáló eljárás és szer lakkozott fémfelületekhez. A szabadban levő és az atmoszféra korrózió- 5 jának kitett fémfelületek leggyakoribb védel­me a lakkozással befejezett festés. Amennyiben a fémfelület előkészítését, a festést és a lakko­zást megfelelő gondossággal végezték, korrózió akkor lép csak fel, ha a fémfelületet védő fes- io ték és lakkréteg mégsérül és a szabaddá váló fém az atmoszférával közvetlenül érintkezik. A fémfelület azonban nemcsak jól észlelhető mechanikus behatással válhat szabaddá, hanem az atmoszféra — a hőmérsékletingadozás, túl- 15 hevülés, a felületre lerakódó por és korom, a levegő szénsav és kéndioxid tartalma hatására a lakkfelület megsérül, és a festékréteg alá kerülő agresszív anyagok alattomos szabad szemmel gyakran nem is látható korróziót okoz- 20 nak. A lakkozott fémfelületre kerülő bármilyen szennyeződés meggyorsítja a további nemkívá­natos szennyeződések leválását, ezért ezeket a felületeket — elsősorban a gépkocsik karos­szériáját — rendszeresen tisztítani, ápolni kell. 25 A gépkocsi karosszériák ápolását, eddig a következőképpen végezték, egymás után kö­- vetkező műveletekben: mosás 1% körüli mosóaktív anyagot tar­talmazó samponnal, J>Q öblítés tiszta vízzel, balzsamozás a lakkfelület fényének regenerálá­sára, vagy polírozás vagy bőrözés a lakkbevonat mattulá­sának ellensúlyozására. A mosást rendszerint alkil vagy aralkilszulfo­nát mosóaktívanyagot tartalmazó samponnal végzik. Ezeknek az anyagoknak .mosóhatásuk igen jó, a szennyet gyorsan és tökéletesen távo­lítják el. Hátrányuk azonban, hogy anionaktív anyagok, amelyek kisebb-nagyobb mérvű korró­ziót maguk is okoznak és a lakkot oldják. A gépkocsik gépesített nagyüzemi mosásánál to­vábbi hátrányuk is jelentkezik, nevezetesen mindig tartalmaznak szulfonálatlan „olajat" is, továbbá a mosólhatást elősegítő sókat, amelyek a sampon oldatában lebegnek, a porlasztófej finom nyílásait eltömni képesek. Emiatt szárad az öblített felület is foltosán. Az oldöhatás kö­vetkeztében a lemosott lakkozott felület mattá válik, mert a dukkóból a gyanta kioldódott és a felület száraz szivacsossá vált. Fenti hátrányok miatt a a leöblített felületet szárazra törölni, vagy szárítani kell, és a lakk­felület fényét viasz tartalmú balzsamozással vagy szintén viasz tartalmú polírozószerrel kell visszaadni. Az elmondottakból könnyen belátható, hogy amíg a mosás és öblítés kis munkaráfordítással, 159541

Next

/
Thumbnails
Contents