159524. lajstromszámú szabadalom • Ditiofoszfátokat tartalmazó gyomírtószerek, valamint eljárás a hatóanyag előállítására
3 159524 4 génpropionsavamidokból vezethetők le, különösen fungicid tulajdonságokat mutatnak, míg azok a vegyületek, amelyek halogénecetsavamidokból származnak, előnyösen mint herbicidek alkalmazhatók. Ez utóbbiak közül azok a vegyületek, amelyek az amid-részben hexametilénimin-gyököt vagy valamely adott esetben mono- vagy dimetilezett piperidin-gyököt tartalmaznak, különösen jó hatást mutatnak. A felhasznált mennyiségtől függően totális vagy szelektív herbicid hatás lép fel. A szelektivitás különösen kikelés előtti kezelés esetén gyapot, szója, kukorica, búza, rizs és egyéb haszonnövény kultúrákban mutatkozik meg széleslevelű gyomnövényekkel szemben. Ez a tapasztalat meglepő, mert sok ismert, hasonló felépítésű vegyület (vö. pl. 819 998 nyugatnémet szabadalmi leírás, ahol az 0,0-dialkilditiofoszforilecét- és -propionsavak szubsztituálatlan amidját, anilidjét, hidroximetilamidját, butilamidját írták le) gyakorlatilag nem mutatnak herbicid hatást, azonban hatást fejtenek ki rovarokra és atkákra, így pl. a fekete bablevéltetűre, zöld őszibaracklevéltetűre, borsólevéltetűre, krizantém-levéltetűre, kaliforniai vörös pajzstetűre, citrus-fonóatkára, melegházi fonóatkára, malom bogárra, pinceászkára, konyhai atkára, az USA déli részén előforduló Leucania unipuneta (army worm) lárváira. Az I általános képletű hatóanyagokat tartalmazó szereket a legkülönbözőbb alakokban alkalmazhatjuk, pl. emulziók, porozószerek, diszperziók, szemcsék stb. alakjában. Az alkalmazás módja a felhasználás céljától függ. Az I általános képletű vegyületek közvetlenül permetezhető oldatainak előállítására pl. magas vagy közepes forrásponttartományú ásványolaj frakciók, így Diesel-olaj vagy kerozin, szénkátrányolaj, növényi vagy állati olajok, valamint szénhidrogének, így alkilezett naftalinok, tetrahidronaftalin jönnek számításba, adott esetben xilol-elegyek, ciklohexanolok, ketonok, továbbá klórozott szénhidrogének, így triklóretán és tetráklóretán vagy tri- és tetraklórbenzolok alkalmazása köziben. Előnyösen olyan szerves oldószert alkalmazunk, amelynek forráspontja 100 C° felett van. Vizes felhasználási formákat különösen célszerűen emulzió koncentrátumokból, pasztákból vagy nedvesíthető porokból készítünk víz hozzáadásával. Emulgeáló- és diszpergálószerként nem ionogén, anionaktív és kationaktív termékek jönnek számításba. A nem ionogén termékek rendszerint hosszúszénláncú, fcb. 10—20 szénatomos szénhidrogéngyököt tartalmazó alifás alkoholok, aminők vagy karbonsavak és etilénoxid kondenzációs termékei, így pl. oktadecilalkohol és 25—30 mól etilénoxid, vagy technikai oleilamin és 15 mól etilénoxid, vagy dodecilmerkapfán és 12 mól etilénoxid kondenzációs terméke. Anionaktív emulgeátőrként az alábbiakat nevezzük meg: a dodecilalkoholkénsavészter nátrium-sója, a dodecilbenzolszulfonsav nátrium-sója, az olajsav vagy az abietinsav vagy ezen savak keverékeinek a kálium- vagy trietanolamin-sója, vagy valamely petróleumszulfonsav nátrium-sója. Kationaktív diszpergálószerként kvaterner ammónium-vegyületek, így a cetilpiridiniumbromid vagy a dioxietilbenzil-dodecilammóniumklorid jönnek szóba. Porozószerek készítéséhez szilárd hordozóanyagokként talkumot, kaolint, bentonitot, kalciumkarbonátot, kalciumfoszfátot, attapulgitot, Si02 t, poliakrilnitrilt vagy szenet, parafalisztet, falisztet, attaclay-t és egyéb növényi eredetű anyagokat használhatunk. Célszerűen szemcsés készítményeket is készítünk. A különböző felhasználási formák a szokásos módon olyan adalékokat tartalmazhatnak, amelyek javítják a tapadószilárdságot, eloszlást, esőállóságot vagy a behatolóképességet. Ilyen anyagok pl. a zsír- savak, gyanta, enyv, kazein vagy alginátok. A találmány szerinti szereket trágyázószerekkel együtt is alkalmazhatjuk. A felhasznált mennyiségek 1 és 5 kg/lha közöttiek. A találmány szerinti eljárás foganatosítására az alábbi kiviteli példákat adjuk meg. 1. példa: O,0-diproipil-ditiofoszforilacet^2^metilpiperidid 530 g (2 mól) 95%-os O,0-dipropil~ditiofoszforsav-káliumsót 1000 ml metanolhoz szuszpendáltunk és hozzácsepegtettünk 316 g (1,8 mól) N^klóracetil-2-metilipiperidint (forráspont: 81— 83 C°/0,02 Hgmm). Eközben a hőmérsékletet hűtéssel 25 C° és 30 C° között tartottuk. Ezután a reakcióelegyet 2 órán át szobahőmérsékleten és 1 órán át 40 C°-on kevertük, majd annyi vízzel kevertük össze, amíg a teljes levált káliumklorid-mennyiség fel nem oldódott. Az eközben levált olajszerű anyagot 1000 ml metilénkloridban felvettük, a szerves fázist elválasztottuk, vízzel mostuk, és nátriumszulfáton szárítottuk. Az oldószer ledesztillálása után a 3. számú vegyület halványsárga színű, olajszerű anyag alakjában maradt vissza; nD 20 : 1,5259. Termelés 575 g (az elméleti termelés 90%-a). Elemzési eredmények: számított P 8,76%, talált P 9,0 %. Hasonlóképpen állíthatók elő az alábbi vegyületek 80% feletti termeléssel: IV általános képletű vegyületek Vegyü- R számított talált let P N P N nD : száma 1 metil 10,42% 10,2% 1,5446 2 etil 9,52% '9,3% 1,5332 3 propil 8,760/„ 9,0% 1,5258 4 allil 8,86% 8,5% 1,5430 10 15 20 25 ,<0 35 40 45 50 55 60 2 t
