159522. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gabona tartós tárolására és a tárolás közben szükséges részműveletek - például szárítás, hűtés, szellőztetés, átkeverés - elvégzésére

3 159522 4 Mivel a jelenleg ismert tárolók szerkezeti megoldásai között vannak hasonló elemek is, célszerű a gabonaszárítök főbb típusait röviden ismertetni. A legáltalánosabbak a meleg levegővel vagy füstgázzal működő, főleg szögletes keresztmetszetű, csörgedeztető rendszerű szárítók, amelyekben a gabona a gravitáció hatására csúszik felülről lefelé, miközben a meleg levegő hatására szárad. Hátrányuk, hogy fajlagos hőtfelhasználásuk nagy, éspedig az elpárologtatott nedvesség rejtett hőjének fi—2,5-szerese. További hátrány, hogy a termék végnedvessége nem egyenletes. Az előbbieknél egységesebb tartózkodási időt biztosít, de bonyolultabb megoldás az, ahol a gabonát mechanikusan, például kaparólánecal terelik perforált szitalemezek felett. Hasonlóan bonyolult és energiaigényes megoldást jelent például az 1 085 8í20 számú NSzK szabadalom szerinti szárítóberendezés. A szárítólevegő itt a kúpos aljon át lép be a készülékbe, de a réteg átkavarására nem képes. Az áteleválást külön központi csigaszerkezet oldja meg, ami természetesen külön költséget, szemkoptatást és meghibásodási veszélyt jelent. A 934 159 számú NSzK szabadalom szerint a már említett egyenlőtlen tartózkodási idejű csörgedeztető rendszerű szárítókon kívül ismert szerkezeti megoldásokkal: kúpos edényalj, injektor, terelőlemez, javasolják a gabona vagy egyéb magvak átkeverős szárítását. Ezen berendezés egy-egy szakaszának méretét az átkeverhetőség miatt csak 1—2 m-re választhatjuk. A teljesítmény fokozását ebben az esetben tehát csak több egység összekapcsolásával lehet biztosítani. Az utóbbi hátrány jelentkezik az ún. geizires megoldásnál is, mint amilyen például az 1 082 551 számú NSzK szabadalom szerinti berendezés. A meleg szárítólevegő itt a kúpos edény alján lép be nagy sebességgel és középen pneumatikusan felhordja az anyagot. Egy bizonyos magasságban a szemcsék szökőkútszerűen. visszahallanak és körkörösen lecsúsznak. Ez a geizir-jelenség azonban csak szűk és megszabott áramlástani feltételek mellett létesíthető. Az alkalmazható rétegmagasság a 2—3 m-t nem haladhatja meg, a készülék átmérője pedig maximum 0,6—0,8 m. A találmány célja igen nagyméretű — 50 vagon feletti befogadóképességű — gabonatároló létesítése, oly módon, hogy abban nemcsak a gabona tartós tárolása, hanem a tárolás során szükséges részműveletek — például szárítás, hűtés, szellőztetés, átkeverés — is elvégezhetők legyenek, egyszerű és gazdaságos módon. A találmány szerinti gabonatároló berendezésnek igen nagyméretű — 50 vagon feletti befogadóképességű — egyetlen, sima lemezből készült, célszerűen körhenger alakú tárolótartálya van, amely igen enyhe, 4—15° kúposságú alapon áll, az alapban 4—15° alatt a középponti ürítőcsonk irányában lejtő, sugárirányban elrendezett vályúk találhatók, amelyeknek mindegyikében több helyen kiáramlónyílással ellátott légbevezetőcső helyezkedik el, továbbá a 5 tárolótartályba préslevegő-ivezeték sugárirányú leágazásai nyúlnak be, amelyek célszerűen a vályúk felett helyezkednek el és kettő vagy több fúvókával vannak ellátva, végül mindegyik fúvóka felett függőleges betétcső található, 10 melynek felső vége felett a betétcsőnél nagyobb átmérőjű, légáteresztő kialakítású védőkosár van. Egy célszerű kivitelnél a vályúkban a légbevezetőcső felett fordított „V" alakú vályús tető helyezkedik el, melynek oldalfalain nyílások vannak. Előnyös, ha ezen nyílások réselt kiképzésűek, azaz az ürítőcsonk irányába mutatnak. Ugyancsak kedvező, ha a légbevezetőesö közvetlenül a belépés után lefúvató jellegű csőcsonkkal van ellátva. Egy másik kivitelnél a légvezetőcső egy légáteresztő résszel •— például tömlővel — rendelkezik. A betétcső magasságát célszerű úgy megválasztani, hogy felette legfeljebb 3 m vastag anyagréteg helyezkedhessek el. A betétcső oldalfalán — célszerűen különböző magasságokban — lezárható nyílások lőhetnek. Ugyancsak 30 előnyös, ha a betétcső kettős fallal van kialakítva. A megfelelő hűtést úgy lehet biztosítani, ha a tartály felett, annak külső kerülete közelében vízpermetező csőrendszert helyezünk él. 35 Az alapban kialakított vályúk számát célszerű úgy megválasztani, hogy a vályufalak ily módon kialakuló hajlásszöge a tárolandó anyag természetes rézsűszögénél nagyobb legyen. A találmány szerinti berendezés biztosítja a 40 rugalmas kezelést és átkapcsolást, az átszellőztetést, átkever est, sőt az intenzív utószárítás és hűtés műveletét is. Így nemcsak a tárolást oldja meg, de a gabona igen nagy mennyiségű tárolásakor fellépő másodlagos műveletek — 45 szellőztetés, kezelés, szárítás, hűtés — elvégzésére is alkalmas. Ilyen szempontból tehát a ta. lálmány szerinti berendezés alapvetően különbözik az ismert gabonaszárítóktól, melyekben a tárolást megelőzően a gabona gyors és egy-50 szeri leszárítása lehetséges. A találmány szerinti gabonatároló berendezés mentes a bevezetőben említett hátrányoktól és nehézségektől, még a tárolás alatti utószárítás egyedi részművelete tekintetében is. A termikus kezeléssel kapcsolatban ki kell emelni, hogy a gabona diffúziós áUandója és hőniérséklet-tvezetőképességi állandója között két nagyságrendi különbség van, azaz a komponens áram kb. 600-szor lassúbb, mint a hőáram. Ezt fin a fizikai adottságot a találmány szerinti gabonatárolónál messzemenően figyelembe vettük, illetőleg felhasználtuk a ciklikus kapcsolással. A termikus kezeléssel kapcsolatiban elmondottak t>5 érvényesek a találmány szerinti tároló beren-2