159516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huminosavak, humátok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására
í: 159516 12 4. példa Foszfortartalmú huminsav-mű trágyát állítottunk elő, ahol az összes foszfor stabil kémiai kötésben van jelen, de a talajban lehasad és a növények asszimilálna képesek. A híg alkálával extrahált és savval kicsapott huminsavat ecélból monakálciumfaszfát-oldattal [GaifB^PO^}, majd ezt követően kalciumhidroxid-oldattal kezeltük. Ekkor egyrészt oldhatatlan trikalciumföszfátot, másrészt P2 Oö-ot tartalmazó kolloid kalciumhumát-szuszpenziót kaptunk. Fenti műveletek igen könnyen kivitelezhetők és a hozamok magasabbak voltak mint az előző példáikban, ami a kation nagyobb atomsúlyának a következménye. 5. példa: Az 1. példa szerint jártunk el, de a kiindulási anyagot a humáinanyagok képzése előtt az alábbi összetételű ásványi sókeverékkel egészítettük ki: NH4NO3 200 g/|100 kg kiindulási anyag Ca3 (P0 4 ) 2 20 g/100 kg kiindulási anyag MgS04 10 g/100 kg kiindulási anyag K2 ISO,Í 10 g/100 kg kiindulási anyag MmSO/, 1 g/HOO kg kiindulási anyag A huminanyagképződés ily módon sokkal intenzívebben végbement, a nátriumhumát hozamban 2,2% feletti növekedés következett be. 6. példa: Az 1. példa szerint jártunk el, de a kiindulási anyag 3 rész 1. példa szerinti hulladék és 1 rész mezőgazdasági melléktermék volt, melyhez az 5. példa szerinti sóké véreket adtuk. Ez esetben a nátriumihumát hozamban 2% növekedés következett be. Ha az NH4NO3 mennyiségét megkétszereztük, akkor a nátriumhumát hozam növekedése 3,4% volt. 7. példa: Ismét az 1. példa szerint jártunk el, azzal az eltéréssel, hogy a kiindulási anyagot nemcsak az 5. példa szerinti sókeverékkel egészítettük ki, hanem egyik esetben még 1% porított kaolint, másik esetben pedig még ,1%, kovaföldet adtunk hozzá. A nátriusmhumát hozam az első esetben 3%-kal, a második esetben 2,8%-kal növekedett. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás huminsavak, humátok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására, azzal jellemezve, hogy a hulladékból, városi szemétből, mezőgazdasági melléktermékekből, ipari fermentálási maradékokból álló, önmagukban vagy egymással keverve jelenlevő kiindulási anyagokát a ferromágneses anyagoktól mentesítjük 5 és a következő műveléteknek vetjük alá: a kiindulási anyagot az abban jelenlevő természetes élősdi mikroflora segítségével primer exoterm fermentálásnak vetjük alá, s a fermentálást az anyag váltakozva végzett levegőz-10 tetésével és keverésével irányítva addig folytatjuk (célszerűen 5 napon át), amíg a fermentálás során emelkedő hőmérséklet a kezdeti, 20—30 C°-ra esik vissza, ezt követően az anyagot csekély szellőzést biztosító silóba ig visszük át, ahol szekundér exoterm fermentálással a jelenlevő mikroflórát a hőmérséklet, nedvességtartalom és levegőztetés szabályozásával elszaporítjuk, a fermentálást addig végezve (célszerűen 14 napon át) amíg a kezdetben 2Q emelkedő hőmérséklet 20 C° körüli értéken esik vissza és a nedvességtartalom mintegy 45%-ot ér el, ekkor az anyagot a silóból kiszedjük, részben finom porrá alakítva megőröljük, az anyagkeverékét 25 adott esetben ásványi sókkal és/vagy sziliciumtartalmú anyagokkal kiegészítjük, hígított sósav hozzáadásával a pH-t 5 körüli értékre beállítjuk és a nedvességtartalmat 60—7i0%-on tartva az anyagkeveréket nem sterilizált táptalajon ,0 tenyésztett Glioeladium Catenulatum (HG/1 IMATUM) erőteljes tenyészetével 1 : 10 arányban beoltjuk, a tenyésztést 35—37 C°-on keverés közben aerob körülmények között, célszerűen 7i2 óráig végezzük, majd a keverék pH. értékét tömény lúgoldattal 7,O±0,2-re beállítjuk és az anyagot Baldacci féle táptalajon tenyésztett Streptomyces nigrifaciens (HG/12 IMATUM) tenyészettel 1 : 20 arányban beoltva, 28—30 Ccon inkübáljuk, majd . Green féle táptalajon tenyésztett Azotobaeter chrooooicoum (HG/3 IMATUM) erőteljes tenyészetével 1 : 100 arányban beoltjuk és folytonos keverés köziben 28—30 C°-on inkübáljuk, s a képződött huminsavakat az anyagkeverékből 1/5—1/15 n töménységű nátrium-, kálium-, kalcium- vagy ammóniuimhidroxiddal extráháljuk, mimellétt az extrahálandó anyagkeverék és a lúg arányát 1 : 1—1 : 20 értékre állítjuk be, és végül a keverékhez az izoelektromos pont eléréséig 1 n—10 n erőis ásványi savat adunk, a kivált huminsavakat szűrjük és adott esetben sóvá alakítjuk. 2, Az 1. igénypont szerinti eljárás foiganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a Glioeladium Catenulátummlal végzett fermentálás előtt hígított savként kénsavat használunk. 3, Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a Streptomyces nigrifacienssel végzett fermentálás előtt a pH-érték beállításához 30%-os nátriumhidroxidoldátöt használunk. 4, Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a humin-65 savakat 1/5 n lúggal, 1 : 2,5 anyag-lúg arány-6
