159516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás huminosavak, humátok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására

SZABADALMI 159516 MAGTAB NÉPKÖZTÁRSASÁG LEÍRÁS «|U Nemzetközi osztályozás: 4HHitb C 05 f 9/00 fftlM Bejelentés napja: 1969. V. 19. (BI—334) ^ Olaszországi elsőbbsége: 1968. V. 18. (31 329 A/68) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI Közzététel napja: 1971. VI. 04. ^**jj!i}i*t\^> HIVATAL Megjelent: 1972. VII. 30. Feltalálók: Formisano Mario, Portici (Napoli), Coppola Salvatore, Napoli, Olaszország Tulajdonos: I. C. B. SPA Industrie Chimica e Biologica, Torre Annunziata (Napoli), Olaszország Eljárás huminsavak, humátok és ezeket tartalmazó készítmények előállítására A találmány tárgya eljárás huminsavak és sóik és ezeket tartalmazó készítmények előállítására. Fenti termékek önmagukban vagy más ismert műtrágyákkal kombinálva a földművelés- 5 ben a talaj trágyázásiára igen jól használhatók. A huminsavak elemi összetételére vonatkozó megállapítások szerint a szén 50% feletti menynyiségben van jelen, hidrogén (3,5%-tól), oxigén (35%-tól) és nitrogén (3%-tól) mellett. 10 Míg régebben úgy vélték, hogy a nitrogén olyan elem, mely a huniinsavakban csak alkalmilag van jelen, az újabb kísérletek szerint az a vélemény alakult ki, hogy a nitrogén a hu- 15 minsav-molekula elválaszthatatlan, tehát szervesen hozzátartozó része, melynek körülbelül a fele, főképpen aminosavak és amidok alakjában oldatba megy. Ami a huminsav-molékula funkcionális cso- 20 portjait illeti, az újabb kutatások alapján általában úgy vélik, hogy abban 3—4 karboxilcsoport, 3—8 hidroxil-fenol-csoport, valamint alkohol- és metoxi-csoportok vannak jelen. Sőt az sincs kizárva, hogy kinom-csoport (Dradu- 25 nov), karbonil-gyök (Tyurin) és kettős kötés (Milder) ugyancsak jelen lehet a huminsavHmolekulában. Néhány funkcionális csoportra, így a OH, az aromás C—H, az alifás C—H, a karbonil C—H, 30 a C=0, C=C és az észterek C==0 csoportjaira, kinonofcra és fenolokra, az éterek C=0 csoportjairfa jellemző sávokat a huminsavak infravörös spektrumaiban Kumada kimutatta. Ahuminsávas sók szerkezetét kristálytani szempontból is vizsgálták, és bebizonyosodott, hogy a huminsavas-foszfátok a készítésükhöz használt humánsavak amorf szerkezetétől eltérően, kristályos szerkezetűek. A huminsavak egy további fontos tulajdonsága, hogy a molekulában jelenlevő karboxil-és hidroxil-csopartok következtében klationcserére képesek, ami a 400 "mól ekv./100 g-ot rendszerint meghaladja. Ilyenkor semleges vagy savas közegben a karboxil-csoportok hidrogénjét fém helyettesíti, amely lúgos közegben a hiidroxil-fenol csoportok hidrogénjére cserélődik ki. Huminsavak a szántóföldek humuszában, valamint a tőzegben és zöld lignitben természettől fogva kisebb-nagyobb mennyiségben jelen vannak. A művelésre alkalmas földek humuszának fontos és felülmúlhatatlan funkciója az említett aktív alkotóelemek jelenlétének következménye. Ezeknek az aktív alkotóelemeknek tulajdonítható ugyanis nagymértékben, hogy a huminsavak a talaj ioncserés és abszorpciós jelenségeiben részt vesznek, miáltal a huminsa.-15-9516