159510. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kerámai termékek, szilikáttartalmú építőanyagok és hasonlók pneumatikus-hidrotermikus szárításához és égetéséhez

159510 lett rostélykacsin az elektromos fűtésű berendezésbe juttatjuk, és ott fokozatosan kb. 1— 160 C° hőmérsékletre melegítjük. Az eközben elpárolgó vízgőz az áru felett vízgőztartelmú atmoszférát alkot, amelynek össznyomása a hő- 5 mérséklete útján szabályozható. Egy előre megadott hőmérséklet-idő programnak megfelelően a szárítási folyamat befejezése után a folyamat fokozatosain az égetési fázisba megy át. A nagymértékben gőztartialmú atmoszféra a szükséges io zsugorítóégetési hőmérsékletig, amely 550 és 950 C° között van, előnyösen 750 C°, megmarad. A szükséges 0,1—6 at vízgőz-résznyornás gázátbocsátó szelepek megfelelő beállításával van meghatározva. 15 A találmány tárgyát képezi az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés is, amire az jellemző, hogy egy nyomókaimrákbál áll, amely egyik oldalán nyitottam, van kialakítva és :

tt egy gázziáróiain kialakított zárószerkezettel le- 20 zárható. A nyomásálló köpenyen belül, amely egy hőszigetelő réteggel van ellátva, elektromos fűtővezetékek, ventillátorok, és a nyomásálló köpenyen gázátbocsátó szelepek vannak elrendezve. 25 A berendezés belső tere úgy van kiképezve, hogy a kezelendő áru, megfelelően kialakítóit menesztőszerkezeteken felmáglyázva oda be- és onnan kiszállítható. 30 A találmányt az alábbiakban egy kiviteli példa kapcsán közelebbről magyarázzuk meg. A rajzokon az 1. ábra a berendezés keresztmetszete; a 2. ábra a berendezés hosszmetszete; . a 3. ábra a kombinált szárítási-égetési folyamat hőmérséklet-ádő programját mutatja. A találmány szerinti berendezés egy 1 gázzáró, nyomásálló köpenyből áll, amely a 2 hőszigetelő réteggel és a 3 gáz-átiboesátószelepekkel van ellátva, amely utóbbiak a vízgőz-gáz túlnyomás szabályozására szolgálnak a berendezésben. Ennek a túlnyomás alatt álló tartálynak a hoimlokoldalán egy gázzáró 4 elzároszerkezet van elrendezve. A hőtoevezetés az 5 elektromos fűtővezetéikan át elektromos energiával történik, amely fűtővezeték a berendezés belső falán van "elrendezve. Ventillátorok útján a hőátadási viszonyok a 'túlnyomás alatt álló tartály belsejében kényszer-íkonvekció útján ellenőrizhetően vannak beállítva, oly módon, hogy a vízgőz-gáz keverék a hőleadáshoz a 7 behordott és roistélykocsira máglyázott áruban, vagy a termékek között levő üregeken keresztül nyomul, és azután a hőfelvételhez az 5 elektromos fűtővezetékek mentén 'kényszeráramlásiban van vezetve. A ventillétorteng'eilyeken át járulékosan tetszés szerint idegen gáz (pl. hűtőlevegő) vezethető be, pl. a kényszerhűtés céljából a nyomás alatt álló tartályba. A berendezés szakaszosan dolgozik, előnyösen 60 több kemencének egy battériáivá való összekapcsolásával. A 7 égetett anyagot a gázátere&ztően kialakított 8 rostélykacsin máglyázzuk fel, és a ta- «55 45 50 lálmány szerinti eljárásnak megfelelő kezeléshez a bevezetési irányban a berendezésbe juttatjuk. A 3. ábrán föltüntetett hőmérséklet-idő program szerint a berendezést nedves, pl. 50 C° hőmérsékletű téglaidomtestekkel rakjuk meg, és a gázzáró 4 elzárószerkezeten át gázzáróan lezárjuk. Ha a 3 gázátboesátó szelepek egy adott, pl. 2 atmoszférás belső gáznyomásra vannak beállítva, úgy a berendezés melegítésekor csak kismértékű vízelvonás mellett a 7 nedves betárolt • áruiból olyan részleges vízgőznyomás lép fel, amely az a—b szárítási szakaszt eredményezi. Ha a teljes vízgőz-gáz-myoniás a berendezés belsejében a 2 atmoszférát eléri, úgy a továbbra is keletkező vízgőz a 3 gázátboesátó szelepen át kiáramiik. Mivel a berendezés belsejében jelenlevő idegen gázok, mint pl. a betárolásnál' bejutott levegő, vagy a 7 betárolt árunak a felszabaduló gáz-alkotórészei a szárítás előrehaladtával a vízgőz-részarányhoz képesít elhanyagolhat óam csekély mértékben vannak jelen, 120 C° áruhőmérséklet mellett a kememcegáz-f ázásban 2 at vízgőznyomás lép fel, megfelelően a víz 120 C°-nál fellépő telítettségi gőznyomásának. A következő b—c szárítási szakaszban a bevezetett hőt a 7 berakott áruiból távozó víz eligőzölögtetésére használjuk, a 7 árut csaknem izotermikusan szárítjuk, és a keletkező vízgőzt a berendezés belsejéből 2 at nyomással és pl. 120 C°-nál csak kevéssel magasabb hőmérsékleten vezetjük el. Ennék a közelítőleg izotermikusan lefolyó b—c szárítási szakasznak a befejezése után a c—d szárítási szakaszban a maradék vizet növekvő termékhőmérséklet mellett kihajtjuk, és a szárítás befejezése után az első d—e égetési szakaszban a 7 égetendő árut pl. 750 C°-ra melegítjük. Itt az agyagásványok víztelenítése következtében ugyancsak vízgőz szabadul fel, amelyet ugyanúgy vezetünk el a berendezésből, mint az a—d szakaszokban végrehajtott szárításnál. A zsugorító égetés ezután az e—f égetési szakaszokiban következik be, ekkor a berendezés belsejében a vízgőznyomás 2 at, és a hőmérséklet pl. 750 C°. A 7 égetett áru lehűtése az f—g égetési szakaszban történik, és a berendezés megfelelő hőteohnikai méretezésével, vagy kényszerhűtéssél meggyorsítható. A teljes kombinált a—d; d—g szárítási- és égetési folyamat a vízgőzHgáz fázis hőmérséklete révén a berendezés belsejében vezérellhető és/vagy szabályozható. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás kerámiai termiékek, szilikáttiartalmú építőanyagok és hasonlók pneumatikus-hidrotermikus szárítására és égetésére, azzal jellemezve, hogy a kezelendő, főleg kerámiai nyerstermékeket egy elektramos úton fűtött, gázzáróan lezárt gépegységben kombinált szárítási-égetési folyamatban (a—g) egyidejűleg