159494. lajstromszámú szabadalom • Zárt körfolyamatú berendezés elektro-gázdinamikus energia előállítására
MAGTAR NÉPKÖZTÁRSASÁG -*=A=5EORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1968. X. 16. (VI—643) Közzététel napja: 1970. IX. 03. Megjelent: 1972. VI. 30. 159494 Nemzetközi osztályozás: H 02 n 3/00 Feltalálók: Bognár Alajos villamosmérnök, Dr. Boross László gépészmérnök, Dr. Kapolyi László gépészmérnök, Dr. Kovács K. Pál gépészmérnök, Budapest Tulajdonos: Tatabányai Szénbányák, Tatabánya Zárt körfolyamata berendezés elektro- gázdinamikus energia előállítására 'A találmány zárt körfolyamatai berendezés elektro-gázdinaimikus energia átalakítására, amelynél a munkaközeg kritikus hőmérséklete nagyobb az alkalmazott hűtőközeg hőmérsékleténél, így a körfolyamat „hideg" végén a 5 munkaközeg kondenzálható. A kondenzálás után a szivattyú a nyomását, az EGD generátor előtt szükséges nyomásra növeli. Az ismert közvetlen energiaátalakítási le- 10 hetőségek között növekvő jelentőségre tesz szert •az elektro-gázdinamikus átalakítás, amelynek irodalomból ismert megvalósítási lehetősége a következő: Kompresszor segítségével levegőt sűrítünk, pl. 15 30 ata nyomásra, majd hőkicserélőn átvezetve a [hőmérsékletét iemeljük. Ezután a levegőhöz tüzelőanyagot, pl. széniport adagolva nagynyomású égőtéríben történik a hőfelszabadítás. A forró füstgázok több fokozatban működő elekt- 20 ro-gázdinamikus generátorba kerülnek. Az EGD energiaátalakítás lényege az, hogy a nagynyomású áramló gáz termodinamikus energiája közvetlenül villamos energiáivá alakul át az ún. EGD csatornában. 25 Az EGD csatormában szigetelő cső van, amelyen tebegő szemcséket tartalmazó áraimló gáz halad át. A csőbe 'való belépésnél a gázt ioni-* zárják {pl. koronakisülés, segítségével). A pozitív 30 töltésű gáz-ionokat az áramlás magával viszi. A szemcséknek az ionok szabad mozgását akadályozó szerepük van. A cső elején, ill. végén elhelyezett elektródák között potenciálkülönbség alakul ki, amelyet az ionok mozgása tart ifenn. Az elektródák közé külső terhelést kapcsolva zárt áramkört kapunk, így tehát az áramló gáz energiája részben közvetlenül alakul át villamos energiává. A gázáramlás az ionokat a villaimostér ellenében viszi és eközben az energiájából veszít. Az előzetes közlések és számítások szerint az EGD csatornában 1—.10 MW/1m3 , tehát iparilag hasznosítható teljesítmény-sűrűség állítható elő. A csökkent nyomású füstgázok a hőkicserélő másik oldalára kerülnek, végül célszerűen porszűrőm keresztül az atmoszférába távoznak. Ennek az ipari méretekben egyelőre meg nem valósított eljárásnak feltételezhető hátrányai a szilárd tüzelőanyag salakosodása, eróziós, esetleg korróziós hatása a nagyfeszültségű szerkezeti elem^eikre és az -ezáltal csökkent üzembiztonság. További hátrány, hogy a füstgáz nyomáscsökkentését az atmoszférikus nyomásig kellene kihasználni, viszont ilyen kis nyomáson a füstgáz villamos szilárdsága annyira lecsökken, hogy az egyes hátsó fokozatok a szeíkezet méreteihez képest rossz kilhasználásúak és ez a 15'9494