159489. lajstromszámú szabadalom • Mikrohullámú szűrőváltó rendszer

159489 30 összes üregrezonátor rezonanciafrekvenciája a szűrő áteresztősávjába esik. Ezért a főüreg­rezonátornak „n" számú rezonaneiäfrekvenciä­val kell rendelkezni. Egyetlen hullámformára kialakított üregrezonátor csak egyetlen rezo- 5 nanciafrekvenciával rendelkezik mindaddig, amíg az üregre ráadott jel frekvenciája nem lesz olyan nagy, hogy újabb hullámforma ki­alakul. Emiatt nem tudjuk egyszerű módon ki­elégíteni azt a követelményt, hogy a 7 főüreg- IQ rezonátor több rezonanciafrekveneiával rendel­kezzen. Csatolt üregrezonátoro'kra vonatkozó elméleti számításainkból és kísérleti vizsgála­tainkból kimutattuk, hogy ha egyetlen hullám­formára kialakított ifőüregrezonátorhoz több 15 melléküregrezonátort csatlakoztatunk alkalma­san " választott csatoló 10 nyílásokon keresztül, akkor az így kialakított üregrezonátor rendszer úgy viselkedik, mintha a főüregrezonátornak több rezonanciaírekvenciája lenne. A mellék- 20 üregekkel kialakított rezonancia frekvenciák helyét és az üregrezonátor rendszer admittancia függvényének rezonanciafrékvenciák környeze­tébe eső meredekségeit a fő- és melléküreg­rezonátorok, ill. az üregrezonátorok közötti csa­toló 9, 10 nyílások geometriai méreteinek meg­választásával állíthatjuk be a kívánt értékre. Ezáltal elérhető, hogy a 8 melléküregrezonáto­rokkal kiegészített 7 főüregrezonátor mindegyik szűrő számára alkalmas építőelem legyen. Ilyen módon a szétválasztandó, vagy összegezendő frekvenciák sávjában a kn+ x kapuhoz tartozó bemenő impedancia a tervezésnek megfelelően illesztett lesz. 35 A kn és k n + l5 ill. ky és kn+i (j<n) kapuk közötti csillapításikarakterisztikákat a 8a. és 8b. ábrák mutatják. Az ábrákról látható, hogy a csillapítás az áteresztősávtól távolodva általá­lában monoton növekszik, kivéve az áteresztő­sávnak azon környezetét, amely egy másik szét­választandó, vagy összegezendő frekvenciasáv­val szomszédos. Ebben a tartományban a csilla­pításgörbének helyi maximuma van. A csillapí­tás helyi növekedése amiatt jön létre, hogy a 7 főüregrezonátorhoz csatlakozó 8 melléküreg­rezonátorok egyikének rezonanciafrekvenciája ebben a környezetbe esik. Elméleti számítások­ból és kísérleti vizsgálatokból kimutattuk, hogy a főüregrezonátor rezananciafrekvenciáinak kí­vánt értékre való beállításához szükséges, hogy 50 a melléküregrezonátorok rezonanciafrekvenciái a szétválasztandó, vagy összegezendő mikro­hullámú jelek frekvenciasávjai közé essenek. A találmány szerinti szűrőváltó rendszer kis 55 veszteségi csillapítással, a sorosan vagy pár­huzamosan kapcsolt sáváteresztő szűrőkkel fel­épített megoldásnál is egyszerűbb felépítéssel, és kedvező illesztési tulajdonságokkal rendelke­zik. A felsorolt előnyök lehetővé teszik széles- "" körű alkalmazását. A találmány szerinti szűrő­váltó rendszer különösen a mikrohullámú rádió­összeköttetések céljára készült berendezésekben alkalmazható előnyösen. Az említett berendezé- gs 40 45 sekben a szűrőváltó rendszerrel szemben szi­gorú követelményeket támasztanák a veszteségi csillapítás és az illesztés szempontjából. Az is­mertetett megoldás a csillapításra és az illesz­tésre vonatkozó szigorú követelmények kielé­gítésére egyaránt alkalmas, és egyszerű felépíté­se miatt kevesebb költséggel, kisebb méretek­ben előállítható, ezért az említett berendezések­ben való alkalmazása feltétlenül előnyös és gazdaságos. A találmány szerinti szűrőváltó rendszerre egy téglalapkeresztmetszetű csőtápvonalban ki­alakított példa a 9. ábrán látható. A szűrőváltó rendszer két sáváteresztő 2 szűrőből épül fel. A sáváteresztő 2 szűrők az irisz 22> lemezeken kialakított csatoló 9 nyílásokon keresztül kap­csolódnak a 7 főüregrezonátorhoz. A csatoló 9 nyílásokat egy-egy dieléktromos 23 rúd han­golja. A 7 főüregrezonátor rezonancia frekven­ciáját a dieléktromos 1,2 rúddal lehet beállítani. A 7 főüregrezonátorihaz a csatoló 10 nyíláson keresztül a 8 melléküregrezonátor kapcsolódik. A csatoló 10 nyílást a dieléktromos 13 rúd hangolja. A 8 melléküregrezonátor rezonancia frekvenciáját a dieléktromos 14 rúddal lehet beállítani. A dieléktromos 12 és 14 rudakkal a rezonancia frekvenciát finoman lehet szabályoz­ni. A rezonancia frekvencia durva beállításához a dieléktromos rudakkal szemben egy-egy fém 15 csap szolgál. A 8 melléküregrezonátor alap­lapját a fém 16 lemez zárja le. Egy üregrezoná­tornál a határoló felületnek több darabból való elkészítése nem megengedhető, mivel az össze­illesztéseknél fellépő átmeneti ellenállások miatt egy járulékos veszteség keletkezik. A 8 mellék­üregrezonátornál a lezáró fém 16 lemez előtt egy irisz 17 lemez helyezkedik el a járulékos veszteség megszüntetése céljából. A 7 főüreg­rezonátorhoz a csatoló 11 nyíláson keresztül a 19 tápvonal kapcsolódik. A csatoló 11 nyílást a dieléktromos 18 rúd hangolja. A téglalapkeresztmetszetű csőtápvonalban ki­alakított szűrőváltó rendszerre egy másik példa a 10. ábrán látható. Ennek a megoldásnak a 9. ábrán látható megoldással szemben az előnye, hogy a csatlakozó 20 és 21 karimák tengely­vonalának távolsága a 7 főüregrezonátor, a 8 melléküregrezonátor és a sáváteresztő 2 szűrők hosszméretétől független. A szűrőváltó rendszer két sáváteresztő 2 szűrőből épül fel. A sávát­eresztő 2 szűrők a csatoló 9 nyílásokon keresz­tül kapcsolódnak a 7 főüregrezonátorhoz. A csatoló 9 nyílásokat a dieléktromos 23 rudak hangolják. A 7 főüregrezonátor rezonancia frek­venciáját a dieléktromos 12 rúddal lehet be­állítani. A 7 főüregrezonátorhoz a 8 mellék­üregrezonátorhoz az irisz 24 lemezen kialakí­tott csatoló 10 nyíláson keresztül kapcsolódik. A csatoló 10 nyílást a dieléktromos 13 rúd hangolja. A S melléküregrezonátor rezonancia frekvenciáját a dieléktromos 14 rúddal lehet beállítani. A durva beállításihoz a fém 15 csap szolgál. A 8 melléküregrezonátor alaplapját a fém 16 lemez zárja le. Az irisz 17 lemez az 3

Next

/
Thumbnails
Contents