159472. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 2-etil-4-metilpentén-(2)-al-(1) és 2-etil-hexén-(2)-al-(1) elegyeinek előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI SrVATAL S ZABADAL MB LEIRAS Bejelentés napja: 1969. III. 06. (OE—126) Ausztriai elsőbbsége: 1968. III. 26. (A 2953/68) Közzététel napja: 1971. III. 16. Megjelent: 1972. VII. 3a. 159472 Nemzetkőzi osztályozás: C 07 c 47/2® Feltalálók: Krzemioki Kasimir vegyész, Prof. Dr. Weinrotter Ferdinand vegyész, Dr. Czepel Hubert vegyész, Dr. Pesl Josef vegyészt Dl. Dr. Steininger Erwin vegyész, Linz, Ausztria Tulajdonos: Österreichische Stickstoff­werke AG, Linz, Ausztria Eljárás 2-etil-4-i»etilpentén-(2)-al-(l) és 2-etil-hexén-(2)-al-(l) elegyeinek előállítására 1 Ismeretes, hogy az n^butiraldeshidet — melyet a nagyiparban propilénnek, szénmonoxidnak és hidrogének az ún. oxoszinltoéziis útján történő reagáltatásakor mint főterméket kapnak — önmagával végzett aldollkondenzáció útján, mely 5 alkália jelenlétében történik, valamint ehhez csatlakozó vízlehasítás útján 2~etil-<hexén-(2)-al­-(1) vegyületté lehet átalakítani, melyet egye­bek közt a megfelelő alkohollá, 2-jetilhexanollá lehet hidrálni és mint ilyet alkoiholkomponens- 10 ként lágyítókban alkalmazni. A propilénből ki­induló oxoszintézisnél melléktermékként kapott izobutiraldeihidet bizonyos körülmények között önmagával lehet reagáltatni egy aldol képződése mellett, mely azonban nem képes vizet lehasí- 15 tani, úgyhogy e melléktermék gazdaságos érté­kesítése alig lehetséges. Minthogy azonban vízlehasításos aldolkanden­záció egy molekula izofoutiralde'hid és egy mól 20 n-butiraldehid között bizonyos feltételek mellett lehetséges, és e kondenzáció olyan elegyekhez vezet, amelyeikben változó mennyiségű 2-etil-4--metilpentén-(2)-al^(l) van, megpróbálták ezt a reakciót az izobutiraldehid gazdaságos értékesí- 25 tésére felhasználni. A 2-etil-4-metilpentén-^(2)-al ugyanis szintén alkohollá hidrálható, mely mint alkoholkomponens lágyítókban megfelelő. így a 927 626 számú német szabadalmi leírás javaslata szerint n-butiraldebidet legalább 50%, 30 célszerűen pedig legalább 100% fölöslegben al­kalmazott izobutiraldehiddel alkáliás konden­zálószereknek, pl. ln-nátronlúgnak jelenlétében reagáltatnak, miközben előnyösen az aldehid­elegy forráspontján dolgoznak. Az izobutiralde­hid fölös mennyiségiéit azért írják elő, hogy meggátolják n-íbutiraldehidnek önmagával való kondenzációját, mely ekvimoláris mennyiségű izoaldehid és n-aldehid reakciójánál hajlamos volna bekövetkezni. A 2-etil-4-metilpentén-J (2)­-al-(l) kitermelése a felhasznált n-lbutiralde­hidra vonatkoztatva, az említett leírás szerint, mindössze 72%, míg a fölös izobutiraldehid 96%^át vissza lehet nyerni. Ennek az eljárásnak továbbfejlesztése, melyet pl. a 2 85,2 563 számú amerikai szabadalmi le­írás ismertet, arra a felismerésre vezetett azon­ban, hogy a fent megadott körülményék között nem csak a 2 mól n-butiraldehid kondenzáció­ját nem lehet teljesen megakadályozni, hanem ezenkívül a felhasznált aldehidek jelentős mennyisége is elvész bizonyos mellékreakciók, így egyebek közt Cannizzaro-realkciók követ­keztében. Míg a 2 mól n-fcutiráldebid konden­zálódása mint mellékreakció az eljárás gazda­ságosságának nem árt, az egyéb mellékreak­ciók okozta nagyobb veszteségeket már nem lehetett eltűrni, mert azok az n-butiraldehid felhasznált mennyiségére vonatkoztatott kiter­melést már tetemesen lecsökkentették. 159472

Next

/
Thumbnails
Contents