159463. lajstromszámú szabadalom • Szubsztituált piridin-származékokat tartalmazó kártevőirtószerek, valamint eljárás a hatóanyagok előállítására
3 159463 4 -propil-, izopropil-, n-, szék.- és terc.nbutil-, izobutil-, amil-, izoamiil-csaportok, valamint ezeknek a csoportoknak az izomerjei és hosszabb szénláncú, legfeljebb 8 szénatomos homológjai jönnek számításba. A telítetlen aikilcsoportok 5 példái az allil-, 1- vagy 2-butenil- és butadienilcsoport. A találmány szerinti vegyületekben levő aciícsoportok példái az acetil-, propionil-, butáril-, valeroil-, akril-, krotonil- és benzoilcsoport. io A találmány szerinti vegyületeket például oly módon állíthatjuk elő, hogy egy II általános képletű piridon-származékot — ahol X és R a fentiekben megadott jelentésűek és R' hidrogénatomot vagy egy egyenérték alkáli-, alkáli- 15 földfém- vagy ammónium-kationt jelent — valamely klórozószerrel kezelünk, vagy egy I általános képletű vegyületben az R szuibsztituenst önmagában ismert módon egy másik R szubsztituenssé alakítjuk. 20 Ha a II általános képletű vegyületekben az R' gyök alkálifém-kation, ilyen kationként különösen a nátrium- és káliumionok jönnek számításiba; elvileg azonban R' lítiumkation is lehet. Aükálitföldfém-kationként különösen a kalcium- és magnézium-kationok jönnek szóba, nem kétséges azonban, hogy az R' gyök egy ekvivalens báriumion is lehet. A II általános képletű vegyületek klórozását önmagában ismert módon végezzük klórozószerekkel, így pl. PC15, PC1 3 , POCI3 vagy SOCl 2 , illetve a fenti anyagok keverékeinek a segítségével. Oldószerként az összes, ilyen körülmények között inert szerves oldószert, pl. a benzolt, toluolt, xilolt, piridint, dimetilformamidot vagy dimetilanilint vagy ezeknek az oldószereknek az elegyét alkalmazhatjuk. Sok esetben az is előnyös, ha oldószerként magát a klórozószert használjuk. Így pl. jó kitermeléseket kapunk, ha a PCl5 -t forrásban levő POCl 3 ^ban alkalmazzuk. A reakcióhőmérsékletek a klórozás folyamán általában 50 C° és 160 C° közé, a reakcióidők kb. 30 perc és 6 óra közé esnek. A reakcióelegy feldolgozását önmagában ismeri módon végezzük, pl. úgy, hogy a reakcióelegyet jeges vízzel Vagy alkoholokkal, pl., metanollal vagy etanollal összekeverjük, ekkor általában leválnak "a kívánt I általános képletű vegyületek. A kiindulási anyagként alkalmazott II általános képletű pirddonokat pl. a III általános képletű vegyületek — ahol X és R a fentiekben megadott jelentésűek — és ciánacetamid reakciójával állíthatjuk elő alkalikus körülmények között, így pl, nátriumhidroxiddial, káliumhidroxiddal vagy ammóniával metanolban vagy etanolban. Az I általános képletű vegyületekben az R szubsztituensnek másik R szubsztituenssé történő átalakítására a heterociklusos vegyületek kémiájából ismert, ilyen célra alkalmazott módszerek jönnek számításba, amelyeknél a molekula többi részét nem változtatjuk meg. Így pl. azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyekben R hidrogénatomot jelent, elemi klórral, brómmal vagy jóddal, adott esetben valamely oldószer és/vagy katalizátor jelenlétében halogénezhetjük, piridinben kéntrioxiddal vagy pedig kénsavvaL szulfonálhatjuk, salétromsavval vagy aceti'lnitráttal niitrálhatjuk vagy aoühalogenidekkel vagy savanhidridékkel, adott esetben valamely Lewis-sav jelenlétében acilezhétjük. Azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyekben X oxigénatomot és R jódatomiot vagy acilcsoportot jelent, előállíthatjuk oly módon is, hogy 2,6-diklór-4-[furil-<(2)j-piridin-3,5-dikaribanitrilt higanykloriddal reagáltatunk és az így kapott 2,6-diklór-4-Í5-klórhigany-furil^(i2)]jpiridin-3,5-diikarbonitrilt j óddal, ül. egy acilhalogendddel reagáltatjuk. Továbbá azokat az I általános képletű vegyületeket, amelyekben R nitrocsoportot jelent, önmagáiban ismert módon, pl. vassal és sósavval vagy ezzel egyenértékű módszerekkel a megfelelő amdnovegyületekké redukálhatjuk. Ezeket az aminovegyületeket azután kívánt esetben önmagában ismert módon alkilezhetjük vagy aoilezhetjük. A találmány szerinti eljárással előállítható vegyületeket kártevők irtására használhatjuk. Különösen előnyösen alkalmazhatók fungicidként, ahol mind szabadföldön, mind mint vetőmagcsávázószerek használhatók. Emellett az I általános képletű vegyületeket inszekticid, herbicid, miticid, nematocid és mikrobicid, különösen bakteriad szerekiben is alkalmazhatjuk, ahol adott esetben ismert hatóanyagokkal lehetnek kombinálva. Az I általános képletű vegyületek fungicid hatékonyságát apóra csírázási-tesztben vizsgáltuk az ismert kártékony gombákkal, Venturia dnaequalis-szal, Alternaria spec.-vel és Botrytis cinerea-val szemben. A hatóanyagokból acetonban különböző koncentrációjú oldatokat készítettünk. Mindegyik oldatból 2 cseppet (1/30 cm3) tárgylemez (2,25 cm 2 ) homorú csiszolatára helyeztünk és az oldószer elpárologtatása céljából 30 percen át állni hagytuk. Ezt követően a homorú osáiszolatna 2 csepp teszt-gomba spóraszuszyenziót (amelynek koncentrációja 25 000—50 000 spóra/ml) cseppentettünk és a tárgylemezeket nedveskamrátoban 21—22 C°-on tároltuk. 24 óra múlva mikroszkopikusan meghatároztuk a kicsírázátlan spórák mennyiségél. Ebből meghatároztuk az LD50 értékeket, azaz azt a hatóanyagimennyiséget (mikrogramm/100 cm2 -ben mérve), amely a gombaspórák kicsírázását 50%-ban megakadályozza. Összehasonlító anyagokként az ismert fungieideket, az N-triklórmetiltio-tetrahidroftálimidet és a cinkdimetilditiokiarbamátot használtuk. Az eredményeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2
