159445. lajstromszámú szabadalom • Vakológép
MAGTAR NÉPKÖZTARSASAG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. XII. 31. (KE—864) Közzététel napja: 1971. I. 07. Megjelent: 1972. VI. 30. 159445 Nemzetközi osztályozás: E 04 f 21/06 Kertész Miklós gépészeti osztályvezető, Horváth Gábor gépészeti osztályvezető, Budapest Vakológép 1 Az építőipari munkák között az egyik legmuinfoaiigényesebb feladat a falak külső és belső vakolása. A vakolóhaibarcs egyidejű száEítására és felhordására sokféle gép ismeretes. Mivel a szállított habarcs összetétele, mennyisége és képlékenysége, a szállítási magasság és egyéb tényezők is az adott feladattól függően változnak, a vakológépeket e sokirányú követelmények figyelembevételével igyekeznek kialakítani. A gyártócégek a változó követelraényekhezhez való igazodást különféle szivattyútípusokkal és — teljesítményekkel, tömlőmérehváltoztatásofckal, tengelykapcsolós áttételekkel, különféle betét- és szóráfejkialakításokkal, segédlevegős szabályozással próbálták és próbálják megoldani, ami nagy méreteket és nagy gépsúlydkat eredményezett; ez viszont ezeknek a gépeknek a szállítását és telepítését jelentős mértékben megnehezíti. A mobil típusoknál nehézségek is felmerülnek, a közúti közlekedés követelményei, az emelési-rakodási feladatokat csak körülményes megoldásokkal lehet kielégígíteni. Az ismert gépek szerkezeti felépítése általában azonos albban a vonatkozásban, hogy egy közös motorral oldják meg a habarcsszállítás és -porlasztás feladatát, ami gazdaságtalan, mert a habarcstovábbításnak sokkal nagyobb az energiaigénye, mint a porlasztásnak. Valamennyi ismert vakológép közös hátránya továbbá, hogy sok, viszonylag bonyolult alkatrészt tartalmaznak, ami előállításukat, üzemeltetésüket és karbantartásukat egyaránt igen költségessé teszi. Sok alkatrész közvetlenül érintkezik a szállított habarcsanyaggal, ennek 5 következtében ezek a részek gyorsan kopnak, így hamar meghibásodnak, és cserére szorulnak, ami egyrészt súlyos termeléskiesést, másrészt az alkatrészcsere időtrabló manuális munkaigényét és további költségráfordítást von maga 10 után. Mivel sokféle típusú gép van forgalomban, ezek a kopó alkatrészek gyakran nagy nethéz^ ségek árán helyettesíthetők új, drága elemekkel. Az ismert vatoológépek további hátránya, 15 hogy nagy súlyuk, nagy teljesítményűik és magas beszerzési áruk miatt gazdaságosan csak nagyvolumenű építkezéseken üzemeltethetők. Ahol folyamatosan csak napi 100—200 m2 falfelület vakolható, és ahol a gép egy folyama-20 tos munkaszakaszban legalább egy heti üzemidőt nem tud kitölteni, — pl. családi házak építésénél — gépi vakolás alkalmazása gyakorlatilag nem jahet számításba. 25 Az ismert vakológépek kezelése magasabb fokú szakképzettséget tételez fel, mert a tényleges gépkezelésen kívül a kezelőnek a már említett okokból gyakran előforduló hibák kiküszöböléséhez is értenie kell. Ez ugyancsak ko?,0 moly hátrány, és az előbb felsoroltakkal együtt 159445