159436. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fenol és széntetraklorid előállítására benzolból

3 159486 4 tásaal izomer alkatrészeire 'kell bontani, mielőtt a p-diklórbenzolt kártevők elleni szerekben hasznosítani lehet. Ka a triklórbenzolt és tetraklórbenzolt fel akarják használni, úgy ezeket először a diklórbenzol-desztliüáeiós maradékából frakeionálással kell kitermelni. A moinoklórbenzol hidrolízise során a fenol és sósav miellett ugyancsak képződnek mielléktenméfcek. Így pl. difenil- és/vagy polifienilvegyületek, amelyek részben klór- vagy oxigén-szubsztituensefce't is tartalmaznak. Ezekéi a melléktermékeket eddig nem dolgozták fel és nem értékesítették. A találmány tárgya eljárás fenol és széntiétraklorid előállítására benzolból, oly módon, hogy a benzol oxiklórozásiával kapott mono- és políklörfoenzoldk keverékéből a monoklőrbenzolt teljesen vagy részben elkülönítjük és az ismert módon hidrolízissel fenollá alakítjuk, és a polikiórbenzolokból és adott esetben monoklórbenzölból álló maradékot emelt hőmérsékleten és nyomáson klórral reagáltatva széntetrakloriddá átalakítjuk. A találmány szerinti eljárás során a benzolt fenollá, Valamint sziéntetnakloriddá alakítjuk. A poriklórozott benzolok költséges szétválasztása így feleslegessé válik. Továbbá a benzol oxiklórozásánal kapott keverékből a monoklóiribenzolt nem szükséges a desztillációval olyan élesen elkülöníteni, mivel a CC1/, nyomás alatt végzett, klorolízissel történő előállításához használt reakciótermék-keverékben a moinoklórhenzol-tarfcalom nem zavar. A klórozott benzolok és a reafcciótermékek klarolízisénél melléktermékként sósav keletkezik. Ez a sósav — adott esetben a monoklórbenzol hidrolízisénél képző sósavval — oxigénnel együtt a benzol oxiklórozásához használható, ami az egész eljárás klór-mérlegét javítja. A találmány szerinti eljárásnak a teljes klór,-mérleg és a Rasehig-jeljárás összes melléktermékeinek maradék nélküli felhasználása szempontjából egy további előnye, hogy a monoklórbanzol hidrolízisénél a fenol és HCl mellett keletkező melléktermékek és monoklórtartalmú maradék a poliklor'benaolokfcal együtt a klorolízisnek alávethető. Ezekből a vegyületekből ugyancsak CC14 képződik. Meglepő és előre nem látható volt továbbá, hogy nem csak a polilklóribenzolok, hanem 'a Rasohig-eljárás kivitelezése során melléktermékként képződő szubsztitúciós-, hidrolízis- és kondenzációs-termékek, amelyek igen különböző kémiai összetételűek, így a poliklórbenzolok, oxigéntartalmú egy- vagy többgyűrűs fenil-vegyületek, oxigén- és klórtartalmú egy- vagy többgyűrűs fenälvegyületek és sósav, minden előzetes szétválasztás nélkül az igen értékes vegyitermékké, a szénltetiraklorlddá, jó kitermeléssel átalakíthatók. A melléktermékek egy-igyűrűs klórfenolok, polifenolofc, poliklórbenzolok vagy klónpolifenolok, .amelyek — adott esetiben egy vagy töibib oxigénatomon keresztül — egymással a difenil-, 5 illetve a diifeniléter-sor többgyűrűs vegyületévé kapcsolódhatnak. Példaképpen megemlítjük a különböző klórfenolokát, pirofcatiechint, rezocint, hidrokinönt és ezek klórral szubsztituált termékeit, a különböző trilhidroxibenzolokiat és 10 ezek klórsEubsztítiúciós terméköit, valamimt a difenilt, polifeniléneket, difenilétereket és ezek klór- és/vagy OH-szubsztiitiúciós termékeit. Ami a melléktermékeknek a felhasználását 15 illeti, mind a benzol klórozása, mind pedig a monoklórbenzol hidrolízise jobb átalakulási aránnyal, vagyis előnyösebben kivitelezhető, mint eddig a Rasehig-eljárásnál az lehető volt. 20 Az egész eljárást befejezve, a fenol mellett csupán egy meghatározott klórvegyület, a széntetraklorid van jelen, ami éppen olyan jelentős vegyi termék, mint a fenol. A találmány szerinti eljárás további előnye, hogy a képződő 25 végtermékek, a fenol és a GO/, mennyisége, bizonyos határokon belül szükség szerint variálható. Eddig a Rasehig-eljárásnál, fenol előállítása során többnyire nem dolgoztak nagyobb benzolátalafculási aránnyal (pl. több mint 10%r-30 kai) mivel különben a nehezen értékesíthető melléktermékeikként keletkező két- és többklóratomot tartalmazó benzolok mennyisége ugrásszerűen emelkedik és bizonyos körülmények között a poliklórbenzolok a monokLórbenzollal 35 egyenlő mennyiségiben képződhetnek. A Raschig-eljárás továbbfejlesztéseként a találmány szerinti eljárás első lépését, az oxiklórozást oly módon végezhetjük, hogy 1 mól reakcióba vitt benzolra több mint 0,1 mól sósavat és több 40 mint 0,05 mól oxigént reagáltatunk, mámelletlt a sósavfelesleg nem több mint 10 mól és az oxigénfelesleg nem több mint 5 mól. így pl. az első részreakicló a benzol oxiklórozása 1 mól benzolra több mint 0,1 mól sosaAwfelesleggel és . több mint 0,05 mól oxigénfelesleggel vihető keresztül. Ezáltal egy nagyabb, 10% feletti benzolHátalakulás körvetkezik be, ami az eljárás előnyösebb kivitelezését (kis mennyiségű cirkulációs gáz), a készülék méreteinek jelentős csökkentését és lényeges energiamegtiakaritast tesz lehetővé. Az ily módon képződő nagyobb menynyilségű kétszeresen és többszörösen klórozott benzolokat azután széntietrakloriddá alakítjuk miáltal a találmány szerinti eljárásban a fénol-OCI4 arány végeredményben a CCI4 javára toló-55 dik el. A benzol oxiklórozását, valamint az elkülönített mOöoklórtoenzol ezt követő hidrolízisiét önmagában ismert módon végezzük. A monoklórbenzoltól elválasztott klórozott benzolok, vagyis egy vagy több diklórbenzol, triklórbenzol, tetraklóspbenzol, pentiaklórbenaol és hexafclórbenzol keverékeinek (amely adott esetiben még monoklórbenzolt is tartalmíazhat, 65 amely a reakciót nem zavarja, hanem ugylan-2