159430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés multifil cérnák elemi szálainak összesodrására
159430 menyben rejlik, hogy a kész cérnában mérhető nyíláshosszúságok rendkívül nagymértékben szórnak, és amellett pedig ezek középértébe is gyakorlatilag előre teljesein meghatározhatatlan. Általában gyakorlatilag nem lehetséges olyan 5 cséve előállítása, melynél a felcsévélt fonalhosszákon kívül a legerősebben ingadozó egyes értékekből meghatározott közepes nyíláshosszúság állandó maradna. A tapasztalat szerint a különbségek rendkívül nagyok. 10 A találmány féladata, megteremteni annak lehetőségét, hogy széles tartományban tetszőleges finoimságszámú multifil cérnák oly módon legyenek összesodorhatok, hogy egyfelől a sod- 15 rási helyek közötti távolságok, vagyis a nyíláshosszúságok nem csupán az egész felcsévélási folyamat alatt a cérnázott fonallal összehasonlítható módon változatlanul azonos, vagy szabályozható módon különböző értéken legyenek 20 tarthatók, hanem a közepes nyílásíhosszúság tetszés szerint előre beállítható is legyen, amellett pedig a sodrás intenzitását széles határok között ugyancsak előre meg lehessen határozni. 25 A találmány szerinti eljárás előnye az 554 150 lajstromszámú kanadai szabadalmi leírásban ismertetettnek megfelelő, vagy ahhoz hasonló fonalkezeiaberendezéshez kapcsolódik, és a multifil cérnák vagy fonalak elemiszálainak ao áramló közeg segítségével Való összesodrására irányuló olyan módszert jelent, amelynél a kezelendő fonalat a közegsugáron megközelítőleg merőlegesen vezetjük keresztül, és amely eljárást oly módon hajtjuk végre, hogy a fona- 35 lat — a kezelőközeg szabad folyását oldalirányban megengedő kezelési zónában — tetszőleges időközönként végrehajtott fonalfeszültségingadozásnak vetjük alá, ahol a fonalfeszültségváltozás frekvenciáját perc-1 dimenzióban az 40 1 képletnek megfelelően választjuk meg, ahol 45 „n"-en a percenkénti feszültségingadozás periódusszámát, „w"-n m/perc dimenzióban a fonalsebességet, „l"-en pedig méterben a kívánt közepes nyílásiho&szúságot értjük. Ezek a feszültságingadozások tetszőleges, — 5C vagyis szabályos, vagy szabálytalan — időközökben követhetik egymást aszerint, hogy a sodrási helyek között szabályos távolságot, vagy pedig azok szabályozható, de nem egyenletes egymásutánját kívánjuk-e meg. A következőkben 55 közelebbről ismertetett előnyös technológiai módszer esetén az egyes nyíléghosszak szigorú összehangolása adódik valamilyen meghatározott periódushoz hozzárendelt nyíláshosszúságnak megfelelően, amely mindig jól megközelíti 60 ezen feszültségperiódus alatt a fúvási helyen áthaladó, fonal hosszúságát. Számszerűen ezt méter dimenzióban az l = wt 65 képletből lehet meghatározni, amelyben a „t" a feBzültségperiodusnak percben értendő időtartama, a többi megjelölés pedig ugyanazt jelenti, mint a korábban ismertetett összefüggésben. Az összehasonlító kísérleteknél — amelyeiket feszültségingadozás létrehozásával vagy anélkül hajtottunk végre — az adódott, hogy a nyíláshosszúságok a sodrott fonalban, amelyet a technika állása szerint ismert üzemi eljárásokkal, • vagyis feszültségingadozás létrehozása nélkül végeztünk, általában a kész fonalnál statisztikai úton meghatározott közepes nyíláshosszúságofctól igen erős szórást mutató egyes értékeket kaptunk. Ezeknél a szabályosan visszatérő és a találmány szerinti határok között maradó fesziültségingadozásoknál az egyes értékek szűk határok között azonos távolságokban lépnek föl, és felrajzolva olyan görbét mutatnak, amelynél a feszültségingadozás frekvenciájából, illetve a fonalsebességből meghatározható nyíláshosszúság meghatározott gyakorisági maximumot mutat. A találmány szerinti eljárás alapjában véve három különböző variáns szerint lehetséges.: a) A kiszámított nyíláshosszúsági érték környezetében nagykiterjedésű maximummal a Paisson-eloszláshoz hasonló statisztikai eloszlás adódik. Ez az eloszlás az áramló közeg nyomásának a megadott határok közötti tartomány alsó részében való .megválasztása útján, továbbá az, alsó, valamint felső fonalfeszültségnek a megadott tartomány alsó részében történő megválasztása útján érhető el. b) A nyíláshosszúságra vonatkozó érték meghatározott maximuma mellett a fonal néhány cm-ig terjedő hosszon csomósodik. Ezt az eloszlást lényegében úgy lehet elérni, ha a w/n viszonyszám 0,02 méternél kisebb. Ezenkívül ilyen eloszlás érhető el akkor is, ha az alsó fonalfeszültségi értéket megközelítőleg zérusria redukáljuk. c) A találmány előnyös kiviteli alakja a harmadik lehetőság. Ez esetben a meghatározott eljárási adatok — elsősorban az áramló közeg nyomására és a fonalfeszültségi értékekre vonatkozó adatok — betartásával a kezelt szálban a megkívánt nyíláshossziúság igen nagy pontosságú, illetve ha, .szabálytalanság a kívánalom, akkor éppen ezek a szabálytalanságok jönnek létre. A találmány értelmében áramló közegként levegő alkalmazásakor 2,5 és 5 att közötti, előnyösen 3,2 és 4,2 atmoszféra közötti túlnyomást használunk, Más áramló közeg — például vízgőz — alkalmazásakor a kezdeti nyomás a különböző, az anyag- és állapotadatolkból adódó fúvási sebességnek ^megfelelően szakemberek számára szokásos módon korrigálható. Ugyan-2
