159421. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-klór-4-hidroxi-kinolin-3-karbonsav ipari előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG SZABADALMI LEÍRÁS SZOLGÁLATI TALÁLMÁNY 159421 _A_ Nemzetközi osztályozás: ^^^^ C 07 d 33/36, 38 .Up Bejelentés napja: 1969. VII. 01. (EE—1665) ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. VI. .30. •1-Feltalálók: Jeszenszky Andor vegyészmérnök, Halmos József vegyésztechnikus, Dr. Bukosza István vegyészmérnök, Budapest Tulajdonos: EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár, Budapest Eljárás 7-Mór-4-hidroxikinolin-3-karbonsav ipari előállítására A találmány tárgya az antimaláriás gyógyszerek fontos közlbenső termékének, a 7-'klór-4-nhidroxi-^-kinolinkarbonsaívnak előnyösen megvalósítható ipari előállítása. 5 Az eddig legjobbnak talált eljárás [J. Am. Ghem. Soc. 68. 1204, 1255, (1946)] szerint a vegyületet !a-karbetoxi^-H(klórfenilamino)^ak;rilát difillben, vagy ásványolajban való melegítésével, majd a közlbenső termiékként jelentkező io 7-klőr-4-4hidroxi-kinolin-3skairbansavészter^szármiazék elszappanosításával állítják elő. Laboratóriumi körülmények között ugyan az, eljárás 78%rOs hozamú, de ezen eredményt már nagyobb laboratóriumi méretben sem, és még tisz- 15 tított kiindulási vegyületből kiindulva sem lehet dérni. (U. S. P. 2 494 801: a példa hozama 7,2%.) A reakciókörülmények leggondosabb megtartása mellett is számos — egyébként definiálatlan — melléktermék keletkezik. Ezek 28 nemcsak a primer hozamot rontják, hanem az elválasztási nehézségek miatt a továbbfeldolgozást is rendkívül megnehezítik. Bár az eljárás az ipari szempontból gazdasá- 25 gosan előállítható N,N'-diklór-fenilformamidinból indul ki, nagy hátrányt jelent, hogy az ebből előállítható akrilát-származékot üzemi körülmények között csak igen körülményes tisztítás után lehet felhasználni (U. S. P. 2 494 801). 30 Az eljárás legfőbb nehézsége az, hogy a gyűrűzárási reakció után jelenlevő, viszonylag nagy mennyiségű melléktermék közvetlen elszappanosítás esetén — miután az alkalmazott difill, vagy ásványolaj emulzióképződésre erősen hajlamos — emulzióképződés következtében megakadályozza a vizes fázisban jelenlevő kinolinkarbonsav jó hatásfokkal való elkülönítését. A különféle melléktermékek eltávolítása csak a közbenső termékként kapott 7-klór-4-*hidroxii-kinoün-3-kairbonsavészter elkülönítése és oldószeres (pl. aceton, benzin, toluol, stb.) kimosása útján valósítható meg. E művelet nagy mennyiségű oldószert igényel. A közegként használt difill esetében, annak regenerálása és tisztítása csak veszteséges és költséges vákuumdesztillációval történhet, ásványolaj esetén azt nem is lehet újból felhasználni. A 627 297 sz. angol szabadalom laboratóriumi méretekben 90% termelést ismertet. Az eljárás ipari alkalmazhatóságát viszont lerontja, hogy a költséges, alacsony termeléssel előállítható és nehézkesen izolálható etöxi-metilén-malonészterből valósítja meg az a-karbetoxi-/?-(klórfenilamino)-akrilát előállítását. A magasabb termelés azzal magyarázható, hogy a reakció során keletkező melléktermékek a gyűrűzárási lépésben kevésbé károsak. Azt találtuk, hogy az eljárás 7-klór-4-hidroxi-Tkinolin-3-karbonsavat üzemi méretekben, is 159421