159410. lajstromszámú szabadalom • Eljárás söripari nyersanyag, valamint sör előállítására
MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. IV. 10. (CE—695) Hollandiai elsőbbsége: 1968. IV. 10. (68.05092) Közzététel napja: 1971. IV. 23. Megjelent: 1972. VI. 30. 159410 Nemzetközi osztályozás: C 12 c 7/00 / w-1 -"" •'*<& '"tllMI Feltaláló: Wieg András vegyész, Amszterdam, Hollandia Tulajdonos: N. V. Chemische Fabriek „Naarden" cég, Naarden Hollandia Eljárás söripari nyersanyag, valamint sör előállítására A találmány tárgya eljárás söripari nyersanyagok előállítására, valamint sör előállítására fermentációs úton. Sörgyártásnál általában kiindulási anyagként árpát használnak. Az árpát csíráztatják (malátázzák), majd kemencében megszárítják. A 215 386 sz. osztrák szabadalmi leírás eljárási ismertet zöld malátából való, sörgyártásra alkalmas, száraz pehelyszerű anyag előállítására. Ismeretesek olyan eljárások is, amelyeknél a malátát részben vagy egészben más enzimekkel vagy csírákkal pótolják (1 170 836 sz. angol szabadalmi leírás). Mindezekben az eljárásokban a cefrét úgy állítják elő, hogy elcukrosítják, szűrik, komló keserű ízanyagait adják hozzá, majd hagyományos módon fermentációval sörré alakítják. A maláta előállításához alapos technológiai tudásra és drága készülékekre van szükség; ez utóbbiak nagy beruházást igényelnek. Ahhoz, hogy a malátát vagy egyéb magokat enzimek segítségével fermentálható cefrévé alakítsuk át szintén széleskörű technológiai ismerétekkel kell rendelkezni, továbbá külön cukrosító berendezésre az ún. sörfőzdére van szükség. Mivel a eefrézési eljárás igen bonyolult, a folyamatos oefregyártás, nem valósítható meg könynyen. 10 15 20 A nagy sörfőző cégek az új, a közlekedési vonaltól távol eső sörüzemek létesítésénél arra törekednek, hogy a beruházási költség minél kisebb legyen. A beruházási költség jelentősen csökkenthető, ha az új üzemekben nem állítanak elő malátát, s az üzem nincs cefréző főzőházzal ellátva. Ilyen módon a melléküzemet kevesebb szakképzett munkaerővel lehet üzemeltetni, s a magtár üzemeltetési költségei is megtakaríthatóak. A fentiek megvalósításához az szükséges, hogy a cefrét valamely más üzem, — esetleg szomszédos gyár — szállítsa. Mivel a cefre nagyrészt vízből áll — szilárdanyag-tartalma 8—12 súly% — a cefre szállítása nem gazdaságos. Ilyen kis szárazanyag-tartalomnál nehézségekbe ütközik a cefre minőségének változatlanul tartása is. A cefréhez nem adhatunk konzerválószereket sem, mert ez megakadályozná a későbbi fermentációs eljárást. Ismeretesek olyan eljárások, melyek során a cefrét elpárologtatással vagy kifagyasztással 25 kb. 80%-os szárazanyag-tartalomra töményítik be. [lásd Brit. Chem. Eng. 12, 374—376 (1967)]; The Brewers Digest 39 24,29 (1964)7; 3 290 153, 3 361 569, 3 361 570 lajstromszámú amerikai, 752 360 lajstromszámú kanadai szabadalmi le-30 írás). A fenti ismert eljárások szerint „szirup"-159410