159393. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízzáró iszaplepények illetve vízvezetőréteg szűrő körüli kolmatálódott szakaszának eltávolítására

3 159393 4 dott szakaszának eltávolítására olyan eljárás kialakítása, amely nagyabb mélységben is egy­szerűen alkalmazható és különleges alkotórészt, gázfejlesztő anyagot nem tartalmazó lepény eltávolítására is alkalmas. 6 A találmány kitűzött célját azzal éri el, hogy a szűrőtfal és a kőzet közötti teret felülről szabaddá tesszük, majd a szűrő aljáig öblítő­rudazatot vezetünk le és a szűrő, valamint az öblítőrudazat közötti keresztmetszetet elzárva gázfejlesztő anyagot tartalmazó oldatot, zagyot vagy szuszpenziót juttatunk a szűrőrakat és a kőzet közötti gyűrűs térbe és a gáz felszaba­dításával a korábban képződött lepényt, vala­mint a vízvezető réteg kolmatált részeit a gáz­képződéssel előidézett fajsúlycsökkenésből szár­mazó hirtelen nyomáskülönbséggel távolítjuk el. 12 súlyszázalék fémalumíniumpont tartalmazó, az alumíniumpor gyors kiülepedésének meg­gátlásához szükséges viszkozitású zagy van tárolva, olyan mennyiségben, hogy az körül­belül megfeleljen a 4 béléscső és az 5 szűrő­rakat közötti gyűrűs tér térfogatának. 13 sav­tartályban olyan mennyiségű 8—12. százalékos töménységű sósavat kell tárolni, hogy az alu­míniumporira vonatkozó savfelesleg 200—300 %,-os legyen. Az ily módon iszaplepény-bontás­ra előkészített fúrásban a bontás a következő­képpen történik: A 12 zagy tartályból az előbbiek szerint elő­készített zagyot a 10 öblítőszivattyúval 9 öblí­tővezetéken keresztül a 4 béléscső és az 5 szűrőrakat közötti gyűrűs térbe nyomjuk. Ezt követően ugyanebbe a térbe a 13 savtartály tartalmát nyomjuk be. A 4 béléscső és az 5 szűrőrakat közötti gyűrűs térben meginduló és láncreakció szerűen gyorsuló gázfejlődés a cső­közben levő iszapmennyiség egy részét ki­törésszerűen kidobja, miközben a lökésszerű iszapnyomásosökkenés hatására a folyadéktá­roló 1 réteg pórusfolyadéknyomása és az öblítő­folyadék nyomása között hirtelen nagy nyomás­különbség, nyomásgradiens jön létre, ennek eredményeként nemcsak a 3 iszaplepény, ha­nem az 1 réteg 6 szűrő körüli környezete is szétroncsolódik. A 15 packerral lezárt szűrő­rakat felől számottevő gyors kiáramlás nem következik be, ami a rétegrepesatés folyamatát nem mérsékeli. A reakció lezajlása után a he­lyükből kimozdított kőzetszemcsék ós iszap­lepénydarabok az iszapfogóban ülepednek le, vagy a csőközből kiöblíthetők. Az öblítés, ille­tőleg ülepítés után az 5 szűrőrakat és a 9 öb­lítőcső kicsavarásával a 6 szűrő és a 4 bélés­cső között a szokásos packer elhelyezésével a kút tisztítószivattyúzásra kész és az rövid tisztítószivattyúzás Után üzembe helyezhető. Az 1 rétegben a 6 szűrő körül keletkezett üreg általában nem kedvezőtlen, a kút termelékeny­ségi tényezőjét javítja. Erősen szakaszos üzemű kutaknál azonban előnyös még a szűrőrakat ki­emelése előtt szűrőkaviccsal az üreget kitölteni. A már elkészült kutak javítása, azaz a víz­vezetőréteg szűrő körüli kolmatálódott szaka­szának vagy az iszaplepény eltávolítása az előbbiek szerint leírtaktól csak annyiban kü­lönbözik, hogy a 9 öblítőcső csatlakoztatására alkalmas 8 lábszelepet a 6 szűrőbe, illetve a 7 iszapfogóba a fúrástechnikában ismert mód­szerekkel utólag kell beépítem és 5 szűrőrakat hiányában a 9 öblítőcső és a 6 szűrő között kell a szűrő tetején packert beépíteni, a szű­rőn keresztül történő áramlás és a szűrő el­tömődésének megakadályozására. Ideiglenesen ez esetben el kell távolítani a 4 béléscső és a 6 szűrő közötti lezáró packert. A találmány szerinti eljárás igen jelentős gazdasági előnye egyrészt az, hogy nagyobb mélységben levő folyadéktermelő rétegékre is lehet olcsó és gyors iszapöblítéses fúrással olyan kutakat telepítem, amelyek hozamát az iszap­lepény nem csökkenti, tehát amelyeknél az A találmány szerinti eljárásnál az iszap- 20 lepényt a szűrő és a kőzetfcöpeny közötti gyűrűs térben hirtelen nyomáscsökkenés hatására be­következő igen intenzív folyadékáramlással roncsoljuk szét. A hirtelen nyoméscsökkenést az öblítőfolyadékból vagy zagyból fejlesztett 25 gázzal idézzük elő. A gázképződés megindulá­sával ugyanis az öblítőzagy fajsúlya a szűrő és a csőköpeny között csökken, e csökkenés ha­tására a gázképződés láncreakciószerűen tovább gyorsul. Elzárószerkezetek, például szelepek, JO packerek alkalmazásával biztosítható, hogy az igen intenzív nyomáscsökkenés hatására bekö­vetkező kitörésszerű folyadékmozgás a folya­déktározó rétegben levő iszaplepényt, sőt magát a réteget is olyan nagy mértékben roncsolja, 35 mint amilyen mértékű és irányú folyadékmoz­gást mechanikus működésű szivattyúval egy­általán nem, vagy csak a szivattyú-berendezés rongálásával lehetne előidézni. A szokásos mammutszivattyúzás ugyan rongálódásra nem 40 érzékeny, de nagy mélységben ilyen lökésszerű folyadékimozgás előidézésére alkalmatlan. A ta­lálmány szerinti eljárás előnye, hogy vele a már meglevő kutak kolmatálódott szűrő körüli szakasza is eltávolítható. 45 A találmány szerinti eljárást kiviteli példán, rajz alapján ismertetjük, ahol az ábra vala­mely tisztítandó kút elvi ábrázolása metszetben. A példa szerint folyadéktároló 1 réteg meg- 50 csapolására telepített ós iszapöblíltéssel fúrt 2 lyuk falán 3 iszaplepény képződött. A fúrás a megnyitni tervezett folyadéktároló 1 réteg fedő­jéig ismert módon 4 béléscsővel van bélelve. A 4 béléscső rakatán belül később lecsavarandó 55 és kiemelendő 5 szűrőrakait végén 7 iszapfogó­val és 8 lábszeleppel ismert módon felszerelt 6 szűrő van elhelyezve. A 8 lábszelephez kúpos balmenettel 9 öblítőoső van csatlakoztatva, amelyhez előnyösen korróziónak ellenálló 10 go öblítőszivattyú, majd elágazó 11 szívóvezetéken keresztül 12 zagytantály és 13 savtartály 14 tolózárakkal csatlakozik. Az 5 szűrőrakat 15 tömszelencével van lezárva. A kúthoz tartozó 12 zagytartályban szárazanyagra számított 10— ^ 15 20 25 iö 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents