159361. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés binárisan kódolt numerikus vagy alfanumerikus jeleknek párhuzamos aritmiás átvitelére távbeszélő választó hálózatban

159361 3 4 másik adóállomás csoporttal alfanumerikus üze­met tartson fenn. A központi gyűjtőállomás meg tudja külön­böztetni, hogy az éppen adó állomás a numeri­kus vagy az alfanumerikus adóállomások cso­portjába tartozik-e. A központi gyűjtőállomáson csak egyfajta modemet és dekódolót alkalma­zunk mindkét átviteli mód számára. Az át­vitel céljára nem szükséges új billentyűzet be­vezetése, mert az átvitelhez ismert ábécéket vagy ismert ábécék részeit lehet felhasználni, úgy hogy a személyzetet nem kell járulékosan oktatni. A numerikus és alfanumerikus átvitel számára ugyanazt a frekvencia tervet alkal­mazzuk. Az átvitel ütemcsatorna alkalmazása nélkül, aritmiás üzemmódban történik. A találmány tárgyának részleteit elvi kap­csolási rajzok alapján, előnyös kiviteli példa kapcsán ismertetjük részletesebben. Az 1. ábra az ismert billentyűzetet és frek­vencia elosztást mutatja numerikus jelátvitel számára választott billentyűzetnél („Pusch-but­ton"-frekvenciák). A 2a. és 2.b ábra a frekvencia hozzárende­lést mutatja numerikus és alfanumerikus át­vitel számára a találmány szerinti eljárásnál. A 3. ábra a vevőmodem és a dekódoló elvi kapcsolási elrendezése. A CCITT javaslatai szerint numerikus át­vitelnél legfeljebb 16 jelből álló jelkészletnek, míg a alfanumerikus átvitelnél 64 jelből álló jelkészletnek kell rendelkezésre állnia. Párhuzamos átvitelnél, amelynél a hír jeleket billentyűzettel visszük be, a vevővel közölni kell, hogy most új hír jel következik. A fel­adatot többnyire úgy oldják meg, hogy a jelek közé nyugalmi állapotot vagy egy ütemet iktat­nak. Egy ismert párhuzamos átviteli eljárásnál a kódolt jelek átvitele két frekvenciacsoporttal történik és mindegyik jel számára mindenkor csak egy frekvenciát küldenek mindegyik cso­portból. Az egyes jelek között mindig „holt idő" van, amelynek időtartama ingadozhat, úgy hogy aritmiás üzem is lehetséges. Ennél az el­járásnál már javasolták, hogy a holt állapothoz (nyugalmi állapothoz) a modulációs jellemzők meghatározott kombinációja tartozzék. Az 1. ábra billentyűzetes választás esetére mutatja a billentyűzet- és frekvencia elosztást a távbeszélő választó hálózatoknál. Az la. áb­rán a numerikus jeleket és a hozzájuk tartozó frekvenciákat adtuk meg. Az lb. ábrán a két I és II frek-venciaesoportot adtuk meg a min­denkori bennük levő 4 frekvenciával. Tisztán numerikus jelek (16 különböző jel) átvitele szá­mára 4 alatt az 1 a négyzeten = . =16, az­az 16 különböző jel vihető át. Az la. ábrán adott billentyűzetet távbeszélő hálózatban billentyűzet választására (push-but­ton) kívánjuk használni. A billentyűzet 0 ... 9 számjegyeket tartalmazza, valamint néhány já­rulékos vezérlőjelet az adatátvitel számára. Emellett javasolták, — amint már fent említet­tük, — hogy egy bizonyos frekvencia kombiná­ciót a nyugalmi állapothoz rendeljenek. Ezt a kombinációt az la. ábrán RC (Rest Condition) jellel jelöltük és ekkor az I csoportban az f14 hangfrekvenciákat, míg a II csoportban az UA hangfrekvenciákat küldik ki (lásd lb. ábrát). A jelütemet a vevő oldalon egyszerű módon az­által kapják, hogy a nyugalmi kombinációt el­lenőrzik és ennek következtében eritmiás üzem­mód lehetséges. Ha például a billentyűzetbe a „8" numerikus értéket billentyűzik be, akkor az I frekvencia csoportból az f13 hangfrekvenciát és a II frek­vencia csoportban az f22 hangfrekvenciát kül­dik ki. Ezzel az eljárással azonban nem lehet alfa­numerikus jeleket átvinni, minthogy csak 16 különböző frekvencia kombináció áll rendel­kezésre. Az alfanumerikus jelek átvitelére amel­lett, hogy 64 jelből álló jelkészlet szükséges, kell hogy egy harmadik frekvencia csoportot vezessenek be. Itt a három frekvencia csoport mindegyikéből mindenkor egy hangfrekvenciát küldenek ki, úgy hogy a 4 alatt az 1 a hárma­id3 dikon = 1 I =64 különböző frekvencia kom­bináció adódik. Emellett a 64 különböző frek­vencia kombináció közül egyet kizárólag a nyu­galmi állapot jelölésére visznek át és ebből a vevő oldalon a jelütemet le lehet vezetni. Ez az eljárás szükségessé tesz azonban egy harmadik frekvencia csoportot, amely egy já­rulékos frekvenciasávot foglal el, vagy pedig azonos frekvenciasáv mellett a csoport egyes frekvenciái között a távolság kisebb lesz. Ez utóbbi körülmény azonban az átviteli eljárás nagyobb meghibásodási lehetőségével jár együtt, úgy hogy a hibagyakoriság növekszik. Másrészt kívánatos volna, hogy a ráfordítást és ezzel a költségeket az adóállomásoknál kis értéken tart­sák azáltal, hogy az adószűrőket megtakarítsák és a hangokat „keményen" billentyűzzék. Ilyen­kor azonban igen széles spektrumok keletkez­nek, úgy hogy ezért kívánatos, hogy az egyes frekvenciák között elegendő nagy frekvencia távolságot biztosítsanak. Ezenkívül az alfa­numerikus átvitel saját új frekvencia hozzá­rendelést követel. Az új eljárás lehetővé teszi, hogy eddig hasz­nált eljárást, amelyet numerikus átvitelre al­kalmaztak, alkalmazni lehessen alfanumerikus jelek átvitelére is. A találmány alapgondolata abban áll, hogy a numerikus átvitel számára az eljárást ugyanúgy használjuk, amint az eddig is ismeretes volt, míg az alfanumerikus átvitel számára a numerikus átvitelhez használt frek­vencia kombinációkat két csoportra osztjuk, amelyek közül az egyik csoportot, csak egy első időszakaszban és a második csoportot csak egy második időszakaszban küldjük ki. Ha a 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 9.

Next

/
Thumbnails
Contents