159308. lajstromszámú szabadalom • Trifluormetilfenil-származékot tartalmazó gyomirtószere és eljárás a hatóanyag előállítására

159308 10 álló petröleum-desztillátum), 12,6 kg Triton X—152-t (lényegében nem-ionos emulgeátor) és 8,8 kg Triton X—172-t (lényegében anionos emulgeátor) viszünk be és a teljes oldódás bekövetkezéséig keverünk. Ezután keverés köz­ben 106 kg (2-klór-i3-trifluormetil-fenil)-ecet­savat adagolunk be és oldunk fel. Az ily mó­don kapott, gyamnövényirtásra felhasználható emulgeálható koncentrátumot megfelelő tar­tályokba töltjük. 12. példa: 0,05 kg (3-trifluormetil-íenil)-acetiamidot meg­felelő keverőberendezésben 0,05 kg Attaclay X—250-el (attajpulgu's agyag) összekeverünk, majd a kapott keverékét mákronizáló berende­zésen vezetjük át. A keveréket a keverőberen­dezésbe visszavisszülk és 0,9 kg Emtal 43-al (talkurcHkészítmény) összekeverjük. Az ily mó­don kapott, beporzásra felhasználható por ha­tóanyagtartalma 5%. 13. példa: 80%-os diszpergálható port a következőkép­pen állítunk elő: 0,8 kg (4-tklórH3-tótfluonmetil-fenil)-ecetsavat, 0,15 kg szilioiumdioxid-port, 0,035 kg Dexad 21-t (polimerezett arilalkilíszulfonsavak mono­káliumsója), 0,005 kg, 70% dioktilnátrium-szul­foszukcinát és 30% sziliciumdioxid por össze­keverésével kapott elegyét és 0,01 kg szilícium­dioxid port egymással összekeverünk és a ke­veréket Fitzpatrie-malomiban őröljük. A kapott port megfelelő tartályokba töltjük. A találmányunk szerinti vegyületek megelőző gyomirtóként mutatott szelektív hatását az 10 15 20 25 30 35 alábbi kísérlettel igazoljuk. Különböző haszon-és gyomnövények magvait cserépföldiben elül­tetjük ás kb. 24 óra múlva a vizsgálandó ve­gyületekkel kezeljük. A vizsgálandó vegyületeket acetonban, me­tanolban, etanolban vagy más megfelelő oldó­szerben oldjuk és elegendő mennyiségű — felü­letaktív szerrel elegyített — vízzel hígítjuk oly módon, hogy az oldatokat 454 liter pro hektár mennyiségben alkalmazva a koncentráció 0,6; 1,1; 2,2; 5,6; és 11,2 kg hatóanyag pro hektár legyen. Az oldatokat permetezéssel felvisszük és a földdel együtt a magokat is tartalmazó cserepeket melegházban tartjuk. A csemeték kikeléséneik növekedését 2 hétig rendszeresen megfigyeljük. A kísérletet ekkor abbahagyjuk és az eredményeket kiértékeljük. A kísérleti eredményeket az 1. táblázatban foglaljuk össze. A növények károsodásának mértékét számszerűen fejezzük ki. A felhasz­nált skála a következő: 0: nincs látható hatás; 1, 2, 3: enyhe károsodás, a növények kis növe­kedés-csökkenés mellett vagy a növe­kedés csökkenése nélkül rendesen ma­gukhoz térnek; 4,5,6: közepes károsodás, a növények rende­sen magúikhoz térnek, azonban a növe­kedés csökken; 7,8,9: súlyos károsodás, a növények általá­ban már nem térnek magukhoz; 40 10: valaimennyi növény elpusztul. 1. táblázat Hertbitíd. hatás (megelőző hatású gyomirtóként) Vegyület (VII) (VIII) (V) (IX) Kg pro hektár cukorrépa kukorica zab here szójabab gyapot mustár sárga disznóparéj kakaslábfű ujjas-mohar hajdina szulák 5,6 2,2 1,1 5,6 2,2 1,1 11,2 5,6 2,2 1,1 0,6 5,6 8 6 3 10 8 5 9 9 7 0 0 3 0 0 0 9 0 0 5 6 0 0 0 3 0 0 0 5 0 0 3 3 0 0 0 0 9 9 5 9 8 8 10 9 8 7 6 5 5 0 0 10 7 5 10 9 8 0 7 1 9 9 0 10 10 0 1)0 10 0 0 0 '0 9 10 8 10 10 10 10 10 10 10 9 9 7 8 5 8 8 8 10 7 8 7 5 0 7 6 0 9 8 * 6 10 8 6 6 5 5 9 8 6 10 10 8 10 10 9 8 9 5 0 0 0 8 8 0 5 8 0 0 0 0 5 8 0 10 9 4 10 10 8 5 0 3

Next

/
Thumbnails
Contents