159278. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazaciklusos vegyülete3k előállítására
9 159278 10 partot tartalmaz, ezt önmagában ismert módon, előnyösen hidrolízissel alakítjuk oxocsaporttá; ez az átalakítás iminocsoport esetén pl. vizes savval, mint híg vizes sósavval vagy kénsavvá!, tiono-csaport esetében pedig pl. alkáiifómhidroxiddal valamely erre alkalmas oxidálószer, mint hidrogénperoxid jelenlétében való kezelés útján történhét. Előállíthatók az új vegyületek a találmány értelmében továbbá oly módon is, hogy valamely 4-amino-i(Z2), metilaminókarbonil-5-amino-izotiazol-vegyületet — ahol Z2 egy hidrogénatommal együtt lehasítható csoportot képvisel — vagy ennek tautomerjét gyűrűzárásnak vétjük alá. A Z2 csoport pl. aminocsoport, továbbá szabad vagy különösen reakcióképesen éterezett hidroxil- vagy merkaptoesoporit, mint * rövidszénláncú alkoxi- vagy rövidszénláncú alkilmerkapto-, pl. metoxi- vagy metilmerkaptü-csoport lehet. Az ilyen csoportot egy hidrogénatommal együtt, pl. ammónia, víz vagy valamely alkohol vagy merkaptán alakjában hasítjuk le. A gyűrűzárást rendszerint felemelt hőmérsékleten, szükség esetén valamely erre alkalmas kondenzálószer jelenlétében folytatjuk le. A fenti reakciók lefolytatása előnyösen oldóés/vagy hígítószer jelenlétében, szükség esetén katalizátor vagy^kondenzálószer alkalmazásával, adott esetben mégnövelt nyomás alatt és/vagy közömbös gáz-, pl. nitrogén-légkörben történhet. Az előállított új vegyületekben a fenti meghatározás keretein belül egyes helyettesítőket átalakíthatunk, lehasíthatunk vagy más helyettesítőket vihetünk a vegyületbe. Így az 5-helyzetben helyettasítetlen vegyületekben ezt a hidrogénatomot egy erre alkalmas szerves gyökkel cserélhetjük ki, pl. oly módon, hogy a szabad vegyületet vagy annak sóját, különösen fém-, mint alkálifém-, pl. kálium- vagy nátriumsóját egy érre alkalmas szerves hidroxilvegyület reakcióképes észterével, különösen halogeniddel, pl. kloriddal vagy bromiddal, vagy pedig szulfoniloxi-, pl.' p-toluolszulfondloxi-származékával reagáltatjuk; a szabad vegyület alkalmazása esetén ezt a reakciót célszerűen valamely bázisos kondenzálószer jelenlétében folytatjuk le. Az új vegyületéket a reakciókörülményektől függően szabad állapotban vagy sóik, különösen savakkal képezett addíciós sóik alakjában kapjuk ; a találmány köre kiterjed e sók előállítására is. A kapott sókat önmagában ismert módon más sókká vagy a megfelelő szabad vegyületté alakíthatjuk át, pl. bázisokkal, mint alkálifémihidroxidokikal vagy e célra alkalmas ioncserélőkkel való kezelés útján. A savakkal képezett addíciós sók közbenső termékként is alkalmazhatok pl a szabad vegyületek tisztítására, oly módon, hogy a szabad vegyületet sóvá alakítjuk, ezt a sót elkülönítjük, majd a szabad vegyületet ismét felszabadítjuk az elkülönített sóból; alkalmazhatók a sók (pl. a pikrátok) azonosítási célokra is; elsősorban azonban gyógyszerészeti szempontból alkalmazható, nem-toxikus savakkal képezett addíciós sókat állítunk elő a gyógyászati alkalmazás céljaira; az ilyen sóképzésre alkalmas savak példáiként szervetlen savak, mint sósav, brómhidrogénsav, kénsav, foszforsav, salétromsav, perklórsav, továbbá szerves savak, mint alifás, cikloalifás, cikloalifás-alifás, aromás, aralifás, heterociklusos és heterociklusos-alifás karbon- vagy szulfonsavak, mint hangyasav, ecetsav, propionsav, borostyánkősav, glikolsav, tejsav, almasav, borkősav, citromsav, aszkorbinsav, maleínsav, hídroximaleinsav, piroszőlősav, fenilecetsav, benzoesav, 4-aminobenzoesiav, antranilsav, 4-hidroxibenzoesav, szalicilsav, 4-aininoszalicilsav, embonsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, 2-hidroxietánszulfonsav, etilénszulfonsav, halogénbenzolszulfonsavak, toluolszulfonsavak, naftálinszulfonsavak, szulfonilsav és N-ciklöhexil-szulfaminsav említhetők. Az ilyen savakkal képezett sók előállítása a szokásos módszerekikel, pl. a szabad vegyületnek a savval vagy egy erre alkalmas ioncserélővel való kezelése útján történhet. A szabad vegyületek és sóik közötti szoros összefüggésre való tekintettel mindaz, amit e leírásiban a szabad vegyületekről, ill. a sókról mondunk, értelem- és célszerűen adott esetben a megfelelő sókra, ill. szabad vegyületekre is alkalmazható. A találmány kiterjed a fent leírt eljárás oly módosított alakjaira is, amelyek során kiindulóanyagként valamely, az eljárás egyik szabaszábatn közbenső termiekként nyerhető vegyületet alkalmazunk és csupán a végtermékig még hátralevő reakciólépéséket folytatjük le, vagy az eljárást annak valamely lépésében megszakítjuk, vagy valamely kiindulóanyagot az annak előállítása során kapott reakcióelegyből való elkülönítés nélkül alkalmazunk, vagy pedig valamely származék, pl. só alakjában alkalmazzuk a kiindulóanyagok valamelyikét. Kiterjed továbbá a találmány köre az eljárás során alkalmazott új közbenső termékek előállítására is. Kiindulóanyagként a találmány szerinti eljárásban célszerűen oly vegyületeket alkalmazunk, amelyekből a fentebb különösen előnyösnek mondott új vegyületek állíthatók elő. Az új kiindulóanyagdk, ill. közbenső termékek előállítására vonatkozólag fentebb mondottak elsősorban a 6-X0-4-űxo-4,5-dihidro-izotiazolo[5,4-d]pirimidin-Jvegyületeknék, különösen a csatolt rajz szerinti (II) általános képletű ilyen vegyületeknek — ahol X0 halogén-, különösen klór-, továbbá brómatomot képvisel, Rt és R 2 jelentése pedig megegyezik a fenti meghatározás szerintivel — az előállítására vonatkoznak. E vegyületeket oly módon állíthatjuk elő, hogy valamely 6-hidroxi-4-oxo-4,5-di;hidro-vegyületet 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 5
