159265. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fényvédő kenőcs előállítására

MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI m m IEIRAS SZOLGALATI TALÁLMÁNY Bejelentés napja: 1970. I. 02. (BI—359) Közzététel napja: 1971. III. 16. Megjelent: 1972. III. 30. 159265 Nemzetközi osztályozás • A 61 k 7/00 Feltalálók: Dr. Bognár Rezső egyetemi tanár, 15%, Debrecen, Dr. Simon Miklós egyetemi tanár, 15%, Szeged, Dr. Szodoray Lajos egyetemi tanár, 14%, Debrecen, Dr. Rákosi Miklós oki. vegyész, 14%, Debrecen, Dr. Horkay Irén orvos, 14%, Debrecen, Bálint János oki. vegyész, 14%, Debrecen, Kovács István gyógyszerész, 14%, Debrecen Tulajdonos: BIOGAL Gyógyszergyár, Debrecen Eljárás fényvédő kenőcs előállítására A találmány tárgya, eljárás fényvédő kenőcs előállítására, valamint a kenőcs egyik alapanyagainak, a rezacetafenonnak tisztítására. A fény mint kiváflltó vagy minit súlyosbító tényező, számos betegség paíthomechamzmusában szerepet játszik. Ezen az un. fónydarmatóziisok fottotoxlikus és fqtoallangiás mechanizmus alapján kefiatkeznek. A szűkebb értelemben, vett fiánydermialtózisdk közé tartozónak azok a kórképek, melyek fototoxifcus alapon jönnek létre exogén (növény, kátrány, festékek) és endögénfabtorok (porphyirdiák) fénnyel való kombinálásakor, valaimtait azok, amelyek fotoallergiás alapon keletkeznek fény és exogen itényezők (pl. gyógyiszierek) együttes vagy a fény egyedül hatására. A betegségcsoport etidlógiája ós pathogenesis« nem minden vonatkozásban tisztázott. Ennek egyes következménye, hagy a kórképek dkii terápiája is megoldatlan. Az eddigi próbálkozások között elsősorban a külső eljárás szerepel. A lokális terápia főként fényvédők alkalmazásából áll. Mivel a fötodenmák kiváltásáért igen hosszú hullámhossztartomány: a 2700—6000 A felelős Hautartz 1.3. 87. (1962.) — a legújabb adatok alapján (New Scientist 31 July 1969 228 p) a legveszélyesebb a 2800—3I2O0 A terjedő hullámhossztartomány — a fényvédők megkívánt abszorbeáló képességiénelk is ennek megfelelően 10 15 20 25 30 viszonylag nagy spektrumiteriiletre kell kiterjednie. A terápiás fényszűrőknek részben az UV—B-Jben, tehát 29O0>-,31OŰ Á területen kell abszorbeálniuk, vagyis az erithemát kell megakadályozniuk, ugyanakkor hatékonyaaknak kell lenniük az UV—A-ton, tehát 3150—4000 A között, sőt lehetőleg a látható spektrumban is. A patológiás fényreiakciók niagy hányadát ugyanis éppen az ilyen huHámtaosszúságú, normálisan csak diirekt pigmenitáoiót okozó sugarak idézik elő. Hullámhossz szerint a fotoaflilergiás kórképek kiváltásában az UV—^Á és UV— —B egyaránt szerepelhet. Orvosi szempontból nagy a szükséglet ro.egfelelő hatású fényvédőszer előállítására. Tekintettel a hazánkban érvényesülő fokozott insolációra, viszonylag nagyszámú és egyre növekvő a íotodenmás beteganyag (az összlakosság kb. egy ezreléke). Ennék a fotokémiailag 'aktív gyógyszerek és vegyszerek fokozottabb használata, vizisportok elterjedése és ruházkodásbeli változások az okiad. Ba emellett figyelembe vesszük a napfény UV spektrumának carcinogen tulajdonságait is a bőrre, kiderül; hogy a fényvédalem nemicslak a való fénybetegségek lokális kezelésének központi kérdése, hanem a rákkeltő sugaraik kiszűrése szempontjából is potenciális jelentőségű. Végül nem elhanyagolható az egyébként egészséges, de napra fokozottan érzékeny egyének védelme sem 199265