159238. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nyersfoszfátok feltárására felületaktív anyagok alkalmazásával
3 159238 4 való bejutása előtt a nyersfoszfátra szórják. [Rikio Kumagaái—J. O. Hardesty: Journal pf Agric. and Food Chem. 3, 34—38 (1955); Slack A. V.: Pharm. Chemicals, 1212, 2 {1959$.:...., „ . A kénsavban történő oldás egyik hátrányai 5 hogy .számos felületaktív anyag kénsavban roszszul oldódik. Így pl. a 12 szénatomnál hosszabb szénlánoú ionogén felületaktív anyagok kénsavban csak részlegesen oldódnak, s ebből következik a már létrejött emulzió szétválása. Ez io csak állandó, intenzív keveréssel akadályozható meg. Ha viszont a szétválás bekövetkezik, akkor a felületaktív anyag kívánt tatása elmarad, és egyben káros mellékhatások és üzemzavarok keletkeznek. ,15 Ha a felületaktív anyagot a feltárandó nyersfoszfátra szórják, vagy ha a felületaktív anyagot a kénsavbam oldják, egy hátrányos jelenség lép fel. Ez abban nyilvánul meg, hogy 20 különben azonos módon lefolytatott reakcióknál az érlelési idő kezdetén a felületaktív foszfát konverziója kisebb, mint a felületaktív anyagot tartalmazó feltáró rendszerben a nyersanyagot nem tartalmazó feltáró rendszeré (ne- 25 gatív hatás). 4—6 nappal később már a felületaktív anyagot tartalmazó rendszer hatásfoka az előnyösebb. A. kezdeti hatásfok- . csökkenés azonban az utóérlelés egész idejére hátrányosan hat. 30 A találmány célja az ismert, felületaktív adalékot alkalmazó eljárások hátrányainak kiküszöbölése és rövidebb érlelési idő alatt nagyobb feltárási hatásfok elérése. A találmány tárgya eljárás nyersfoszfátok 35 kénsavval végzqtt feltárására felületaktív anyagok alkalmazásával, oly módon, hogy a felületaktív anyagolt a feltárásnak abban a fázisában adagoljuk a rendszerbe, araikor a nyersfoszfáttal reagáló kénsav koncentrációja a leg- 40 kisebb, a képződő foszforsav koncentrációja pedig egyidejűleg a legnagyobb értéket éri el. 45 50 Széleskörű reakciókinetikai vizsgálataink alapján azt találtuk, hogy á felületaktív anyagok kénsavas közegben nem fejtik ki hatásukat. Amíg tehát kénsav van jelen a feltáró rendszerben, vagyis antíg az (1) reakció még nem ment teljesen végbe, addig a rendszerben a felületaktív anyagok bevitelére kedvező hatás nem mutatkozik. Azt tapasztaltuk azonban, hogy a (2) reakció sebessége lényegesen megnövelhető, ha a felületaktív anyagot a feltárásnak abban a szakaszában adjuk a rendszerhez, amikor az (1) reakció éppen végbement, tehát a nyersfoszfátta! reagáló kénsav 55 koncentrációja a minimumra csökkent, egyidejűleg pedig a (2) reakcióhoz rendelkezésre álló foszforsav koncentrációja még a maximális. Ebben az esetben az utóérlelés ideje lényegesen csökken és a feltárás hatásfoka növekszik. *° A találmány szerinti eljárás során felületaktív anyagokként anionaktív, kátionalktív és nem ionogén anyagokat;, egyaránt használhatunk. Előnyösen azonban az anionaktív anya- g5 gok, kiváltképpen az alkilariiszülfanátok alkalmazása. A felületaktív anyagokat a kész szuperfoszfátira. 0,03—0,04 súly% mennyiségben, por, paszta vagy folyadék alakjában adagoljuk. Nagyüzemi eljárásnál pl. a Moritz—Standardrendszerű feltárásnál a felületaktív anyagot a gépkeverő harmadik harmadába, két keverő közé adagoljuk. A találmány szerinti eljárás előnye, hogy a feltárás kezdetén egyébként mindig fellépő negatív hatást (a feltárás hatásfokának csökkenése a felületaktív anyag beviteléneik következtében) kiküszöböli, a feltárás hatásfokát növeli és az érzékelés idejét csökkenti. A találmány szerinti eljárás során a mosószergyártásnál egyébként hulladékba ! kerülő (pl. színes) anionaktív anyagok is felhasználhatók. A találmány szerinti eljárás kiviteli módját az alábbi példákkal szemléltetjük, anélkül, hogy a találmány oltalmi körét ezekre korlátoznánk. 1. példa: Nyersfoszfátot Moritz—Standard-rendszerű feltáró berendezésiben kénaavval folyamatosan feltárunk. A berendezés pópkeverőjének harmadik harmadába, két keverő közé 5%-os vizes oldat alakjában folyamatosan dodecilbenzolszulfonéltot adagolunk. Az adagolást úgy végezzük, hogy 1 t szuperfoszfátra 300—400 g 100%-os dodecUbenzolszulfonátot vigyünk be a rendszerbe. Az eljárás során elért feltárási hatásfokot, az ismert eljárásokkal elért eredményekkel összehasonlítva, az alábbi táblázat szemlélteti. Táblázat A feltárás hatásfoka, % Erie- Felületaktív lés Felületaktív anyaggal Találmány ideje, anyag nélkül (ismert eljárás szerinti nap szerint) eljárással 1 86,5 8;3,0 89,5 3 90,0 89,0 92,5 7 92,0 93,0 95,0 14 93,0 94,5 96,5 21 93,5 95,0 97,<5 A táblázat adataiból kitűnik, hogy a találmány szerinti eljárásnál a feltárási hatásfok nemcsak az adalék nélküli, hanem az ismert eljárásokkal végzett feltárásokhoz képest is növekedett. A találmány szerintii eljárással elérhető előny többek között aibból is származék, hogy — ellentétben a korábbi megoldásokkal — az érlelés ideje 3—4 hétről alig egy hétre rövidül. Ez további előnyt jelent mind a műtrágya granulálásánál, mind pedig a szállításnál. 2
