159223. lajstromszámú szabadalom • Eljárás sz-triazin-származékok előállítására

159223 7 8 Példa R szám képletszám R' Elkülönítési forma Op. (C°) és hozam (%) 16 (XVII) — CH2—CH=CH

2 17 (XVIII) — CH2—CH=CH

2 bázis diklórhidrát 2,5 H2

0 18 (XIX) —CH2—CH=CH

2

bisz-metán-szulfonát 19 (XX) — CH2—CH=CH

2 20 (XXI) —CHj—CH=CH2 bázis bisz-imetán^szuílfonát bisz-metán-szulfonát 21 (XX) 22 (XX) -CH2

—CH=CH—CH

3

bisz-metán-szulfonát -CH2—CH=CHC1 bázis (transz-izomer) 23 (XXII) — CH

2—CH=CH

2 24 H -CH2

—-CH—CH

2 bázis diklórhidrát 100-^103 C° kapillárisban 53,ö 215—222 C° kapillárisban 60,0 220—231 C° kapillárisban 52,6 175—180 C° kapillárisban 75,7 225—227 C° kapillárisban 78,3 236—240 C° kapillárisban 76,8 235—238 C° kapillárisban 79,2 124 C° Kofler-Mokkon 39,5 104—108 C° kapillárisban 68,9 259—263 C° kapillárisban 97,0 A 2. példa szerint előállított vegyület kiin- 35 dulási anyagául használt 4,64>isz-(y,y-dimetil-alliliamino)-2-klór-sz-triazin olvadáspontja Kofler-Mokkon meghatározva 185 C°. A 3. példa szerint előállított vegyület kiindulási anyagául használt 4,6-bisz-krotil-amino- 40 -2-klór^sz-triazin olvadáspontja Kofler-blokkon meghatározva 208 C°. A 4. példa szerint előállított vegyület kiindulási anyagául használt 4,6-bisz-propargil-amino-2-klór-sz-triazin olvadáspontja kapillárisban 45 meghatározva 245—253 C°. A 2:2. példa szerint előállított vegyület kiindulási anyagául használt 4,6^bisz-(klór-aliil-amino)-2-Mór-sz-triazin olvadáspontja kapillárisban meghatározva 222—227 C°. 50 A 19. példa szerint előállított vegyület kiindulási anyagául használt l-(p,p'-difluor-benzhidril)-piperazin-diklórhi'drát olvadáspontja kapillárisban meghatározva 178—180 C°. A 20. példa szerint előállított vegyület kiin- 55 dulási anyagául használt l-(p,p'-diklór-benzhidril)-piperazin forráspontja 0,6 Hgmni nyomáson 185—205 C\ Szabadalmi igénypontok: 60 1. Eljárás az I általános képletű sz-triazin-származékok és azok ásványi és szerves savakkal képzett addíciós sóinak előállítására — amely képletben 85 R' valamely IV általános képletű csoportot jelent, mely utóbbi képletben Y és Z egymástól függetlenül hidrogénatomot, halogénatomot vagy metíl-esoportot jelentenek, vagy R' jelentése —.GH2—C=C—

X általános képletű alkdnilcsoport, mely utóbbi képletben X hidrogénatomot vagy metil-csoportot jelent, R jelentése hidrogénatom, szubsztituálatlan vagy klóratommal, metil-, metoxi-, nitro- amino- vagy trifluormetil-csoporttal szubsztituált fenil-csoport, szubsztituálatlan vagy legfeljebb 5jszénatomos alkil- vagy alkoxi-^csoiporttal szubsztituált piridil-, pirimidii- vagy pirazinil-csoport, szubsztituálatlan vagy olyan benzil-csoport lehet, mely egy vagy több halogénatommal, metoxi-csoporttal vagy —O—(CH2

)

m

—O— általános képletű alkilén-dioxi-osoporttal van szubsízitituálva, ahol m értéke 1 vagy 2, továbbá R állhat valamely V általános képletű fenilalkil-csoport helyett, mely képletben n értéke 0 vagy 1, Rí és R2 egymástól függetlenül hidrogénatomot vagy metil-csoportot jelenthetnek vagy jelentésük együttesen vegyértékkötés lehet, vagy R valamely VI általános képletű difenilalkil-csoportot jelenthet, amely képletben R3 hidrogénatomot vagy halogénatomot jelent, p jelentése pedig 0-tól 2-ig terjedő egész szám —, azzal jellemezve, hogy valamely II általános képletű klóro0ott sz-triazáinTSzármazékot — amely képletben R' jelentése a fen/bi — 4