159214. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hővisszaverő épületüveg előállítására

159214 : 3 4 donképpeni színes réteg, amelyet végül kal­ciumkarboinátiból, kvarcliszitből, kaldiumhidrát­ból, vízüvegből és PVC-ből álló védő- illetve kötőréteggel fednek lé. A tapasztalatok szeriint az ilyen üvegezés ha­tásfoka — a fajlagosan átengedett hőmennyiség szempontjából — rosszabb mint a tükrözőfelü­letekkel bíró üvegeké, előállítása pedig bonyo­lult és. költséges. Ismeretesek olyan tükröző bevonattal ellá­tott üvegek, melyek néni abszorbciós, hanem reflexiós elven működnek, és hatásfok tekin­tetében kielégítenek ugyan minden igényt, elő­állítási költségük azonban olyan nagy, hogy al­kalmazásukra csak igen ritkán — és akkor sem ipari épületszerkezetnél — kerül sor. Ilye­nek az iNSZK-beli DETAG-cég „Cudo-Auresín'' és „Cudo-Gold" elnevezésű, infravörös sugár­zás ellen védő speciális üvegei. Ezeknél egyet­len egységgé összedolgozott kettős üvegezés belső oldalára nagynyomású gőzöléssel 0,1—0,2 mikron vastagságú fém (előnyösen arany) ré­tegeit hordanak föl. Kísérletekkel igazolták ugyanis, hogy hősu­gárzás elleni védelemre rendkívül alkalmasak a nemes fémek, mégpedig mennél „nemesebb" a fém, annál vékonyabb réteg képzésére alkal­mas, adott rétegvastagság esetén pedig annál több fénysugarat enged át, és annál több fény­sugarat ver vissza. A neodym, az arany és a platina füstvékonyságú bevonatok azonban egy­felől igen költségesek, másrészt a sugárzó hő hatására könnyen gőzzé válhatnak és meg­semmisülhetnek. A találmány célja olyan — egyszerűen és ol­csón előállítható — épületüvegezés létrehozása, amely alkalmas ipari épületszerkezetek nagy­kiterjedésű haitárfalainak, térlefedőinek vagy esetleg belső faladnak és térelhatárolóinak hő­visszaverő üvegszerkezetből való kialakítására, amely üvegszerkezet a fénysugaraikat átbocsájt­ja, a hővisszaverő réteg pedig vékony fémhár­tyából áll, amely valamilyen védőanyagba van ágyazva vagy azzal be van vonva. A találmányi gondolat alapja az a fölisme­rés,, hogy az olcsóbb fémek, így az ezüst, a króm, a nikkel, az alumínium, a réz, a cink és ezek célszerűen megválasztott ötvözetei al­kalmasaik arra, hogy ilyen vékony porlasztott formában síküveg vagy profilüveg felületére hordjuk föl őket, ahol áttetsző — előnyösen műanyagliakk — ágyazó, vagy védőréteg segít­ségével tartósan tapadnak, miközben a hősu­garateat visszaverik, a fénysugarak jelentős ré­szét pedig vékonyságúk következtében áten­gedik. A találmány feladata továbbá az is, hogy az üvegfelületre hordott fémrétegnek a korrózió­val szembeni védettségét biztosítsuk, ezen túl­menően pedig magának a nyers alapüvegnek, vagy a fémrétegnek, esetleg az ágyazó, illetve védőrétegnek megfelelő kezelésével a kész üveg­felületnek színes megjelenést kölcsönözzünk. A kitűzött célnak megfelelően a találmány szerinti hővisszaverő \ épületüvegezésnek egy vagy többrétegű, sík j vagy profílüvégből ké­szült üvegszerkezete van, az üvegszerkezetnek előnyösen a hőhatás jerkezési irányával ellen­tétes oldalán, — vagy többrétegű üvegszerke­zet esetén a rétegek egymás felé néző egy vagy több felületén — az üvegre áttetsző vékony­ságú fémréteg van föllhardva,; a fémréteg pedig előnyösen műanyagból levő és célszerűen . ugyancsak áttetsző vékonyságú védőbevonattal van ellátva, vagy adott esetben védőanyagba van ágyazva. A találmány szerinti hővisszaverő épületüve­gezés további lehetséges ismérve, hogy az üveg­szerkezet és/vagy a felületére fölhordott fém­réteg és/vagy a fémréteg védőbevonata, illetve ágyazó anyaga színezve van. Az üvegszerkezet felülete valamilyen önmagában ismert módon raszterezve van és/vagy mechanikai vagy ké­miai úton érdesített és/vagy előmattírozott. A találmány szerinti hővisszaverő épületüvegezés egy lehetséges kiviteli alakjánál a védőbevonat az üvegfelületre rá van égetve. A találmány szerintii hővdsszaveirő épületüve­gezés előállítása oly módon történik, hogy egy vagy többrétegű sík vagy profilüvegből ké­szült üvegszerkezeti elemekre : — azoknak ön­magában ismert módon történő tisztítását és < zsírtalanítását követően — a hőhatás érkezési irányával ellentétes oldalán, vagy többrétegű üvegszerkezet esetén e rétegek egymás felé né­ző egy vagy több felületén az üvegre porlasz­tásos módszerrel áttetsző vékonyságú fémréte­get hordunk föl, a fémréteg pedig előnyösen műanyagból levő és célszerűen ugyancsak át­tetsző vékonyságú védőbevonattal látjuk el, vagy adott esetben védőanyagba ágyazzuk. A tükröző hatás csökkentése és a fölhordott anyagnak az üvegfelületen való tapadásának növelése érdekében az üvegfelületet mechani­kai vagy kémiai úton mattirozzuk. Az üveg­felület által áitbocsájtatt fény színezése, illetve homlokzati falak vagy burkolatok előállítása esetében a nyers alapüveget, és/vagy a fémré­teget és/vagy az ágyazó illetve védőréteget színező kezelésnek vetjük alá. A találmány szerinti hővisszaverő épületüve­gezés az eddig ismert építőanyagokkal és szer­kezeti anyagokkal szemben számos előnyös tu­lajdonsággal rendelkezik. Ezek legfontosabbja, hogy — míg az ismert üvegszerkezetek. leg­többje a rájutó hőmennyiséget a legtöbb eset­ben csak elnyeli, és így végső soron az elnyelt hőmennyiség az épületben „bennmarad" — a javasolt megoldás a hősugarakat minden ed­diginél jobb hatásfokkal visszaveri, vagyis meg­akadályozza a nemkívánt hőmennyiségnek az épületbe való bejutását. Ezen túlmenően a javasolt üvegezés kedve­ző esztétikai megjelenésű, ipari létesítményben pedig kedvező megvilágítású és munkapszicho­fi3 lógiai szempontból előnyös munkahelyet biz-10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 2

Next

/
Thumbnails
Contents