159211. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxo-szintézisnél felhasználható szintézisgáz előállítására

VIAGYAK NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS Bejelentés napja: 1969. X. 22. (RU—147) Német Szövetségi Köztánsaság-beli elsőbbsége: 1968. XI. 19. (P 18 09 727.3—42) Közzététel napja: 1971. I. 07. Megjelent: 1972. III. 30. 159211 Nemzetközi osztályozás: C 01 b 1/13 Feltalálók: Dr. Falbe Jürgen, Dinslaken, Dr. Hahn Heinz-Dieter, Oberhausen, Sterkrade-Nord, Német Szövetségi Köztársaság Tulajdonos: Ruhrchemie Aktiengesellschaft, Oberhausen-Holten, Német Szövetségi Köztársaság Eljárás oxo-szintézisnél felhasználható szintézisgáz előállítására Szén-szén kettőskötést tartalmazó vegyületeik katalizátorok (különösen kobaltkarbonil vegyületek) jelenlétében szénmonoxiddal és hidrogénnel való reagálásra képesek. E reakció (oxoszintézis, vagy hidroformilezés) a gyakorlatban nagy jelentőségre tett szert. Az eljárás segítségével a kiindulási olefineknél eggyel több szénatomot tartalmazó aldehidek és alkoholok állíthatók elő. (J. Falbe „Synthesen mát Kohlenmonoxid", Springer Verlag Berlin-Heidelberg-New-York, 1967, 3. oldal ff). A reakciónál általában izomer aldehidek elegye képződik. Egységes termék (azaz egy aldehid) csak szimmetrikus, nem izamerizálható olefinek felhasználása esetén keletkezik. Melléktermékként az aldehidekből és alkoholokból utóreakcióikkai acetátok, aldolok, észterek és nagymolekulasúlyú alkoholok képződnek, melyek forráspontjuk miatt a reaikoióelegy feldolgozásakor a desztillációs maradókban foglalnak helyet. E magas forráspontú komponensek — melyeket gyakran sűrűolajinak neveznek — csak kis mértékiben alakíthatók értékes termékekké. A főtermékként általában egymás mellett képződő izomer aldehidek közül nem minden izomer dolgozható sikeresen tovább. így pl. a propilén hidroformilezésekor képződő n-butiraldehid számos ipari reakció értékes kiindulási anyaga, míg a mellette kis mennyiségben keletkező izo-vegyület gazdaságos felhasználása mind ez ideig megoldatlan maradt. A gyakorlatban tehát olyan eljárás kidolgozására van szükség, melynek segítségével az 5 oxo-szintézisnél melléktermékként képződő magas forráspontú komponensek és a továbbfsldolgoziásra kevéssé alkalmas aldehidek ipari méretekben gazdaságosan értékesíthető vegyületékké alakíthatók. Különösen sikeresnek lát-10 szőtt e tekintetben az oxo szintézis mellék- és hulladéktermékeinek oxidáló körülmények között szintézisgázzá (azaz szénmonoxidból és hidrogénből álló gázeleggyé) történő átalakítása, mely olefin bekeverése után az oxo^szinté-15 zisnél ismét felhasználható. Az aldehidek olefinekiből történő előállításánál felhasznált szintézisgáz általában azonos mennyiségű szénmonoxidból és hidrogénből áll, 2ü a hidrogén azonban bizonyos esetekben előnyösen feleslegben alkalmazható. Alkoholok oxoszintézissel történő előállítása esetében hidrogénben dúsabb gázelegyeket alkalmaznak, melyekben a hidrogén : szénmonoxid arány lega-25 láíbb 2:1. A szintézisgázt általában szilárd tüzelőanyagok vízgőz segítségével oxigén jelenlétében vagy anélkül történő elgázosításával vagy gázalakú vagy folyékony szénhidrogének szabad 30 vagy kötött oxigénnel való reagáltatásával ál-159211