159193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hő elvonására hűtendő anyagokból forrásban levő folyékony hűtőanyag segítségével

159193 15 16 változásra sem reagál észrevehetően növekvő hűtőanyaggőz-veszteségekkel. Nagy nyugalmi zóna alsó része levegőtartályt képez, amely a határfelülettel együtt emelkedik és süllyed, de sohasem távozik a kivezető nyíláson. Minthogy a nyugalmi zónában gyakorlatilag nincs keveredés, a zóna felső részében levő levegő, amely a zóna felett levő kivezető nyíláson át távozik a határfelület emelkedésekor, aránylag kis koncentrációban tartalmaz hűtőanyaggőzöket. E stabilizáló hatás növelésére előnyös, ha a nyugalmi zónában levő nyugvó levegőtömeg térfogata legalább fele annak a hőelvonó zónában levő gőztér-térfogatnak, amelyet egyrészt működés közben a legalacsonyabb helyzetű határfelületszint határol, amikor nem halad át áru a hőelvonó zónán, másrészt működés közben a legmagasabb helyzetű határfelületszint, amikor maximális mennyiségű áru halad át a hőelvonó zónán. Legelőnyösebb, ha a nyugvó levegőtömeg térfogata legalább kb. azonos a gőztérnek ezen két szint közötti térfogatával a hőelvonó zónában. Ha a nyugvó levegőtömeg ilyen méretű, akkor ez még további előnyt jelent. Ekkor ui. elég nagy ahhoz, hogy amikor a határfelület a legmagasabb szintjéről a legalacsonyabbra süllyed, akkor a környezetből a nyugalmi zónába beszívott levegő sohasem éri el a gőzkondenzátor hőcserélő felületeit. Ily módon, még ha nedves is a külső levegő, elkerülhető a kondenzátor nagymértékű eljegesedése. A nyugalmi zóna feletti nyílás felülete nem lényeges, feltéve, hogy elég nagy ahhoz, hogy lényeges nyomáskülönbségek ne lepjenek fel a nyílásnál. Ilyen nyomáskülönbségek esetén külső levegő nagy sebességgel haladna át a nyíláson és örvénylést létesítene. Előnyös ha a nyugalmi zóna feletti nyílás felülete legalább kb. l/100-a a nyugalmi zónában levő gőztér vízszintes keresztmetszetének. Számos nyugalmat biztosító berendezés áll rendelkezésre, amelyek elnyomják a hőkonvekciót és a környező levegő áramlását a nyugalmi zónában, miközben a levegőtömeg szabadon mozoghat a határfelület függőleges irányú mozgásával együtt. A nyugalmat biztosító berendezéseknek a hőelvonó zóna és a külső levegő közti szabad gőzösszeköttetést is lehetővé kell tenniök. Az alkalmas berendezések közé tartoznak a megfelelő terelőlapok, lazán tömött anyag, mint üveggyapotszálak és méhsejtszerkezetek. Előnyös, ha a nyugalmat biztosító berendezések áz áramlás általános irányát a nyugalmi zónában a függőlegesre korlátozzák, anélkül, hogy lényeges változást eredményeznének a sebességben vagy az irányban, amikor a levegő a nyugalmi zónában mozog, minthogy ilyen változások örvénylést okozhatnak. Ennek megfelelően a nyugalmat teremtő előnyös berendezés oly függőlegesen álló méhsejtszer kezet, amely egy sorozat szorosan elhelyezett, aránylag kis átmérőjű, párhuzamosan álló csőhöz hasonlít. A nyugalmi zóna térfogatát általában az a térfogat szabja meg, amelyet a nyugalmat teremtő berendezés foglal el. Minthogy a határfelület szintje a be- és kivezető zónákban inkább magasabban áll, mint a határfelület szintje a hőelvonó zónában, a hűtőanyaggőzveszteségek tovább csökkenthetők a be- és kivezető járatok szintjének megemelésével, úgyhogy ezek legalább olyan magasan helyezkedjenek el, mint a nyugalmi zóna felett a külső levegő vezető járat szintje. Más szavakkal, előnyös, ha a nyugalmi zóna felett a külső levegőbe vezető járat szintje nem fekszik magasabban, mint a többi, a külső levegőbe vezető járat közül a legalacsonyabb fekvésű járat szintje, amely szabad gőzösszeköttetésben áll a hőelvonó zónával. Még előnyösebb, ha a be- és kivezető járatok szintje olyan, magasan fekszik, hogy a távolság a nyugalmi zóna felett a külső levegőbe vezető járat szintje és a hőelvonó zónában levő határfelület között kisebb mint a többi, a külső levegőbe vezető járat közül a legalacsonyabban fekvő és a hőelvonó zónával szabad gőzösszeköttetésben álló. járat és az említett legalacsonyabban fekvő járatot tartalmazó zónában levő határfelület közötti távolság. A jelen találmány alapgondolata legszélesebb körben olyan edényben valósítható meg, amely egyetlen kivezető nyílást tartalmaz, Ez az egyetlen nyílás oly módon érhető el, hogy az edénynek nincs fedele, vagy pedig olyan fedele van, amelyen egyetlen kivezető nyílás található. Ez az egyetlen nyílás lehet egy kivezető nyílás, ha az áru bevezetése a hőelvonó zónába csövön keresztül történik, vagy olyan nyílás is lehet, amelyen keresztül történik mind az áru bevitele, mind pedig eltávolítása. Ha fedéllel ellátott edényben fagyasztunk élelmiszert, akkor előnyös, ha legalább két kivezető nyílása van, az egyik az élelmiszer bevitelére, a másik eltávolítására. Minthogy az élelmiszereknek általában tekintélyes mennyiségű víztartalmuk van, nem kívánatos az élelmiszert ugyanazon a nyíláson át bevinni az edénybe, és onnan kivenni. Ilyenkor ugyanis a bevitt élelmiszert körülvevő vízgőzök kodenzálódhatnak. kiemeléskor a megfagyott élelmiszeren. Ennek eredménye jégréteg képződé-e a fagyasztott élelmiszeren, ami nem kívánatos. Ha a hőelvonó edényben nyugalmi zóna van, akkor előnyös, ha legalább két kivezető nyílása van. Nem volna helyes a nyugalmi zóna feletti nyílást használni az áru bevitelére vagy eltávolítására, mert ez megzavarná a nyugalmat biztosító berendezést. Előnyösen nincs több mint három kivezető nyílás, minthogy járulékos nyílások növelhetik a hűtőanyaggőz-veszteségeket a külső levegő felé. A találmány szerinti eljárás nem függ semmilyen különleges, az árut a cseppfolyós hűtőanyaggal közvetlenül érintkezésbe hozó módszertől. Az árut például a cseppfolyós hűtő-10 15 20 25 30 35 40 45 50 65 60 8