159193. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hő elvonására hűtendő anyagokból forrásban levő folyékony hűtőanyag segítségével

5 - 159193 6 A találmány szerinti eljárást leggyakrabban sz; lárd élelmiszerek fagyasztására fogják fel­használni. A találmány szerint kielégítően fa­gyasztható szilárd élelmiszerek közé tartoznak a főzelékek, mint burgonya, borsó, limabab, zöld­bab, kukorica, répa, karotta, spárga, zeller, alli­gátorkörte, törökparadicsom, zöldpaprika, retek, paradicsom és gomba; gyümölcsök, mint eper, áfonya, málna, alma, sárgabarack, őszibarack, szilva, kantalup-dinnye (sárgadinnye), grape­fruit, ananász, cseresznye és szőlő; -húsok, mint marha, sertés, borjú, bárány és baromfi, vala­mint ehető tengeri termékek', mint kagylók, rá­kok, halak és hasonlók. Ezek az élelmiszerek kívánság szerint termé­szetes alakjukban fagyaszthatok. Nagy terjedel­mű élelmiszereket, mint kukoricát a csövön, egész csirkéket, nagyobb marhahúsdarabokat és hasonlókat is könnyen lehet a találmány szerinti eljárással fagyasztani. Másrészt sok esetben kí­vánatos az élelmiszereket kisebb darabok alak­jában fagyasztani. Nagyobb gyümölcsöket és fő­zelékféléket szeletekre, kockákra vagy gömbök­re lehet felaprítani. A nagyobb gyümölcsöket, mint almákat, sárgabarackokat, őszibarackokat, szilvákat és hasonlókat le lehet hámozni, ki lehet magozni és a fagyasztásra kész adagokra fel­osztani, pl. elfelezni, négy részre vagy még Msebb darabokra osztani. A bogyókat előnyös osztályozni, szárukat levenni és megmosás után fagyasztásra alkalmas állapotba hozva azonnal megfagyasztani. Húsdaraboikat vagy tengeri ha­lakat megfelelő nagyságú és alakú darabokra (kockák, rudak stb.) lehet felvágni, majd ha kí­vánatos, akkor a fagyasztás előtt megfelelő anyagokkal, mint zsemlemorzsával, liszttel, ku­koricaliszttel és hasonlókkal be lehet vonni. A találmány szerinti eljárás hasznos vizes fo­lyadékok és félig szilárd anyagok fagyasztására is. A megfelelő folyadékok közé tartoznak a gyümölcs- és főzeléklevek, mint a narancslé, húsleves, teljes vér, vizes gyógyszerkészítmé­nyek és hasonlók. A megfelelő félig szilárd anyagok közé tartoznak a gyümölcs- és főzelék­pépek, mint alma- és a burgonyapüré, nyers tészta, levesek és hasonlók. Az eljárás hasznos nem vizes folyadékok, mint gyógyszerészeti tinktúrák és nem vizes szi­lárd anyagok hűtésére is, mint pl. olyan fém­részekére, amelyeket szűk tűréssel kell mások­kal összeilleszteni. A találmány szerinti eljárás szerint az áru a hűtőfolyadék normál forráspontja feletti hőmér­sékleten kerül az edénybe. A szokásos körülmé­nyek között az áru a környezet hőmérsékletén vagy a feletti hőmérsékleten kerül az edénybe és ez a hőmérséklet általában lényegesen a hű­tőanyag normál forráspontja felett van. A találmány szerinti hőelvonó szerek (hűtő­anyagok) az árutól azzal közvetlenül érintkezve vonnak el hőt, ezáltal a hőelvonó szer fizikai állapota cseppfolyósból gőzállapotba megy át. ' A „hőelvonás" és a „hőelvonó" kifejezések ma­gukban foglalják mind a vizet tartalmazó vagy azt nem tartalmazó áru lehűtését, mind pedig 5 vizet tartalmazó áru fagyasztását, köztük leg­több élelmiszerét. Egyszerűség kedvéért a hőel­vonó szereket ,,hűtőanyagok"-nak fogjuk a to­vábbiakban nevezni. 10 A találmány szerinti felhasználásra alkalmas hűtőanyagok forrásban levő cseppfolyós, poli­fluorozott C[—C4 telített halogénszénhidrogé­nek. A „polifluor ózott halogénszénhidrogén" ki­fejezés magában foglal ,olyan halogénnel helyet-15 tesített szónhidrogéneket, amelyek legalább két fluoratomot tartalmaznak. Ily módon ez a ki­fejezés olyan szénhidrogéneket foglal magába, amelyekben két vagy több hidrogén van halo­génnel helyettesítve. A szénhidrogén lehet alkán 20 vagy cikloalkán. A találmány szerint felhasznált hűtőanyagok normál forráspontjának, vagyis forráspontjuk­nak légköri nyomáson kb. +5 C° és —50 C° 25 között kell lennie. A kb. +5 C° felett forró hű­tőanyagok alkalmazásakor az áru lehűtése rend­kívül lassan megy végbe. Ha —50 C° alatti for­ráspontú hűtőanyagokat használunk, akkor olyan áru lehűtésekor, mint az élelmiszerek, nem 20 kívánatos repedezések fordulhatnak elő. Ezen­kívül egy —50 C° alatti forráspontú hűtőanyag visszanyeréséhez a közönséges élelmiszer­fagyasztó üzemekben szokásosnál bonyolultabb hűtőrendszer szükséges, ezáltal a hűtési költsé-35 gek megfelelő előny nélkül emelkednének. Előnyösen oly hűtőanyagot választunk, amely­nek normál forráspontja kb. —20 C° és —40 C° között van. Minthogy a hűtőanyagok normál 40 forráspontja mind a bevitt tárgyak, mind pedig a környező levegő hőmérséklete alatt van, ezek használat közben forrnak. A találmány szerint használt hűtőanyagok 45 gőzsűrűsége a normál forráspontjukon legalább kétszerese kell legyen az ugyanolyan hőmérsék­letű levegőének. A találmány szerinti eljárás a hűtőfolyadékgőanek a levegőhöz képesti na­gyobb sűrűségen alapul, és azt használja fel elő-5Q nyösen. Előnyös ha a hűtőfolyadék gőzsűrűsége noimál forráspontján legalább háromszorosa az ugyanolyan hőmérsékletű levegőének. Az 1. táblázat tartalmazza azokat a polifluo­rozott Ci—C/, halogénszénhidrogéneket, ame-55 lyek forráspontja és gőzsűrűsége a fent meg­adott határok közé esik. A hűtőanyagok folyadéksűrűsége forráspon­tukon szintén látható az 1. táblázatban. Amint a sűrűségadatokból látható, a hűtőanyagok az 60 1,1-difluoretán kivételével mind nagyobb sűrű­ségűek mint az élelmiszerek, amelyek sűrűsége általában kb. 1,1+0,1 g/cm3 . Ennek megfelelően az élelmiszer általában a hűtőanyag tetején le­beg, és ez a tulajdonság -előnyösen használható 6b fel a hőelvonási folyamat közben. 3

Next

/
Thumbnails
Contents